Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta, amely most a filmes borítóval újra megjelent. A közönségtalálkozóval egybekötött vetítés után Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, Kadarkai Endre szerkesztő-riporter, Csoma Sándor, valamint a film producere, Sümeghy Claudia beszélgettek a filmről, a gyász és az irodalom kapcsolatáról, illetve arról, hogyan segít a művészet az elmúlás feldolgozásában. 

Simon Eszter | 2022. október 03. |

Hogyan lehet túlélni, gyászolni, elmagyarázni egy négyéves kislánynak, hogy az apukája nem jön többé haza? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Magasságok és mélységek, Pál Emőke és Trill Zsolt főszereplésével. A film ott kezdődik, amikor Erőss Zsolt 2013-ban útnak indult, hogy meghódítsa a Himalája harmadik legmagasabb hegycsúcsát, a Kancsendzöngát, azonban a hegymászó eltűnt, miután elérte a hegycsúcsot, és nem tért vissza a 4. táborba. (Erőss Zsolttal 2012-ben készítettünk interjút, Földes András A Himalájánál magasabbra című könyve kapcsán, akkor a hegymászó mesélt a felelősségvállalásról, a halál elfogadásáról, és arról, hogy mindez hogyan hat a házasságára.) A sikertelen mentőexpedíció után Sterczer Hilda elsőként merte kimondani, amit senki nem mert, hogy Erőss Zsolt meghalt. A hegymászó özvegyét ezután sokan azzal támadták, hogy szívtelen, aki nem mutatja ki az érzéseit, a média pedig árgus szemekkel figyelte, hogy mikor törik meg, és ejt végre egy könnycseppet. A film éppen ennek a keménységnek a másik oldalát mutatja be. Sterczer Hilda valóban elképesztő tartással nézett szembe a férje halálával, nap mint nap óvodába vitte a négyéves kislányukat, és dolgozott. Korábban hiába volt tisztában vele, hogy bármikor elveszítheti a férjét, és noha tényleg úgy tűnt, hogy rendíthetetlen sziklaként tartja magát, a felszín alatt mégis megtört. Csoma Sándor filmje arra próbálja rávezetni a nézőt, hogy

a gyász feldolgozása éppen annyira intim, mint egy párkapcsolat.

Mindenkinek megvan - vagy éppen nincs meg - a saját módszere, a környezetnek pedig ezt minden esetben tiszteletben kell tartania.

A film vetítése után kezdetét vette a beszélgetés, amit Nyáry Krisztián azzal indított, hogy elmesélte a személyes kapcsolódását a filmhez. Kadarkai Endre Világtalálkozó című műsorában találkozott először Sterczer Hildával, és a beszélgetés során sok közös pontot fedeztek fel egymás életében, bár Nyáry Krisztián szerint nagy különbség van aközött, hogy nőként vagy férfiként marad egyedül az ember a gyász feldolgozásában. Nyáry Krisztián elmesélte, hogy amikor elveszítette a feleségét, olyan női feladatok zuhantak a nyakába, amiket korábban sosem csinált, ilyenkor pedig fontos a család és a barátok segítsége. Megjegyezte, hogy a film ebben a tekintetben is hiteles, mert a környezetnek hagynia kell, hogy mindenki a saját tempójában élje meg a veszteséget. Nyáry Krisztián szerint a gyászt megnehezíti, ha nem lehet rá felkészülni. Felidézte, hogy amikor a felesége rákos lett, a családnak volt ideje valamelyest elfogadni a helyzetet, míg Sterczer Hildának erre nem volt lehetősége. Az író szerint az még tovább nehezítette Sterczer Hilda életét, hogy Erőss Zsolt ismert volt, így neki nemcsak magával, de a sajtóval is szembe kellett néznie.

Révész Szilvia
A Hópárduc felesége
Harmat Kiadó, 2022, 144 oldal
Révész Szilvia: A Hópárduc felesége (filmes borító) könyv

Sümeghy Claudia, a film producere Kadarkai Endrét arról kérdezte, hogy a médiának mennyire kell empatikusnak lennie, mire a szerkesztő-riporter egyértelműen kijelentette, hogy a sajtónak minden esetben hitelesnek és objektívnek kellene maradnia. Vámos Miklóstól idézve azt mondta: “Aki gyászol, annak mindig igaza van”. Az újságírónak az embert kell középpontba állítania, és a média egyetlen riport kedvéért sem lehet hatásvadász: “Lehet, hogy lesz egy jó riport, de az az ember ott marad egyedül a fájdalmával”.

Erőss Zsolt: Mindenki kísérti a sorsot, aki él
Tovább olvasok

Erre reflektálva Csoma Sándor azt mondta, hogy 

a film lényege a mindennapi hősök bemutatása, valamint az, hogy a néző Sterczer Hilda fájdalma mögé lásson.

A rendező egyetértett Nyáry Krisztiánnal abban, hogy nincs jó vagy rossz gyászfeldolgozás, majd szó esett a film egyik legdrámaibb jelenetéről is, amikor Erőss Zsolt halála után Sterczer Hildát elhívták egy tévéműsorba, ahol az önmagát rendkívül empatikusnak beállító riporter mindent elkövetett azért, hogy az asszony élő adásban végre elsírja magát. A műsorvezetőt Fenyő Iván alakítja, és felolvastatja  Sterczer Hildával Erőss Zsolt utolsó levelét, ezután pedig felelősségre vonja, hogy miért nem akadályozta meg az expedíciót. Csoma Sándor szerint a bulvár minden empátia nélkül csupán drámázni akart. Sterczer Hilda A Hópárduc felesége című kötetben úgy fogalmazott, hogy “A média nem akar mást csak vért és könnyeket. Mivel Zsolt holtteste nincs meg, emiatt nincs vér, a könnyeket pedig tőlem várták”. 

Erőss Zsolt: Csak a bulvárban számít, mekkora a hegy
Tovább olvasok

Azután szóba került az írás és a gyász kapcsolata, Nyáry Krisztián pedig elmesélte, hogy a felesége halála után az írás sokat segített a fájdalom feldolgozásában, mert rendszert vitt az életébe. Az író szerint ilyenkor nagyon fontos, hogy legyen valami állandó, egy biztos pont, hiszen ha valaki elveszíti a szerettét, azzal pont az addig biztosnak vélt bástya tűnik el az ember életéből. Nyáry Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs nyelvi készletünk a halálra. “Nem tudjuk lefordítani az érzéseinket, emiatt pedig a környezetünk sem tudja, hogyan viszonyuljon hozzánk. De meg lehet tanulni, hogy ilyenkor mit kell mondani, a művészetnek éppen ez a feladata”. Nyáry Krisztián szerint azért is fontos a szépirodalom, mert segít felkészülni az elmúlásra, és feldolgozni a halált. “Mások érzelmi emlékei segítenek rajtunk. Az irodalom hatvan százaléka ezért szól a szerelemről vagy a halálról. Ezek az érzelmi képek beépülnek a tudatunkba, és ha hasonló helyzetbe kerülünk, tudat alatt előhívjuk őket. Ezért érdemes a halálról olvasni”. Kadarkai Endre ennek kapcsán két könyvet is ajánlott, Philip Roth Akárki című regényét, illetve Nagy Bandó András Sosemvolt Toscana című történetét. 

Erőss Zsolt, a Hópárduc
Tovább olvasok

Csoma Sándor elmesélte, hogy a forgatás előtt nem volt tapasztalata a gyász feldolgozásában, emiatt félt, hogy nem tud elég közel kerül a történethez, és beleélni magát a szereplők helyzetébe. A munka során azokból az emlékekből táplálkozott, amikor az édesanyja rákos volt. A rendező nap mint nap látta őt leépülni, ez volt az a pont, amikor a veszteség élménye elkezdte foglalkoztatni. Csoma Sándor mesélt róla, hogyan dolgoztak Erőss Zsolt feleségével, aki az egész forgatáson aktívan részt vett, sőt még a pszichológusával is összekötte a rendezőt a hitelesség érdekében. Csoma Sándor és Sterczer Hilda első találkozása egészen sorsszerű volt, a rendező egy szupermarketben szólította le a hegymászó feleségét. Csoma Sándor éppen tojásért ment a boltba, amikor egyszer csak elment mellette Sterczer Hilda. Ekkorra már megfogalmazódott benne a gondolat, hogy a következő filmjét Erőss Zsolt életéről szeretné forgatni, elolvasta az interjúkötetet és már tervben volt, hogy felkeresse Sterczer Hildát. “Gondolkoztam, hogy ismeretlenül megszólítsam-e, aztán úgy döntöttem, hogy igen, mert hülyének éreztem volna magam, ha nem élek a lehetőséggel”. Kiderült, hogy Sterczer Hildát korábban már több filmes stáb is megkereste, de azok a forgatókönyvek mind Erőss Zsolt utolsó néhány óráját állították fókuszba, de Sterczer Hildának ez a megközelítés nem tetszett, mivel a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt Erőss Zsolttal, így csak találgatások alapján készülhetett volna a film. Csoma Sándor azonban már az első perctől kezdve az ő perspektívájára volt kíváncsi.

Sterczer Hilda a forgatás alatt sokat segített a stábnak, a saját ruháikat is kölcsönadta, a hegymászós jelenetekben ezeket a hegymászó felszereléseket viselik a szereplők. 

Nyáry Krisztián végül megjegyezte, hogy a film pontosan azt a vékony mezsgyét mutatja meg, hogy hol van a felelősség és az ítélkezés határa. A néző feladata, hogy önmagában, otthon formáljon véleményt, és elgondolkozzon rajta, hogy Erőss Zsoltnak mekkora felelőssége volt abban, hogy apaként, férjként, műlábbal elinduljon a Himalájára, az pedig Sterczer Hilda egyéni döntése, hogy ennek a következményeivel hogyan birkózott meg, miközben egy stabil hátországot kellett biztosítania. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Aki életünkben az oxigént jelenti, pont ő nincs többé - Itt az Erőss Zsoltról szóló film első teasere

A Mount Everest magyar megmászásának 20. évfordulóján jelent meg a Magasságok és mélységek teaser előzetese. A megtörtént eseményeken alapuló film ősszel kerül a mozikba.

...
Kritika

Erőss Zsolt, a Hópárduc

...
Nagy

Erőss Zsolt: Csak a bulvárban számít, mekkora a hegy

Hírek
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember