Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Jacek Dukaj legújabb magyarul megjelent könyve egy olyan poszt-apokaliptikus jövőbe kalauzol el, amit a géptestből géptestbe szabadon vándorló digitalizált tudatok és mesterséges intelligenciák uralnak. A gyorsan kialakuló, eltérő ideológiák mentén szerveződő MI frakciók kapcsolatát sem feltétlenül a békés együttélés jellemzi – míg egyesek a biológiai élet visszahozásán fáradoznak, mások az evolúció következő lépcsőfokának tekintik a világvégéből sarjadó új genezist. Dukaj könyvének egy apró részletéből a Netflix készített sorozatot 2020-ban, ami így jócskán eltér az alapanyagtól (úgy hangulatban, mint tartalomban), de izgalomban nem szenved hiányt.

Laki Péter | 2021. június 15. |

Jacek Dukaj neve már bizonyára nem cseng teljesen ismeretlenül azok számára, akik követik a fantasztikus irodalmi megjelenéseket. Az Európai Unió Irodalmi Díját 2009-ben bezsebelő szerzőnek már három könyve jelent meg magyarul a Typotexnél (Extensa, Zuzanna és a világmindenség, Más dalok), az eddigi legzajosabb nemzetközi sikerének számító legújabb művét pedig a Gabo gondozásában vehetjük kézbe. 

Jacek Dukaj
Érkezés a sötétségbe
Ford.: Mihályi Zsuzsa, Gabo Kiadó, 2021, 312 oldal
-

A könyvben gyorsan lezavart és kapkodva megélt apokalipszis a semmiből érkezik, hogy egy rövid idő alatt megváltoztassa az addig ismert világot. A Föld forgásával összhangban egy mind nyugatabbra húzódó rejtélyes halálsugár elpusztítja az összes szerves anyagot a Földön. Aki időben reagált a veszélyre, és rendelkezett az otthon is használható InSoul 3 tudatdigitalizálóval, az az idegszoftver (neuroszoft) segítségével a digitális térbe menekülhetett. Így tett a könyv főszereplője, az informatikus Grześ is, aki digitalizált tudatcsomagként kénytelen bolyongani a szervereken, hogy aztán különféle interneteléréssel rendelkező robottestekbe töltse le magát a többi hasonlóan járt tudattal együtt – ők a transzformerek. A különböző sajátos ideológiák mentén szerveződő klánok filozofáló eszmecseréi közt ide-oda csapódó Grześ pedig igyekszik megtalálni helyét az újonnan kialakult világban. Eközben pedig olyan örök kérdésekre is keresi a választ, hogy mi az élet, mitől lesz ember az ember, és hogy jelenlegi állapota hogyan is viszonyul ehhez az egész kérdéskörhöz. 

Érkezés a könyvespolcra 

Az Érkezés a sötétségbe legnagyobb érdekessége eredetileg a kizárólagos digitális megjelenésében rejlett. Dukaj nem egyszerűen egy újabb sci-fi regényt akart alkotni,

de a digitális irodalom nyújtotta innovatív lehetőségeket szerette volna minél jobban kiaknázni.

A digitális könyvben így szerepeltek a szövegen kívülre mutató hiperhivatkozások, amelyek segítségével további érdekes, kiegészítő tartalmakhoz juthatott hozzá az olvasó. A hagyományos nyomtatott verzió életrehívásában így valószínűleg akadt némi kihívás. A végeredmény azonban ha nem is döccenőmentesen, de a lehetőségekhez mérten a legkézenfekvőbb módszert alkalmazva jeleníti meg ezeket az extra tartalmakat. Míg a páratlan oldalakon található a regény törzsszövege, addig a páros oldalakon térképek, frakciólogók és leírások, hangulatfestő grafikák és festménygaléria, valamint szószedet segítik a mű megértését. Sőt, még 3D nyomtatással előállítható minirobotokat rejtő QR-kódokkal is találkozhatunk. Némi hiányosság csak akkor jelentkezik ebben a struktúrában, amikor egy-egy térkép, vagy szómagyarázat nem akkor bukkan elő, amikor a mellette lévő oldalon is előfordul. Így simán megeshet, hogy ide-oda kell lapozgatni egy-egy szakkifejezés, rövidítés megértéséhez, ami persze könnyen kizökkenthet. Magyarázatra szoruló szavakból pedig akad bőven, hiszen Dukaj az Érkezés a sötétségbe technofil világát jócskán telepakolta (főleg) informatikai szakzsargonnal. És robotokkal. A mesterségessé vált intelligenciák által megszállható fémmonstrumok egészen színes felhozatallal vannak jelen az egyszerű, de hatalmas munkagépektől, az antropomorf mechákon át, egészen a szexrobotokig és gyerekjátékokig. 

