A Morgan testvérek, név szerint Beth, Portia és Eddie húsz év után felkerekednek, hogy ismét átéljék egy meghatározó gyerekkori élményüket. A nagyapjukkal tett hosszú autóút újraalkotásának azonban van egy szomorú apropója: az említett nagyszülő halála.
De nem önszántukból, a nagypapa emlékére teszik meg ismét a kimerítő utat. Az örökség a tét.
A végrendeletben rögzített szigorú szabályokkal nehezített út során dől el ugyanis, hogy ki és milyen mértékben részesedik a hátramaradt vagyonból. A pénz persze mindegyik tesónak jól jönne. Kényszeregyüttlétük alatt eltemetett titkok kerülnek napvilágra és begyógyult sebek szakadnak fel, de mind tudják, hogy jól kell viselkedniük, amennyiben a mindenki számára legoptimálisabb forgatókönyv szerinti befejezéshez szeretnének megérkezni. A szabályok mellett azonban további problémát jelent egy autó is, ami hosszú távon követi a feleségekkel és férjekkel is kibővített teljesen megbízhatatlan kompániát.
„Húsz évvel ezelőtt, amikor először mentünk el erre az autókirándulásra, nagyapa meg akarta ismertetni velünk a világot, amit a lehető legtöbb állam bemutatásával szándékozott kezdeni. Ehelyett azonban valami olyasmi lett belőle, amit nem hozunk szóba, amiről hallgatunk. A fejünkben marad, és tagadásban, hitetlenségben, sőt téveszmékben úszkál körbe-körbe.”
Downing ismét könyékig turkál a családi szennyesek között, és teszi mindezt egészen jól tetten érhető élvezettel.
Előző regényéhez hasonlóan most is egy (megbízhatatlan) narrátor ismereteire és látószögére korlátozza olvasói tudását, így hatalmas teret hagy nyitva saját pimasz kis játékai számára. Játszik az idősíkokkal, felszínre bukkanó titkokkal, a precízen kimért információmorzsákkal, a hajszálpontosan érkező fordulatokkal és bizony időnként az olvasói elvárásokkal is.
Az Ő kezdte egy fokkal karaktercentrikusabb thriller, mint az Elbűvölő feleségem. A központi szereplők az összezártságnak köszönhetően is dinamikusabban működnek, személyközi kapcsolataikra több idő marad, és merőben különböző személyiségjegyeik miatt a kialakuló konfliktusok is érdekesebb irányokba térhetnek ki. És akkor a gyermekkori sérelmek, a családon belüli problémák, a mélyre temetett személyes titkok és az egyedi „mellékküldetések”, privát célok még szóba sem kerültek. Mindez pedig Beth mentális szűrőjén keresztül szivárog el a befogadóig.
Annyi azonban biztos, hogy főszereplőink viselkedését a teljesen hétköznapi, egyszerűen megoldható szituációkban is gyakran felülírja paranoid, kicsavart gondolkodásmódjuk.
Valamilyen antiszociális személyiségzavar jegyei majd’ minden karakteren megfigyelhetők, így a „szerethető” és „könnyen azonosulható” szereplőket fetisizáló olvasók akár távol is maradhatnak a könyvtől. Downing tehát annyira alaposan keveri meg ezt a családi-bűnügyi őslevest, amennyire lehetséges, és menetközben nem felejti el a speciális összetevőket sem.
A családi titkok már előző regényében nagy szerepet játszottak, de ezúttal szépen utalásokba rejtve bomlanak ki a könyv olyan reflexiós rétegei, amik a mikroközösségi konfliktusok mellett össztársadalmi problémákat is tematizálnak. A függőségi viszonyok több szinten is jelen vannak, legyen szó akár szerhasználatról, egymásra utaltságról, patriarchátusról vagy játékfüggőségről. De szép szeletet hasít magának az Elbűvölő feleségem lapjairól is ismerős tematika, azaz a családon belüli fizikai és mentális erőszak, a testvérharc, vagy az abúzus különböző formái.
A több generációra visszavezethető, mélyen gyökerező problémák diszfunkcionális családi viszonyokhoz vezetnek, amiket a felnövekvő nemzedékek önhibájukon kívül újra- és újratermelnek.
De vajon vége szakadhat-e a körnek?
Mivel a könyv címéből már tudjuk, hogy Ő kezdte, a nagyobb kérdés tehát az lesz, hogy végül kik fejezik be, és hogyan. Downing pedig még a látszólag lassabb, unalmasabbnak tűnő epizódokat is céltudatosan használja. Megfelelően adagolja az újabb és újabb rejtélyeket, információkat, amik nemcsak fenntartják a kellő feszültséget, hanem előkészítik a terepet az írónő szédítő erejű pofonokkal felérő revelációinak is. A végeredmény pedig egy nehezen letehető, folyamatos továbbolvasásra sarkalló, szórakoztató, ámde mégis kellemetlenül feszengős utazás egy elbaltázott „család” mellett.
