Chabon megírta, hogyan nem tudta befejezni a második regényét

Chabon megírta, hogyan nem tudta befejezni a második regényét

Laza huszonhat évet kellett várni itthon a regényre, amelyet még a nagy kedvenc Kavalier és Clay bámulatos kalandjai meg a Jiddis rendőrök szövetsége előtt írt Michael Chabon. A regénybe, amelybe beleírta, szuszakolta saját alkotói frusztrációit és kétségeit, és amely egyszerre kaleidoszkópszerű meg vicces meg eszement, mégis nagyon sokat elárul arról az intim, idegtépő, megszállott folyamatról, amit írásnak nevezünk. A Fenegyerekek a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2021. május 17. |

Valamikor a kilencvenes évek elején történt, hogy Michael Chabon egyszerűen nem tudott zöldágra vergődni a második regényével. Az első könyve minden reményét felülmúlóan sikeres lett: a The Mysteries of Pittsburgh-öt még egyetemistaként írta, lényegében az volt a diplomamunkája, és sejtelme sem volt róla, hogy a tanára elküldte egy ügynöknek, aki 155 ezer dollár előleget ki is brusztolt neki (miközben az elsőkönyvesek esetében az átlag olyan 7500 körül mozgott).

Michael Chabon
Fenegyerekek
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 335 oldal
-

A könyv megjelent, sikeres lett, Chabon meg irodalmi celebstátuszba emelkedett, ami különösebben nem dobta fel. Az még kevésbé, hogy semennyit nem haladt a második könyvével: öt év alatt egy szövegszörnyet kreált, ami 1500 oldalra rúgott, de képtelen volt befejezni. Ez volt a Fountain City, és egy építész volt a hőse, aki egy tökéletes baseball-pályát akar építeni Floridában. Hogy a helyzet még nyomorultabb legyen, Chabon ügynöke utálta a sztorit, viszont mivel aláírt szerződése volt, és nem kevés pénzt markolt fel előlegként, egyszerűen nem tehette meg, hogy sutba vágja a kéziratot. Végül egy teljesen másik történetbe fogott, aminek történetesen egy olyan író lett a hőse, Grady Tripp, aki képtelen befejezni negyedik regényét, a Fenegyerekeket: 

„Egyetlen családról szólt, és az aznapi állapotában kétezer-hatszáztizenegy oldalt tett ki, minden egyes oldal minimum ötször átdolgozva és átírva. És dacára az eltelt éveknek, valamint a felhasznált szavaknak, hogy feltérképezzem szereplőim szeszélyes útját a könyörtelen kék égbolton, amelyen elindítottam őket, még el sem érték a zenitet.

Nemhogy nem fejeztem be, még csak nem is láttam a végét.” 

Tripp miközben a saját kéziratával hadakozik, egy isten háta mögötti főiskolán tanít kreatív írást. A történet kezdetén a felesége épp elhagyja, amin úgy különösebben meg sem lepődik. Ideje sincs nagyon filozofálgatni, hol rontotta el, mert gyors egymásutánban megérkezik az ügynöke egy transzvesztita társaságában, a szeretője közli vele, hogy teherbe esett, az egyik tanítványa, James Leer pedig lelő egy kutyát és ellop egy értékes ereklyét. Az események origójában pedig ott áll Tripp, aki tulajdonképpen mindenki elől elhallgat valamit: az ügynöke elől a befejezetlen és megfeneklett kéziratot, a felesége elől a szeretőjét, a szeretője elől az obligofóbiáját, a tanítványa elől az írói tehetetlenségét.

Nem mintha az egész sokat számítana, a szürreális események miatt Grady Tripp, ha tehetné, csak kapkodná a fejét, de legtöbbször be van állva, mint a gerely. Csak sodródik az eseményekkel, leginkább azért, mert vagy részeg, vagy be van szívva. Vagy mindkettő egyszerre. Chabon hőse így aztán társaival hamarosan egy olyan hullámvasút utasa lesz, ahol a vészfék bedöglött,

de az is lehet, hogy nem működött sosem.

A helyszín az amerikai egyetemi miliő, ahol útja dögunalmas fogadásokon és váratlan kimenetelű házibulikon át sötét kocsmákig és feszült hangulatú szédervacsorákig vezet. 

