Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében (olvass bele!) a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

Laki Péter | 2020. október 26. |

A magyar kiadásban két kötetre bontott regény első részében Paolini egy olyan univerzumba kalauzolja el olvasóit, ahol az emberiség már kirajzott a világűrbe, kolóniákat hozott létre távoli lakható bolygókon, de a kutatások nem állhatnak le. A terraformálás és kolonizáció előtt álló égitesteken kutatócsoportok mérik fel a terepet. Kira Navárez xenobiológus is egy ilyen csapat tagja, párjával, Alannel pedig az aktuális küldetésük utáni békés életet tervezgetik. Egy bolygó felszínén végzett vizsgálat azonban mindent megváltoztat. Egy idegen életformával történő első kapcsolatfelvétel után nemcsak Kira élete, de az egész emberiség sorsa forog kockán, miközben múltunk rejtélyeire is fény derülhet.

Christopher Paolini
Álmok a csillagok közt (I. kötet)
Ford.: Bihari György, Európa, 560 oldal

Az Álmok a csillagok közt lélegzetvételnyi időt sem hagyva robog át olvasóján. Paolini olyan eszméletlenül pörgős és mozgalmas cselekménybe helyezi történetét, ami

szédítő sebességgel, kíméletlenül löki újabb eseménydús szituációkba nemcsak szereplőit, hanem befogadóit is.

A sűrű cselekményszövésnek köszönhetően már az első pár oldalon az események középpontjába csöppenünk, így minden, amit tudnunk kell a regény világáról, szinte felvezető nélkül, menet közben mutatkozik meg Kira kálváriáját követve. Kira nagyobb részt csak elszenvedő alanya az események sodrásának, de látszólagos passzivitása ellenére is meglökött dominóként hozza lendületbe a regény lapjain elszabaduló őrület láncreakcióját. Amint azonban a sok fejkapkodás után sikerül feleszmélnie, igyekszik megbékélni sorsával és átvenni az irányítást. A rengeteg akció és eposzi méretű perspektívák mellett így egy olyan sci-fi kaland kerekedik Kira történetéből, ami nemcsak az emberiség sorsáról, lehetséges jövőjéről és elfeledett múltjáról szól, de az erőszak természetéről, vagy az önismeret és önkontroll fontosságáról is. 

„Biztos, hogy vannak dolgok, amelyeket a legértelmesebb idegen se manipulálhat.

A gondolatok, az emlékek, a nyelv, a kultúra – ezek túlságosan bonyolultak, és ha kiszakítják őket összefüggéseikből, egy idegen nem értheti őket. Még az embereknek is nehéz megérteni egy másik emberi kultúrát. Ám a szenvedélyek, vágyak, tettek manipulálhatók.” 

Kirán kívül csak a fontosabb mellékszereplők jelleme lett árnyalva valamelyest, a többi karakterben leginkább már kész egyéniségeket kapunk, akik végigkísérik és segítik a főhős jellemfejlődését és tanulási folyamatát. 

Paolini egy lenyűgözően nagyívű, high concept sci-fi történetet álmodott meg, ám arra tudatosan és láthatóan nem vállalkozott, hogy megújítsa, vagy éppen kitolja a zsáner határait.

Helyette több alzsáner elemeit gyúrja egybe, a mixtúrából pedig leginkább az űropera és a katonai sci-fi türemkedik ki némi testhorror kíséretében. Felbukkan a fantasyk és kalandtörténetek eltűnt, hatalmas, sorsfordító erővel bíró ereklyéje, a mítoszok megváltó narratívája, de találkozunk könyörtelenül véres intergalaktikus háborúval, ősi civilizációkkal, szedett-vedett űrcsempészekkel levitézlett űrhajóval, poszthumanizmussal, furcsa vallásokkal és csápos űrlényekkel is. Művében kimondottan is ott rejlenek a klasszikusok már-már unalomig ismételt elemei, névadásokban és szövegközi utalásokban pedig egészen direkt módon tiszteleg legfőbb inspirációi előtt (például Heinlein, Crichton, Allison), ahogy indirekt utalásokban más hatások is egyértelműen megfigyelhetők (például Alien-filmek, StarCraft-játékok). A sci-fi aranykorának technooptimista koncepciói találkoznak a fantasykből és eposzokból ismert toposzokkal, miközben minden klasszikus hatás ellenére is valóban kortárs hangnemet üt meg.  

Nem célja, hogy merőben újat mutasson, helyette csupán szórakoztatni szeretne, és az író a saját zsáner iránti lelkes rajongását próbálja meg átragasztani másokra is. Az Álmok a csillagok köztben pedig minden megvan ahhoz, hogy ez sikerüljön. Paolini széles körben kiterjedt kutatómunkája nagyon is tetten érhető, de nem telepszik rá a szövegre. Hard sci-fi helyett tehát inkább a könnyedebb alzsánerek közönségét célozta meg, de a keményvonalas rajongók is élvezettel forgathatják. Választott stílusa miatt pedig olyanoknál sikeresen célba érhet a könyv, akik alapvetően ódzkodnak a tudományos fantasztikumtól.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

A Netflix leporolta A Manderley-ház asszonya klasszikus történetét. Hogy jó ötlet-e egy hitchcocki mesterművet újraforgatni, az írásunkból kiderül.

...
Kritika

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

Az 1909-ben megjelent Martin Eden című, önéletrajzi ihletésű Jack London-regény már számos megfilmesítésen van túl, de Pietro Marcello rendező egészen új szemszögből talál fogást rajta. 

...
Kritika

Te elárulnád a családod pár millió dollárért?

Samantha Downing már első regényével is bizonyított. Második megjelent kötete sok mindent átvesz az Elbűvölő feleségem receptjéből, ám a szimplán csak jóízű vacsora helyett ezúttal egy minden harapással új, meglepő ízeket rejtő gourmet csemegét tett le az asztalra. 

A hét könyve
Kritika
A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek
...
Nagy

Hegyi Ede: Az úszóverseny (9.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a kilencedik része.

Hírek
...
Podcast

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

...
Hírek

Bartók Imre kapta idén a Mészöly Miklós-díjat

...
Nagy

Versterápia: „Köröttem csönd – kis szuszogás. / Csak beteg van itt, senki más.”

...
Hírek

A Bambi sokkal több, mint egy derűs gyerekmese

...
Hírek

A ‘szorongás’ lett a gyerekek szerint az év szava 2021-ben

...
Hírek

Terjed a neten Umberto Eco könyvtárának fotója - pedig az nem is az övé volt

...
Beleolvasó

Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

...
Hírek

Harmincötszörös dédnagymama lett Lily Ebert, a 98 éves magyar származású holokauszttúlélő

...
Hírek

Gabriel García Márquez legféltettebb titka volt egy házasságon kívül született gyermek

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbnek talál. Január kiemelt könyve A Zúzmaraszív folytatása lett.

...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oleg Navalnij kalandjai az Orosz Postával - avagy amikor Brezsnyev még mozgatta a szemöldökét

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést - 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Olvass bele!