Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében (olvass bele!) a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

Laki Péter | 2020. október 26. |

A magyar kiadásban két kötetre bontott regény első részében Paolini egy olyan univerzumba kalauzolja el olvasóit, ahol az emberiség már kirajzott a világűrbe, kolóniákat hozott létre távoli lakható bolygókon, de a kutatások nem állhatnak le. A terraformálás és kolonizáció előtt álló égitesteken kutatócsoportok mérik fel a terepet. Kira Navárez xenobiológus is egy ilyen csapat tagja, párjával, Alannel pedig az aktuális küldetésük utáni békés életet tervezgetik. Egy bolygó felszínén végzett vizsgálat azonban mindent megváltoztat. Egy idegen életformával történő első kapcsolatfelvétel után nemcsak Kira élete, de az egész emberiség sorsa forog kockán, miközben múltunk rejtélyeire is fény derülhet.

Christopher Paolini
Álmok a csillagok közt (I. kötet)
Ford.: Bihari György, Európa, 560 oldal

Az Álmok a csillagok közt lélegzetvételnyi időt sem hagyva robog át olvasóján. Paolini olyan eszméletlenül pörgős és mozgalmas cselekménybe helyezi történetét, ami

szédítő sebességgel, kíméletlenül löki újabb eseménydús szituációkba nemcsak szereplőit, hanem befogadóit is.

A sűrű cselekményszövésnek köszönhetően már az első pár oldalon az események középpontjába csöppenünk, így minden, amit tudnunk kell a regény világáról, szinte felvezető nélkül, menet közben mutatkozik meg Kira kálváriáját követve. Kira nagyobb részt csak elszenvedő alanya az események sodrásának, de látszólagos passzivitása ellenére is meglökött dominóként hozza lendületbe a regény lapjain elszabaduló őrület láncreakcióját. Amint azonban a sok fejkapkodás után sikerül feleszmélnie, igyekszik megbékélni sorsával és átvenni az irányítást. A rengeteg akció és eposzi méretű perspektívák mellett így egy olyan sci-fi kaland kerekedik Kira történetéből, ami nemcsak az emberiség sorsáról, lehetséges jövőjéről és elfeledett múltjáról szól, de az erőszak természetéről, vagy az önismeret és önkontroll fontosságáról is. 

„Biztos, hogy vannak dolgok, amelyeket a legértelmesebb idegen se manipulálhat.

A gondolatok, az emlékek, a nyelv, a kultúra – ezek túlságosan bonyolultak, és ha kiszakítják őket összefüggéseikből, egy idegen nem értheti őket. Még az embereknek is nehéz megérteni egy másik emberi kultúrát. Ám a szenvedélyek, vágyak, tettek manipulálhatók.” 

Kirán kívül csak a fontosabb mellékszereplők jelleme lett árnyalva valamelyest, a többi karakterben leginkább már kész egyéniségeket kapunk, akik végigkísérik és segítik a főhős jellemfejlődését és tanulási folyamatát. 

Paolini egy lenyűgözően nagyívű, high concept sci-fi történetet álmodott meg, ám arra tudatosan és láthatóan nem vállalkozott, hogy megújítsa, vagy éppen kitolja a zsáner határait.

Helyette több alzsáner elemeit gyúrja egybe, a mixtúrából pedig leginkább az űropera és a katonai sci-fi türemkedik ki némi testhorror kíséretében. Felbukkan a fantasyk és kalandtörténetek eltűnt, hatalmas, sorsfordító erővel bíró ereklyéje, a mítoszok megváltó narratívája, de találkozunk könyörtelenül véres intergalaktikus háborúval, ősi civilizációkkal, szedett-vedett űrcsempészekkel levitézlett űrhajóval, poszthumanizmussal, furcsa vallásokkal és csápos űrlényekkel is. Művében kimondottan is ott rejlenek a klasszikusok már-már unalomig ismételt elemei, névadásokban és szövegközi utalásokban pedig egészen direkt módon tiszteleg legfőbb inspirációi előtt (például Heinlein, Crichton, Allison), ahogy indirekt utalásokban más hatások is egyértelműen megfigyelhetők (például Alien-filmek, StarCraft-játékok). A sci-fi aranykorának technooptimista koncepciói találkoznak a fantasykből és eposzokból ismert toposzokkal, miközben minden klasszikus hatás ellenére is valóban kortárs hangnemet üt meg.  

