Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Jacek Dukaj legújabb magyarul megjelent könyve egy olyan poszt-apokaliptikus jövőbe kalauzol el, amit a géptestből géptestbe szabadon vándorló digitalizált tudatok és mesterséges intelligenciák uralnak. A gyorsan kialakuló, eltérő ideológiák mentén szerveződő MI frakciók kapcsolatát sem feltétlenül a békés együttélés jellemzi – míg egyesek a biológiai élet visszahozásán fáradoznak, mások az evolúció következő lépcsőfokának tekintik a világvégéből sarjadó új genezist. Dukaj könyvének egy apró részletéből a Netflix készített sorozatot 2020-ban, ami így jócskán eltér az alapanyagtól (úgy hangulatban, mint tartalomban), de izgalomban nem szenved hiányt.

Laki Péter | 2021. június 15. |

Jacek Dukaj neve már bizonyára nem cseng teljesen ismeretlenül azok számára, akik követik a fantasztikus irodalmi megjelenéseket. Az Európai Unió Irodalmi Díját 2009-ben bezsebelő szerzőnek már három könyve jelent meg magyarul a Typotexnél (Extensa, Zuzanna és a világmindenség, Más dalok), az eddigi legzajosabb nemzetközi sikerének számító legújabb művét pedig a Gabo gondozásában vehetjük kézbe. 

Jacek Dukaj
Érkezés a sötétségbe
Ford.: Mihályi Zsuzsa, Gabo Kiadó, 2021, 312 oldal
-

A könyvben gyorsan lezavart és kapkodva megélt apokalipszis a semmiből érkezik, hogy egy rövid idő alatt megváltoztassa az addig ismert világot. A Föld forgásával összhangban egy mind nyugatabbra húzódó rejtélyes halálsugár elpusztítja az összes szerves anyagot a Földön. Aki időben reagált a veszélyre, és rendelkezett az otthon is használható InSoul 3 tudatdigitalizálóval, az az idegszoftver (neuroszoft) segítségével a digitális térbe menekülhetett. Így tett a könyv főszereplője, az informatikus Grześ is, aki digitalizált tudatcsomagként kénytelen bolyongani a szervereken, hogy aztán különféle interneteléréssel rendelkező robottestekbe töltse le magát a többi hasonlóan járt tudattal együtt – ők a transzformerek. A különböző sajátos ideológiák mentén szerveződő klánok filozofáló eszmecseréi közt ide-oda csapódó Grześ pedig igyekszik megtalálni helyét az újonnan kialakult világban. Eközben pedig olyan örök kérdésekre is keresi a választ, hogy mi az élet, mitől lesz ember az ember, és hogy jelenlegi állapota hogyan is viszonyul ehhez az egész kérdéskörhöz. 

Érkezés a könyvespolcra 

Az Érkezés a sötétségbe legnagyobb érdekessége eredetileg a kizárólagos digitális megjelenésében rejlett. Dukaj nem egyszerűen egy újabb sci-fi regényt akart alkotni,

de a digitális irodalom nyújtotta innovatív lehetőségeket szerette volna minél jobban kiaknázni.

A digitális könyvben így szerepeltek a szövegen kívülre mutató hiperhivatkozások, amelyek segítségével további érdekes, kiegészítő tartalmakhoz juthatott hozzá az olvasó. A hagyományos nyomtatott verzió életrehívásában így valószínűleg akadt némi kihívás. A végeredmény azonban ha nem is döccenőmentesen, de a lehetőségekhez mérten a legkézenfekvőbb módszert alkalmazva jeleníti meg ezeket az extra tartalmakat. Míg a páratlan oldalakon található a regény törzsszövege, addig a páros oldalakon térképek, frakciólogók és leírások, hangulatfestő grafikák és festménygaléria, valamint szószedet segítik a mű megértését. Sőt, még 3D nyomtatással előállítható minirobotokat rejtő QR-kódokkal is találkozhatunk. Némi hiányosság csak akkor jelentkezik ebben a struktúrában, amikor egy-egy térkép, vagy szómagyarázat nem akkor bukkan elő, amikor a mellette lévő oldalon is előfordul. Így simán megeshet, hogy ide-oda kell lapozgatni egy-egy szakkifejezés, rövidítés megértéséhez, ami persze könnyen kizökkenthet. Magyarázatra szoruló szavakból pedig akad bőven, hiszen Dukaj az Érkezés a sötétségbe technofil világát jócskán telepakolta (főleg) informatikai szakzsargonnal. És robotokkal. A mesterségessé vált intelligenciák által megszállható fémmonstrumok egészen színes felhozatallal vannak jelen az egyszerű, de hatalmas munkagépektől, az antropomorf mechákon át, egészen a szexrobotokig és gyerekjátékokig. 