Érkezés a gondolatokba 

Az új, popkulturális utalásokban is bővelkedő cyberpunkgyökerű világ alaphelyzetének felfestése értelemszerűen nagyobb súllyal esik latba Dukajnál, mint a karakterek kidolgozása. Az értékes szaktudása miatt sokak számára fontossá váló Grześ mellett a főbb megszólalók leginkább a csoportjuk által képviselt ideológiai, filozófiai vonal szócsöveiként funkcionálnak, Grześ pedig köztük képez egyfajta ütközőpontot. A világnézeti konfliktusok főleg az egyes csoportok biológiai élethez való viszonyából fakadnak, és ciklikus módon háborúba torkollnak. Dukajnak nem célja, hogy ezeket a nyílt összecsapásokat hosszasan részletezze: az Érkezés a sötétségbe nem akcióközpontú apokaliptikus sci-fi. A pusztulás ábrázolása helyett nagyobb hangsúlyt fektet

a poszthumanizmussal kapcsolatos, egzisztenciális, filozofikus, és néhol nyomasztó kérdéseket feszegető eszmefuttatásokra,

amik időnként egészen szürreális, pszichedelikus terepre is elkalandoznak – éppen ezért még viszonylagos rövidsége ellenére sem könnyed olvasmány.  

Érkezés a Netflixre 

A Netflix első belga sorozata lett az Érkezés a sötétségbe (Into the Night), ami Dukaj művének egy marginális, de annál karakteresebb elemét állítja a középpontba. Nevezetesen egy olyan utasszállító repülőgép útjáról van szó, ahol az utasok a halálsugár (a sorozatban ez a napsugarakat jelenti) elől menekülve folyamatosan igyekeznek az éjszakában maradni. Az eredetileg Brüsszelből Moszkvába tartó gépet egy olasz NATO-katona téríti el, a nemzetiségi olvasztótégelynek is tekinthető repülő utazóközönségének csoportdinamikája pedig rengeteg feszültséget rejt magában. A sorozat csak érinti a Dukaj katasztrófájában rejlő science fiction koncepciókat, és elsősorban egy klausztrofób, karaktervezérelt, „versenyfutás az idővel” jellegű thrillerként működik a legjobban – bár valószínűleg a repülés szerelmesei, és a logikai bukkanókra érzékenyebb nézők néhol joggal húzhatják fel a szemöldöküket.

 

A széria alapszituációja, miszerint eltérő világnézetű karakterek kénytelenek szembenézni a világ és potenciálisan saját maguk pusztulásával egy szűk helyszínen, több filmből, könyvből is ismerős lehet. Akár olyan Stephen King-adaptációkból is, mint a Langolierek (ebben az esetben még a repülő is közös motívum) vagy A köd, de ismerős lehet akár Hitchcock Madarakjából, vagy Az élőhalottak éjszakájából is. A recept pedig itt is különösen hatásosan működik. Az átlagosan nagyjából félórás epizódok tömve vannak izgalommal. A karakterek múltjából felvillanó flashbackek (amolyan Lost módra) pedig éppen csak annyi, ütőképes infómorzsát közvetítenek a szereplőkről, amikből a néző könnyedén spekulálhat nagyobb összefüggésekre, potenciális veszélyforrást jelentő személyiségjegyekre, ezzel is fenntartva a jól adagolt információkból táplálkozó feszültséget. 

Bár a sorozat közel sem szöveghű adaptáció, egy ponton mégis szép párhuzamot képez az inspirációul szolgáló művel.

Mindkettő a krízishelyzetbe került ember humanizmusát állítja a középpontba.

Míg a sorozatban ez főleg világnézeti, etikai, morális tapasztalatokon keresztül mutatkozik meg, addig Dukaj könyvében már a biológiai és technológiai lét között feszülő ellentmondásokat/azonosságokat taglaló eszmecserékben. És bár kifejezetten határozott álláspontot egyik sem foglal, valamiben azért egyetértenek: a humánum nem a lélek/tudat börtönéül szolgáló test milyenségében, sokkal inkább a tettekben nyilvánul meg.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

„– Nehéz éve volt, ugye? (…) – Melyikünknek nem?”  Az elmúlt egy év feldolgozásban óriási löketet adhat egy olyan könyv, ami megmutatja, nem vagyunk egyedül. Ilyen kötet a Dekameron-projekt, amelybe 29 író írt novellát a járványról. 

...
Kritika

Az apokalipszis mi magunk vagyunk

Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. A Herscht 07769 a hét könyve, írásunk kisebb szpojlereket tartalmaz.

...
Nagy

Hallgatnánk-e zenét apokalipszis idején?

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

Hírek
...
Nagy

Venczel Vera három emlékezetes filmje, amit szívesen nézünk

...
Hírek

Nyelv, nacionalizmus és művészi szabadság a Szépírók Őszi Fesztiváljának kiemelt témája

...
Hírek

Világhírű regényekből való idézetekkel mondja meg az időt az új óra

...
Hírek

Sally Rooney izraeli szerkesztője nyílt levelet írt a szerző bojkottja miatt

...
Hírek

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

...
Hírek

Könyvesblokk: Dinoszauruszok, egy botrányos párbaj és Lily fogadalma

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

...
Hírek

110 éve beöltöztetett kiscicákkal ösztönözték a gyerekeket az olvasásra

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Olvass!
...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Végtaghiányos gyerekek elfogadását segíti A csodabogár

A pedagógusok már az iskolákban is feldolgozhatják Kiss Judit Ágnes A csodabogár című könyvét, munkájukat pedig óravázlatok és foglalkozástervek is segítik.

...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt.