Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Jacek Dukaj legújabb magyarul megjelent könyve egy olyan poszt-apokaliptikus jövőbe kalauzol el, amit a géptestből géptestbe szabadon vándorló digitalizált tudatok és mesterséges intelligenciák uralnak. A gyorsan kialakuló, eltérő ideológiák mentén szerveződő MI frakciók kapcsolatát sem feltétlenül a békés együttélés jellemzi – míg egyesek a biológiai élet visszahozásán fáradoznak, mások az evolúció következő lépcsőfokának tekintik a világvégéből sarjadó új genezist. Dukaj könyvének egy apró részletéből a Netflix készített sorozatot 2020-ban, ami így jócskán eltér az alapanyagtól (úgy hangulatban, mint tartalomban), de izgalomban nem szenved hiányt.

Laki Péter | 2021. június 15. |

Jacek Dukaj neve már bizonyára nem cseng teljesen ismeretlenül azok számára, akik követik a fantasztikus irodalmi megjelenéseket. Az Európai Unió Irodalmi Díját 2009-ben bezsebelő szerzőnek már három könyve jelent meg magyarul a Typotexnél (Extensa, Zuzanna és a világmindenség, Más dalok), az eddigi legzajosabb nemzetközi sikerének számító legújabb művét pedig a Gabo gondozásában vehetjük kézbe. 

Jacek Dukaj
Érkezés a sötétségbe
Ford.: Mihályi Zsuzsa, Gabo Kiadó, 2021, 312 oldal
-

A könyvben gyorsan lezavart és kapkodva megélt apokalipszis a semmiből érkezik, hogy egy rövid idő alatt megváltoztassa az addig ismert világot. A Föld forgásával összhangban egy mind nyugatabbra húzódó rejtélyes halálsugár elpusztítja az összes szerves anyagot a Földön. Aki időben reagált a veszélyre, és rendelkezett az otthon is használható InSoul 3 tudatdigitalizálóval, az az idegszoftver (neuroszoft) segítségével a digitális térbe menekülhetett. Így tett a könyv főszereplője, az informatikus Grześ is, aki digitalizált tudatcsomagként kénytelen bolyongani a szervereken, hogy aztán különféle interneteléréssel rendelkező robottestekbe töltse le magát a többi hasonlóan járt tudattal együtt – ők a transzformerek. A különböző sajátos ideológiák mentén szerveződő klánok filozofáló eszmecseréi közt ide-oda csapódó Grześ pedig igyekszik megtalálni helyét az újonnan kialakult világban. Eközben pedig olyan örök kérdésekre is keresi a választ, hogy mi az élet, mitől lesz ember az ember, és hogy jelenlegi állapota hogyan is viszonyul ehhez az egész kérdéskörhöz. 

Érkezés a könyvespolcra 

Az Érkezés a sötétségbe legnagyobb érdekessége eredetileg a kizárólagos digitális megjelenésében rejlett. Dukaj nem egyszerűen egy újabb sci-fi regényt akart alkotni,

de a digitális irodalom nyújtotta innovatív lehetőségeket szerette volna minél jobban kiaknázni.

A digitális könyvben így szerepeltek a szövegen kívülre mutató hiperhivatkozások, amelyek segítségével további érdekes, kiegészítő tartalmakhoz juthatott hozzá az olvasó. A hagyományos nyomtatott verzió életrehívásában így valószínűleg akadt némi kihívás. A végeredmény azonban ha nem is döccenőmentesen, de a lehetőségekhez mérten a legkézenfekvőbb módszert alkalmazva jeleníti meg ezeket az extra tartalmakat. Míg a páratlan oldalakon található a regény törzsszövege, addig a páros oldalakon térképek, frakciólogók és leírások, hangulatfestő grafikák és festménygaléria, valamint szószedet segítik a mű megértését. Sőt, még 3D nyomtatással előállítható minirobotokat rejtő QR-kódokkal is találkozhatunk. Némi hiányosság csak akkor jelentkezik ebben a struktúrában, amikor egy-egy térkép, vagy szómagyarázat nem akkor bukkan elő, amikor a mellette lévő oldalon is előfordul. Így simán megeshet, hogy ide-oda kell lapozgatni egy-egy szakkifejezés, rövidítés megértéséhez, ami persze könnyen kizökkenthet. Magyarázatra szoruló szavakból pedig akad bőven, hiszen Dukaj az Érkezés a sötétségbe technofil világát jócskán telepakolta (főleg) informatikai szakzsargonnal. És robotokkal. A mesterségessé vált intelligenciák által megszállható fémmonstrumok egészen színes felhozatallal vannak jelen az egyszerű, de hatalmas munkagépektől, az antropomorf mechákon át, egészen a szexrobotokig és gyerekjátékokig. 

Érkezés a gondolatokba 

Az új, popkulturális utalásokban is bővelkedő cyberpunkgyökerű világ alaphelyzetének felfestése értelemszerűen nagyobb súllyal esik latba Dukajnál, mint a karakterek kidolgozása. Az értékes szaktudása miatt sokak számára fontossá váló Grześ mellett a főbb megszólalók leginkább a csoportjuk által képviselt ideológiai, filozófiai vonal szócsöveiként funkcionálnak, Grześ pedig köztük képez egyfajta ütközőpontot. A világnézeti konfliktusok főleg az egyes csoportok biológiai élethez való viszonyából fakadnak, és ciklikus módon háborúba torkollnak. Dukajnak nem célja, hogy ezeket a nyílt összecsapásokat hosszasan részletezze: az Érkezés a sötétségbe nem akcióközpontú apokaliptikus sci-fi. A pusztulás ábrázolása helyett nagyobb hangsúlyt fektet

a poszthumanizmussal kapcsolatos, egzisztenciális, filozofikus, és néhol nyomasztó kérdéseket feszegető eszmefuttatásokra,

amik időnként egészen szürreális, pszichedelikus terepre is elkalandoznak – éppen ezért még viszonylagos rövidsége ellenére sem könnyed olvasmány.  

Érkezés a Netflixre 

A Netflix első belga sorozata lett az Érkezés a sötétségbe (Into the Night), ami Dukaj művének egy marginális, de annál karakteresebb elemét állítja a középpontba. Nevezetesen egy olyan utasszállító repülőgép útjáról van szó, ahol az utasok a halálsugár (a sorozatban ez a napsugarakat jelenti) elől menekülve folyamatosan igyekeznek az éjszakában maradni. Az eredetileg Brüsszelből Moszkvába tartó gépet egy olasz NATO-katona téríti el, a nemzetiségi olvasztótégelynek is tekinthető repülő utazóközönségének csoportdinamikája pedig rengeteg feszültséget rejt magában. A sorozat csak érinti a Dukaj katasztrófájában rejlő science fiction koncepciókat, és elsősorban egy klausztrofób, karaktervezérelt, „versenyfutás az idővel” jellegű thrillerként működik a legjobban – bár valószínűleg a repülés szerelmesei, és a logikai bukkanókra érzékenyebb nézők néhol joggal húzhatják fel a szemöldöküket.

 

A széria alapszituációja, miszerint eltérő világnézetű karakterek kénytelenek szembenézni a világ és potenciálisan saját maguk pusztulásával egy szűk helyszínen, több filmből, könyvből is ismerős lehet. Akár olyan Stephen King-adaptációkból is, mint a Langolierek (ebben az esetben még a repülő is közös motívum) vagy A köd, de ismerős lehet akár Hitchcock Madarakjából, vagy Az élőhalottak éjszakájából is. A recept pedig itt is különösen hatásosan működik. Az átlagosan nagyjából félórás epizódok tömve vannak izgalommal. A karakterek múltjából felvillanó flashbackek (amolyan Lost módra) pedig éppen csak annyi, ütőképes infómorzsát közvetítenek a szereplőkről, amikből a néző könnyedén spekulálhat nagyobb összefüggésekre, potenciális veszélyforrást jelentő személyiségjegyekre, ezzel is fenntartva a jól adagolt információkból táplálkozó feszültséget. 

Bár a sorozat közel sem szöveghű adaptáció, egy ponton mégis szép párhuzamot képez az inspirációul szolgáló művel.

Mindkettő a krízishelyzetbe került ember humanizmusát állítja a középpontba.

Míg a sorozatban ez főleg világnézeti, etikai, morális tapasztalatokon keresztül mutatkozik meg, addig Dukaj könyvében már a biológiai és technológiai lét között feszülő ellentmondásokat/azonosságokat taglaló eszmecserékben. És bár kifejezetten határozott álláspontot egyik sem foglal, valamiben azért egyetértenek: a humánum nem a lélek/tudat börtönéül szolgáló test milyenségében, sokkal inkább a tettekben nyilvánul meg.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

„– Nehéz éve volt, ugye? (…) – Melyikünknek nem?”  Az elmúlt egy év feldolgozásban óriási löketet adhat egy olyan könyv, ami megmutatja, nem vagyunk egyedül. Ilyen kötet a Dekameron-projekt, amelybe 29 író írt novellát a járványról. 

...
Kritika

Az apokalipszis mi magunk vagyunk

Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. A Herscht 07769 a hét könyve, írásunk kisebb szpojlereket tartalmaz.

...
Nagy

Hallgatnánk-e zenét apokalipszis idején?

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.