Nem célja, hogy merőben újat mutasson, helyette csupán szórakoztatni szeretne, és az író a saját zsáner iránti lelkes rajongását próbálja meg átragasztani másokra is. Az Álmok a csillagok köztben pedig minden megvan ahhoz, hogy ez sikerüljön. Paolini széles körben kiterjedt kutatómunkája nagyon is tetten érhető, de nem telepszik rá a szövegre. Hard sci-fi helyett tehát inkább a könnyedebb alzsánerek közönségét célozta meg, de a keményvonalas rajongók is élvezettel forgathatják. Választott stílusa miatt pedig olyanoknál sikeresen célba érhet a könyv, akik alapvetően ódzkodnak a tudományos fantasztikumtól.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

A Netflix leporolta A Manderley-ház asszonya klasszikus történetét. Hogy jó ötlet-e egy hitchcocki mesterművet újraforgatni, az írásunkból kiderül.

...
Kritika

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

Az 1909-ben megjelent Martin Eden című, önéletrajzi ihletésű Jack London-regény már számos megfilmesítésen van túl, de Pietro Marcello rendező egészen új szemszögből talál fogást rajta. 

...
Kritika

Te elárulnád a családod pár millió dollárért?

Samantha Downing már első regényével is bizonyított. Második megjelent kötete sok mindent átvesz az Elbűvölő feleségem receptjéből, ám a szimplán csak jóízű vacsora helyett ezúttal egy minden harapással új, meglepő ízeket rejtő gourmet csemegét tett le az asztalra. 

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

A hét könyve
Kritika
Az apokalipszis mi magunk vagyunk
...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.

Hírek
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

...
Hírek

Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

...
Hírek

Megvan az Ahol a folyami rákok énekelnek főszereplője!

...
Hírek

Több mint ezer könyvet gyűjtött össze Szabados Ágnes

...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

...
Hírek

Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

...
Hírek

Quimby, Szécsi Noémi-adaptáció, japán és építészeti filmnapok - PROGRAMAJÁNLÓ

...
Hírek

Film készülhet Szabó Magda Für Elise című regényéből

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta - Vicces, játékos, elgondolkodtató könyvek Északról

Februárban a Szívem egy bezárt bódé című norvég YA-könyv lett a hónap kiemelt könyve, amely keresetlen őszinteséggel, mégis érzékenyen navigál a kamaszlélek bugyraiban. Az észak-európai szerzők sokszor merészebben nyúlnak kényesebb témákhoz is, könyveikben ugyanakkor rengeteg a humoros elem, a játékosság. A Szívünk rajta matricásai között is számos ilyen akad, ezek közül választottunk ki most hármat.

...
Gyerekirodalom

Generációk nőttek fel Csukás István meséin

Egy éve nincs közöttünk Csukás István költő-meseíró, akinek olyan figurákat köszönhetünk, mint a Süsü, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy Oriza-Triznyák.

...
Gyerekirodalom

100 éve született a Kisvakond megálmodója, Zdeněk Miler

100 éve született Zdeněk Miler és idén 65 éves a Kisvakond, mi pedig összeszedtük, nekünk melyek voltak a legemlékezetesebb Kisvakond-pillanataink.

Olvass!
...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

...
Beleolvasó

A szörnyek mindig rólunk, emberekről mesélnek

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt egy új tanulmánykötet, amely népszerű filmeket és regényeket elemez a szörnyek után kutatva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Sissi bizalmasának naplófeljegyzéseiből sok minden kiderül a királynéról

Festetics Mária grófnő Sisinek hosszú ideig udvarhölgye és bizalmas volt. A grófnő udvari szolgálata alatt naplót vezetett, amely most megjelent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krasznahorkai hőse kétségbeesetten várja Angela Merkelt az állomáson

Krasznahorkai László elbeszélésként kategorizálja új művét, amelyben egy keletnémet férfi a kancellárral találkozna, miközben egyre több megmagyarázatlan esemény történik a szürke mindennapokban. Mutatunk egy részletet!