Ellenpárja a zöldfülű, mégis nyilvánvalóan tehetséges James Leer, aki civilben feketeöves hazudozó, mégis olyan regényt meg novellát ráz ki a kisujjából, amelyek teljesen új vágányra terelhetik a kicsit különc, a társai által rengeteget kritizált, az öngyilkossággal kacérkodó fiút. Drámai, abszurd és iszonyú vicces szituációkba kerülnek ők ketten, a balanszot pedig Grady Tripp New York-i ügynöke, Terry Crabtree adja, akinek szakmailag szintén rosszul áll a szénája, de ez nem tartja vissza attól, hogy belevesse magát a pittsburghi éjszakába. Valahol mindannyian fenegyerekek (az eredetiben: Wonder Boys), akiket csak az motivál, hogy

valahol, valahogy megszülessen a könyv, amely majd megváltoztatja az életüket.

Családi hátterüket tekintve mindegyikük erősen terhelt: Grady és James is rég, ráadásul tragikus körülmények között elveszítették a szüleiket, gyerekkoruk traumákkal volt kikövezve, ezek az információk viszont sok esetben csak mellékesen, hanyagul odavetve jelennek meg. Chabon a legnehezebb témákat is könnyedén szövi a gyorsan pergő regény szövetébe, egy-egy félmondattal utal csak arra, hogy valami homályos vagy fájdalmas esemény történt a múltban. Chabon nem fél a bizarr, abszurd vagy akár giccses jelenetektől sem. A Fenegyerekek pont ezért egy borzasztóan vicces, és ami ennél is fontosabb, játékos, önironikus és önreflektív regény.

Az őrült kalandok mellett

Chabon ugyanis semmi másról nem ír, mint magáról az írásról és az íróságról.

Arról az energiát, idegrendszert, tehetséget, kitartást követelő folyamatról, aminek a végén senki sem garantálja a sikert, és ahol az írónak akkor is írnia kell, ha azt érzi, értelmetlen az egész. Az íróság ugyanis nem a megjelent könyvek számáról szól, hanem magáról az írásról. Hogy az író akkor is ír, amikor éppen nem ír, vagy nem azt írja, amit írni akar, vagy írás közben azokról a könyvekről fantáziál, amelyeket akkor írna, ha éppen nem az aktuális könyvét írná. Chabon definíciója szerint az írónak nagyon nincs más választása, írnia kell, és „szíve csurig van ama könyvek rettegésével és rejtélyével”, amiket hite szerint neki kell majd megírnia. És miközben a saját kreativitása fogságában vergődő Grady Tripp nyomában járunk a fűszagú, whiskygőzös pittsburghi éjszakában, jellegzetes alakok sora villan fel az alkotói rezervátumból. Ott van kapásból Grady gyerekkori hőse, a horrorszerző August Van Zorn: egyetemistaként az ő egyik novellájával akart egy nagyot villantani, amivel elismerést nem, csak Terry Crabtree barátságát nyerte el. Rajta kívül befutott írók, dörzsölt ügynökök és reménybeli fiatalok tűnnek el, majd süllyednek el valahol Tripp látóhatárán, akik „pofás hazugságok és bűzös igazságok” között csapongnak:

„Annyi pittsburghi költő hemzsegett a folyosón, hogy ha abban a pillanatban meteor törte volna át a tetőt, többé egyetlen versszak sem született volna rozsdásodó apákról, impotens acélgyárakról és a szerelem Bessemer-konverteréről.”

Chabon/Tripp pontosan ennek a világnak a része, és bármennyire is szenved miatta, tulajdonképpen soha nem is akar mást, csak ide tartozni. Chabon a teljesen őrült cselekményszál mellett és dacára ebben a könyvben többet elárul saját alkotói válságáról, kételyeiről, döccenőiről, mint azt elsőre hinnénk, és az már tényleg csak a ráadás, hogy

könyve íróként ki is lendítette a kreatív gödörből.

A Fenegyerekeket – az igazit – hét hónap alatt megírta, anélkül, hogy az ügynöke orrára kötötte volna, hogy addig is félretette a Fountain Cityt. A döntés végül Chabont igazolta: a könyv Amerikában kritikai és közönségsikert aratott, 2000-ben pedig Michael Douglas, Tobey Maguire, Frances McDormand és Robert Downey Jr. főszereplésével film is készült belőle:

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Rushdie, Pullman és Chabon is kiáll az SZFE mellett

Brit írók, színészek és rendezők is tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen. A Magyar Hang azt írja, a brit művészvilág aláírásgyűjtésbe kezdett, az akciót David Lan, a londoni Young Vic színház egykori igazgatója szervezi.

...
Kritika

Michael Chabon igazságot szolgáltat a képregénynek és a szuperhősöknek

...
Nagy

Chabonnak még a nácivadász nagypapát is elhisszük

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.