Sally Rooney: Azt szeretném, hogy a következő dolog a legjobb legyen, amit valaha írtam

Sally Rooney két sikerlistás könyv szerzője és az ír kortárs irodalom egyik legfeltűnőbb jelensége, aki csavaros válaszaival mindig meg tudja döbbenteni a beszélgetőpartnereit. A Dublinban élő, Írország egy nyugati parti kisvárosában felnőtt szerző gyors és meghökkentő észjárását a fővárosi Trinity College diákjaként járatta csúcsra, amikor csatlakozott az egyetemi vitaklubhoz. Végül odáig jutott, hogy fölényesen nyerte az Európai Bajnokságot.  Utána két könyve is megjelent: már a Baráti beszélgetésekkel is befutott, de a Normális emberekkel világhírű lett, utóbbi még a Man Booker hosszúlistájára is felkerült, a Costa-díjat pedig el is nyerte vele.  A Normális emberekből azóta már sorozat is készült (épp a napokban mutatják be), de az első könyvének adaptációján is dolgoznak már. Sally Rooney most a Guardiannek adott interjút, amelyben a számára legfontosabb könyvekről beszélt, most ebből szemezgettünk.

Könyves Magazin | 2020. április 20. |

(Kép forrása)

A könyv, amit jelenleg olvas:

Margaret Drabble 1972-es regénye, a The Needle's Eye. Ez a harmadik Drabble-könyv, amit valaha olvasott, de mindegyiket csodálta. Rooney jelenleg egy messzi, vidéki helyen él, ahol nincs internet. És mivel a könyvesboltok bezártak, nekikezdett az eddig olvasatlanul maradt könyvek listájának.

A könyv, ami megváltoztatta az életét:

Szerinte így vagy úgy, de minden számára fontos könyv megváltoztatta az életét. Tavaly Emanuel Carrére The Kingdom című regénye vitte a gondolkodását új utakra, olyan irányokba, ahová magától nem feltétlenül merészkedett volna el.

Sally Rooney az y-generáció félelmeinek mélyére fúrt - Könyves magazin

Hogy lehet, hogy sokszor még a tehetséges, okos, szorgalmas fiatalok sem találják az életcéljukat? Mi okozza a huszonévesek elveszettségét, magányát, intimitástól való félelmét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Sally Rooney debütáló regénye, a Baráti beszélgetések, amely a Normális emberek sikere után végre magyarul is megjelent, és amely - ahhoz hasonlóan - a szerelem témáján keresztül boncolgatja az y-generáció félelmeit, életérzését.

A könyv, amit bárcsak ő írt volna:

Nem szokta azt kívánni, hogy bár ő írta volna meg mások könyveit. Az elvenné az olvasói élmény örömét. Egyszer szívesen írna valami olyan jót, mint James Joyce Ulyssese, bár magát az Ulyssest nem szívesen írná meg.

A könyv, ami a legnagyobb hatással volt az írásaira:

J. D. Salinger Franny és Zooey című története. Fiatalkorában rengetegszer olvasta.

A könyv, amin legutóbb elsírta magát:

George Eliot a Vízimalom című könyvén ejtett pár könnyet legutóbb, amikor Philip Wakem Maggie Tullivernek küldött levelét olvasta.

A könyv, amit nem tudott befejezni:

Thomas Hardy-tól az Egy tiszta nőt. Nem szerette, de nem tudja pontosan miért. Hamarosan megpróbálja még egyszer.

A könyv, amiről majd emlékezni fognak rá:

Nem igazán érdekli, hogy emlékezni fognak-e rá vagy sem. Soha nem gondol erre. De ahogy mindenki, úgy ő is azt szeretné, hogy a következő dolog, amit csinál, a legjobb legyen, amit valaha írt.

A teljes interjú ITT olvasható.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Sally Rooney szerint a nők közötti barátság komoly bonyodalmakhoz vezethet

...
Kritika

Sally Rooney az y-generáció félelmeinek mélyére fúrt

A Baráti beszélgetések titka a jól felépített, sajátos testi-lelki sérüléseket cipelő karakterekben rejlik, és az izgalmasan megrajzolt kapcsolati dinamikákban, amelyek egy szerelmi négyszög hátterében húzódnak meg.

...
Hírek

Sorozat készül Sally Rooney debütáló regényéből

A Normális emberek után a Baráti beszélgetésből is tizenkét részes minisorozatot forgat a BBC. 

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir