Jeneva Rose thrillere pontosan azt adja, amit a cím ígér, vagyis a történet szereplői közül egyikük meghal. Rögtön az első oldalon kiderül, hogy bűncselekmény történt, azt viszont egészen a regény végéig nem tudjuk, hogy melyikük az áldozat, ki a tettes, és egyáltalán miért ölnek meg valakit egy olyan városban, ahol láthatóan nyoma sincs az erőszaknak. Buckhead Georgia állam egyik legimpozánsabb városnegyede, amit a helyiek Keleti Beverly Hillsként emlegetnek, mert az utcákon egymást érik a méregdrága éttermek és a jól menő galériák, a lakosok luxusautókkal járnak, és
még a legszerényebb ház is legalább nyolcszázezer dollárt ér.
A város legbefolyásosabb feleségeit a divaton és a pletykáláson kívül a helyi szépségszalon köti össze, ugyanis mindannyian a Glow Beauty Bar törzsvendégei. Az üzlet tulajdonosa Jenny, aki minden idejét a szalonban tölti, ennek köszönhetően tehetős és állandó vendégkört épített ki. Hosszú várólistát vezet, a hölgyek pedig csak úgy maradhatnak állandó tagok, ha vállalják, hogy havonta legalább nyolc méregdrága kezelést vesznek igénybe. Bár elsőre felszínesnek tűnhet, Jenny a vendégek szöges ellentéte. Megállás nélkül dolgozik, végtelenül önzetlen, és a rosszindulatú pletykálás helyett békére törekszik. A vendégek úgy kezelik a szalont, mintha a munkahelyük lenne, ahova minden reggel kötelező bejárni. Buckhead legbefolyásosabb feleségei itt rendezik a könyvklubokat (olyanokat, ahol a Vouge-ról beszélnek), a boresteket és a Buckhead Női Alapítvány bizottsági üléseit is a szalonban bonyolítják, miközben drága pezsgőt kortyolgatnak.
Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!
Ebben a környezetben játszódik a regény, amit a szerző saját élménye inspirált. Egyszer a fodrászszékben ülve döbbent rá, hogy olyan bizalmas és intim történeteket is elmesélt hajvágás közben, amiket más szituációban biztosan nem mondott volna el. A fodrásza szerint a legtöbb nő szépülés közben olyan titkokat árul el neki, amiket maga sem hinne el, ha nem a saját fülével hallana. Ugyanilyen helyzetben van Jenny is, ám annak ellenére, hogy ő viszi a történet vezérfonalát, az Egyikünk meg fog halninak nincs egyetlen főhőse, hanem mindenkinek egyformán fontos szerepe van. A fejezetek ott folytatódnak, ahol az előzők abbamaradtak. A szerző végig váltogatja a nézőpontokat, ami eleinte követhetetlennek tűnik, mégis jó ötlet, mert így több szereplő szemüvegén keresztül ismerjük meg a történetet és a kapcsolati dinamikákat.
Jeneva Rose thrillere bizonyos értelemben ambivalens, mert miközben
a brutális események nagy része Jenny luxus szépségszalonjában bontakozik ki:
ahol minden a csillogásról és a nyugalomról szól, a szereplők belső világa viszont koránt sem nyugodt. Olivia Petrov Buckhead koronázatlan királynője, aki bármire képes, ha pénzről, státuszról vagy szépségről van szó. Shannon Madison a város befolyásos kongresszusi képviselőjének exfelesége, és mióta Bryce Madison nyilvánosságra hozta a válásukat, majd nem sokkal később feleségül vett egy huszonöt éves lányt, Shannon egyik napról a másikra elveszítette a megbecsültségét és a Buckhead Női Alapítvány elnökségi posztját is. Ez adja a regény feszültségét, ami már csak azért is felkavarja a város elitjének mindennapjait, mert korábban egyiküket sem hagyta el a férje, Shannon válása viszont rádöbbenti a hölgyeket, hogy akár velük is történhet hasonló. Az új feleség, Crystal megjelenésével átrendeződnek a hatalmi viszonyok, felülíródnak a barátságok, és persze még több pletyka és titok szövi át Buckhead zűrös és bonyolult pókhálóját, ami ránézésre gyönyörű, ám nagyon könnyű belegabalyodni. Crystal maga a megtestesült tisztaság, éppen ezért egyáltalán nem illik a képbe, ráadásul az elit etikettet sem ismeri.
A gazdag feleségek fekete báránya Karen Richardson, aki több szempontból is kilóg a sorból. Úgy tűnik, egyedül Karen érez bűntudatot, amiért letaszították Shannont az elnöki posztról, és ő az egyetlen, aki anyagilag független a férjétől. Karen luxusingatlanokkal foglalkozó, jól menő ügyvéd, aki hónapok óta nem került intim kapcsolatba a férjével, ezért megállás nélkül olyan kérdések kavarognak a fejében, hogy szereti-e még a férfit, és egyáltalán zavarná-e, ha végleg tönkremenne a házassága. Karen a botrányok és a viták hátterében leginkább azzal van elfoglalva, hogy definiálja önmagát, és ráébred, hogy valójában nemcsak a férjéhez nem vonzódik, hanem egyáltalán a férfiakhoz.
Az Egyikünk meg fog halni erős társadalomkritika politikáról, hatalomról, barátságról, hűségről és státuszról,
ez utóbbival kapcsolatban viszont jóval hitelesebb lehetett volna a szerző, ha az egyetlen afroamerikai szereplőt is megszólaltatja. Keisha a szalon kozmetikusa, aki gyönyörű, jégkék szemével, kávészínű bőrével, telt ajkaival és göndör hajával igazi különleges szépség, de annak ellenére, hogy a történet szempontjából is fontos szerepe van, végig megmarad a vonzó, kedves kozmetikus státuszában. Nem halljuk a belső világát, az ő szemszögéből nem ismerjük meg a történetet, és abban is különbözik a többi szereplőtől, hogy nem tudjuk a teljes nevét, a szerző egyszerűen Keishaként hivatkozik rá (ez egyébként Jennyre is igaz). Az viszont kétségtelen, hogy a Jeneva Rose jól, és több ízben is körüljárta, hogy mit jelent a státusz, mivel jár, ha van, és milyen hátrányból indul az, akinek nincs. Szembeállítja a házas és az elvált nők privilégiumait, a gazdagokat a szegényekkel (már amennyire szegénynek mondható valaki Buckheadben), a női-férfi viszonyokat, és fontos sztereotípiákat döntöget az anyasággal és az identitással kapcsolatban. A regényben spirálszerűen sűrűsödnek a rejtélyek, és egyre nagyobb port kavarnak a botrányok. Napról napra több titkot őriznek a szereplők, és a szerzőnek egészen a könyv végéig sikerül fenntartani a feszültséget, ami a regény végén hirtelen zuhan rá az olvasóra. Az Egyikünk meg fog halni egy szépen becsomagolt gyilkosság története, amiben úgy tűnik, hogy a szereplők nem tudnak, vagy nem is akarnak kiszállni a mókuskerékből, és ahol semmi nem garantálja, hogy a titok képes összekovácsolni az embereket.