Érkezés a gondolatokba 

Az új, popkulturális utalásokban is bővelkedő cyberpunkgyökerű világ alaphelyzetének felfestése értelemszerűen nagyobb súllyal esik latba Dukajnál, mint a karakterek kidolgozása. Az értékes szaktudása miatt sokak számára fontossá váló Grześ mellett a főbb megszólalók leginkább a csoportjuk által képviselt ideológiai, filozófiai vonal szócsöveiként funkcionálnak, Grześ pedig köztük képez egyfajta ütközőpontot. A világnézeti konfliktusok főleg az egyes csoportok biológiai élethez való viszonyából fakadnak, és ciklikus módon háborúba torkollnak. Dukajnak nem célja, hogy ezeket a nyílt összecsapásokat hosszasan részletezze: az Érkezés a sötétségbe nem akcióközpontú apokaliptikus sci-fi. A pusztulás ábrázolása helyett nagyobb hangsúlyt fektet

a poszthumanizmussal kapcsolatos, egzisztenciális, filozofikus, és néhol nyomasztó kérdéseket feszegető eszmefuttatásokra,

amik időnként egészen szürreális, pszichedelikus terepre is elkalandoznak – éppen ezért még viszonylagos rövidsége ellenére sem könnyed olvasmány.  

Érkezés a Netflixre 

A Netflix első belga sorozata lett az Érkezés a sötétségbe (Into the Night), ami Dukaj művének egy marginális, de annál karakteresebb elemét állítja a középpontba. Nevezetesen egy olyan utasszállító repülőgép útjáról van szó, ahol az utasok a halálsugár (a sorozatban ez a napsugarakat jelenti) elől menekülve folyamatosan igyekeznek az éjszakában maradni. Az eredetileg Brüsszelből Moszkvába tartó gépet egy olasz NATO-katona téríti el, a nemzetiségi olvasztótégelynek is tekinthető repülő utazóközönségének csoportdinamikája pedig rengeteg feszültséget rejt magában. A sorozat csak érinti a Dukaj katasztrófájában rejlő science fiction koncepciókat, és elsősorban egy klausztrofób, karaktervezérelt, „versenyfutás az idővel” jellegű thrillerként működik a legjobban – bár valószínűleg a repülés szerelmesei, és a logikai bukkanókra érzékenyebb nézők néhol joggal húzhatják fel a szemöldöküket.

 

A széria alapszituációja, miszerint eltérő világnézetű karakterek kénytelenek szembenézni a világ és potenciálisan saját maguk pusztulásával egy szűk helyszínen, több filmből, könyvből is ismerős lehet. Akár olyan Stephen King-adaptációkból is, mint a Langolierek (ebben az esetben még a repülő is közös motívum) vagy A köd, de ismerős lehet akár Hitchcock Madarakjából, vagy Az élőhalottak éjszakájából is. A recept pedig itt is különösen hatásosan működik. Az átlagosan nagyjából félórás epizódok tömve vannak izgalommal. A karakterek múltjából felvillanó flashbackek (amolyan Lost módra) pedig éppen csak annyi, ütőképes infómorzsát közvetítenek a szereplőkről, amikből a néző könnyedén spekulálhat nagyobb összefüggésekre, potenciális veszélyforrást jelentő személyiségjegyekre, ezzel is fenntartva a jól adagolt információkból táplálkozó feszültséget. 

