Írni többször rossz, mint jó – mégis ez az írók lételeme

Írni többször rossz, mint jó – mégis ez az írók lételeme

„Nem azért írok, mert mondanivalóm van. Azért írok, mert ha nem írok, akkor még rosszabb minden” – ebbe a halványulni látszó reménysugárba kapaszkodik a harmincas évei elején járó Casey, akit egyetlen motiváció tart életben: befejezni a regényét, amin hat éve dolgozik. De vajon nevezhetjük írónak azt, aki hajnalban már a klaviatúrát püfölve dolgozik a napi penzumon, de még semmit nem publikált? Lily King szerelmesregénynek álcázott fejlődésregényben mutatja meg, hogy mennyi szenvedés, fájdalom és kétség rejlik minden egyes leírt mondat mögött. Mi előzi meg az élet második felét? A kapuzárási pánikról megannyi történetet ismerünk, az Írók és szerelmek viszont azt mutatja meg, mitől félnek a fiatalok, miután beléptek a nagybetűs élet kapuján, és kilátástalanul bóklásznak egy átláthatatlan útvesztőben.

Simon Eszter | 2023. március 04. |
Lily King
Írók és szerelmek
Ford.: Nemes Anna, 21. Század Kiadó, 2022, 288 oldal
-

Casey függetlenségének az az ára, hogy egy dohos szobában él, ahol a falakból rothadó növényszag árad. Egész élete elfér az egykor virágteleltetőnek használt apró szobában, mégis mindene megvan, ami az íráshoz kell. Egy asztal, és egy minigrill, ami ugyan csak a fürdőszobában fér el, ám tökéletesen megfelel teafőzésre.

De lehet ilyen nyomasztó körülmények között alkotni? Vagy a szenvedés az írás mozgatórugója? Létezik egyáltalán ihlet?

Ezek olyan kérdések, amelyekre még az elismert írók sem tudják a választ, pláne nem Casey, aki még csak közelről sem nevezi magát írónak. „Kínlódom az írással. Laposak a mondatok, mesterkéltek a részletek. Nagyokat futok a folyó mellett, Watertownig, Newtonig, tíz mérföldet, tizenkettőt, ami segít, de pár órával később a méhek újrakezdik a nyüzsgést. Végigpörgetem a számítógépemen lévő kétszázhat oldalt, és átfutom azt a párat, ami a Red Barn óta vezetett füzetemben van. Nem találok egyetlen valamirevaló pillanatot, egyetlen valamirevaló mondatot. Még azok a jelenetek is elszürkültek, amelyekbe olyankor kapaszkodom, ha minden más veszni látszik: a Pennsylvaniában írt első oldalak meg az a fejezet, amelyik Albuquerque-ben ömlött ki belőlem akár egy jelenés. Most az egész egy végtelen szóáradat, egy téveszméktől sújtott beteg elme produktuma.”

A fiatal nő élete több ponton is megreked, egyelőre viszont senki nem nyújt neki segítő kezet. Elhagyta a szerelme, édesanyját gyászolja, és nincs igazi otthona. Pincérnőként dolgozik egy hotelben, ahol szó nélkül viseli a mindennapos megaláztatásokat, mosolyogva szolgálja ki a környék elitjét, miközben óriási diákhitel-tartozását igyekszik törleszteni. Az első néhány oldal után az olvasót is mélyre rántja Casey kilátástalan helyzete, ám a nehézkes kezdés után valami elindul, és bár az alattomos, visszatérő önmarcangolás nem tűnik el, a történet mégis visz magával.

Az Írók és szerelmek sokkal inkább fejlődéstörténet, mintsem szerelmesregény,

ahogy arra egyébként a címből asszociálhatnánk. És ha már asszociációról van szó, Lilly King kötete akár egy részletesen kibontott Sally Rooney-történet is lehetne. A fiatal szereplők megállás nélkül önmagukat keresik, de nem látják a fényt az alagút végén, így azt sem tudják, merre induljanak, csak egy helyben toporognak. Casey élete zátonyra futott, és úgy tűnik hiába erőlködik, újra és újra ugyanabban a gödörben találja magát. Nincs hétköznap, sem hétvége, a napok észrevétlenül egymásba csúsznak, és miután minden hajnalban megsétáltatta főbérlője kutyáját, kitartóan dolgozik a regényén, amiről maga sem tudja, hogy befejezi-e valaha. Meredten bámulja a monitoron villogó kurzort, miközben idegtépő lassúsággal vánszorog az idő. Amikor végzett, kivasalja a munkaruháját, biciklire pattan és elteker a hotelbe, ahonnan késő éjjel fáradtságtól kábán, és még reményvesztettebben megy haza. 