Bár a sorozat közel sem szöveghű adaptáció, egy ponton mégis szép párhuzamot képez az inspirációul szolgáló művel.

Mindkettő a krízishelyzetbe került ember humanizmusát állítja a középpontba.

Míg a sorozatban ez főleg világnézeti, etikai, morális tapasztalatokon keresztül mutatkozik meg, addig Dukaj könyvében már a biológiai és technológiai lét között feszülő ellentmondásokat/azonosságokat taglaló eszmecserékben. És bár kifejezetten határozott álláspontot egyik sem foglal, valamiben azért egyetértenek: a humánum nem a lélek/tudat börtönéül szolgáló test milyenségében, sokkal inkább a tettekben nyilvánul meg.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

„– Nehéz éve volt, ugye? (…) – Melyikünknek nem?”  Az elmúlt egy év feldolgozásban óriási löketet adhat egy olyan könyv, ami megmutatja, nem vagyunk egyedül. Ilyen kötet a Dekameron-projekt, amelybe 29 író írt novellát a járványról. 

...

Az apokalipszis mi magunk vagyunk

Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. A Herscht 07769 a hét könyve, írásunk kisebb szpojlereket tartalmaz.

...

Hallgatnánk-e zenét apokalipszis idején?

SZÓRAKOZÁS
...

Miért ajándékozott 200 millió könyvet Dolly Parton gyerekeknek?

Sok kisgyerek azt hiszi, hogy Dolly Parton a nagymamája, akitől havonta jön egy könyv.

...

A Véletlenül írtam egy könyvet elhozta a Montréal Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál fődíját

Fődíjat nyert Montréalban Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című filmje. 

...

Scorsese és DiCaprio megfilmesíti az évszázad egyik legjobb regényét

A Megfojtott virágok után Scorsese egy újabb adaptáció után nézett. Most Marilynne Robinson Gilead könyvsorozatának egyik részét dolgozza majd fel, Leonardo DiCaprióval az oldalán.

Hírek
...

Donatella Versace 27 év után visszavonul – 3 könyv a családról és a divatról

...

Az AI emberek közt te megtalálod a valódi embert? Jön az új Black Mirror évad + 3 sci-fi könyv

...

A Barbie rendezője James Bonddal és Charlie XCX-szel készíthet Narniát

...

Ezek az év legjobb gyerekkönyvei: taroltak az állatos és az erdei történetek

...

Ezekben az előadásokban láthatod a Hunyadi színésznőjét, Rujder Vivient

...

Az 1879-es szegedi árvíz puszítását térképeken és kárbejelentéseken követhetjük

Olvass!
...

Szendrey Júlia házasságát csak időutazók tudják megmenteni? – Olvass bele a Szerelmem, Petőfi Zoltán című kötetbe!

Számodra a zabkásafőzés vagy a versírás lenne nagyobb kihívás?

...

Knausgård volt feleségét elektrosokk-terápiával kezelték – új könyvében őszintén beszél az átélt borzalmakról

Linda Boström Knausgård húsbavágó regénye a bipoláris depresszió legsötétebb bugyraiba ránt magával.

...

A ruha teszi az embert, azon kívül semmink sincs - Olvass bele Maya Binyam politikai regényébe!

Maya Binyam első regénye a politikai értekezés és szépirodalom között lavírozik, hogy megmutassa, bárki elveszítheti a múltját, ha a politika úgy akarja.

Gyerekirodalom
...

A képregény lehet a gyerekek kapudrogja az olvasáshoz?

Az biztos, hogy az Egyesült Királyságban nagyon sokan olvasnak képregényeket, de azt nem tudják, hogyan válnak majd olvasóvá?

...

Lehet nehéz akkor is, ha jó családban nősz fel - interjú a Véletlenül írtam egy könyvet rendezőjével

Egy film, amiről tud beszélgetni a család – úgy, hogy közben nem jön le az életről.

...

És mégis mozog a Föld? – csillagközi kalandozás 9 és 99 év közötti gyerekeknek

Hogyan lehet megkülönböztetni a csillagokat a bolygóktól, és mikor jött létre a Föld? Simon Tamás könyve izgalmas expedícióra hív.