Így vándorolnak egymás után a napok, mialatt Casey barátai íróklubba járnak, ahol Oscar Kolton, a sikeres író mentorálja a tanoncokat. A megözvegyült férfi fiaival később betér az étterembe, ahol a fiatal írópalánta dolgozik. Casey épp csak felveszi a rendelést, máris izzik köztük a levegő. A férfi minden bátorságát összeszedve randevúra hívja Caseyt, akiben végre felcsillan a remény. Kérdés azonban, hogy valóban a szerelmet látja-e Oscarban, vagy csak a sikeres írót, akinek egyetlen dicsérő szava is beindíthatná a szakmai előmenetelét. 

Lily King korábbi magyarul megjelent regényéhez, az Eufóriához hasonlóan az Írók és szerelmekben is egy szerelmi háromszöget vázol. A keserű magányos napok után Casey ajtaján egyszerre két férfi is kopogtat. Mindkettő ígéretesnek tűnik, ám azonkívül, hogy mindketten írók, a két férfi egymás szöges ellentétei. Silasszal ráadásul Oscar révén ismerkedik meg, aki hozzá hasonlóan elveszetten sodródik és a kezdő írók csapongó életét éli. Akárcsak ő, mindkét férfi jól ismeri a gyász fájdalmas szakaszait, a kérdés már csak az, hogy melyiküket válassza. A kockázatmentes döntést, vagy a bizonytalan, de izgalmasat. Casey eközben kapaszkodókat keres ahhoz, hogyan dolgozza fel anyja halálát.

A vigaszt mindvégig az irodalomban találja meg.

Könyvtárba jár, és olyan írók életrajzát kutatja, akik ugyancsak elveszítették az anyjukat. George Eliot anyja mellrákban halt meg, D. H. Lawrence anyja halálos ágya mellett írta a Szülők és szeretőket, mialatt édesanyja állapota egyre súlyosbodott, és hiába kérte az orvosokat, hogy adagoljanak több morfiumot, végül ő maga szabadította meg a szenvedéstől. Proust egyéves katonai szolgálatát leszámítva egész életében az anyjával élt, és miután elveszítette, önszántából vonult egy klinikára pszichés panaszai miatt. Később képzeletbeli beszélgetéseket folytatott halott anyjával, ez ihlette Swann című kötetét. 

Casey ezekből a történetekből próbál erőt meríteni. Lassan rájön, hogy a rossz döntések az élet épp olyan velejárói, mint a boldog pillanatok, és azt is elfogadja, ha a múltba kapaszkodik, esélye sincs továbblépni. Lehet, hogy Casey elméletei nem világmegváltó eszmék, csupán a mindennapi élet örökérvényű igazságaira jön rá, ezek mégis a legfontosabb alapigazságok. A folyamatos önmarcangolást lassanként felváltja az elfogadás, az állandó rosszkedvet a remény, a félelmet a bátorság, ennek ellenére Lily King mégsem fest tökéletes portrét Caseyről. Közel sem lrendeződik minden, és az is nyitott kérdés marad, hogy Casey valóban révbe ér-e, vagy csak megtanulja értékelni az élet adta lehetőségeket. Az írás nehézkes folyamata, ami legtöbbször önmarcangoláshoz vezet és alig okoz örömet, végül hivatásává válik. A legfontosabb kérdés pedig az: mi hozza a változást? Elsősorban maga a felismerés. Casey tisztában van vele, hogy örvénybe került, azonban sokáig ellenáll, mert nem tudja, hogy csak úgy élheti túl a katasztrófát, ha nem kapálózik, hanem megvárja, míg az örvény legaljára ér, ahol a víz kidobja, és ha marad elég levegője, a felszínre úszhat.

Lily King úgy érzékelteti a főszereplő állandó önvizsgálatának fárasztó pillanatait, hogy

az örvény gyakorlatilag az olvasót is magával rántja,

de az őrjítő analizálást Casey szerelmi vívódásaival ellensúlyozza. Az Írók és szerelmekben minden összesűrűsödik, ami egy friss diplomás, fiatal pályakezdőt érinthet, aki reménykedve, tele tervekkel kilép a nagyvilágba, az élet azonban átírja a forgatókönyvet. Ha nem olvasunk a sorok között, az Írók és szerelmek akár egy kliséktől hemzsegő történet is lehetne,valójában nagyon is életszagú, ezért is lehet könnyen kapcsolódni hozzá. Lily King ereje épp a szöveg egyszerűségében rejlik, és ha választ nem is, kapaszkodókat ad ahhoz, hogyan lehet túljutni az élet kezdeti nehézségein.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

"Az ember pontosan olyan jó író lesz, amilyen jó olvasó"

Kiből lehet jó író? Erre a kérdésre ki más adhatná meg a választ, mint az ismert és elismert írók - legalábbis a World Book Day alkalmából a Guardian egy rakás szerzőt kérdezett meg arról, hogy szerintük mi a titok, mitől lesz valaki jó író. A tanácsok bár némileg eltérhetnek, a megkérdezettek egyvalamiben mind egyetértettek.

...
Nagy

Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Borda Réka mesél.

...
Nagy

Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Ezúttal Harag Anita mesélt az írásai mögött meghúzódó tabukról, a családi hálóban rejlő konfliktusokról és a novellák sűrített nyelvéről. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.