A könyv, ami megmutatja, hogy a világjárvány kódolva volt az életmódunkban

Félelmetes belegondolni, hogy Peter May könyve 15 évig pihent egy online szerveren, mire sajnálatos módon annyira aktuálissá vált, hogy a könyvet addig túl valószerűtlennek tartó és elutasító kiadók is lássanak fantáziát (és anyagi hasznot) a megjelentetésében. Kár lenne azonban egy legyintés kíséretében holmi nyereséghajhász címnek bélyegezni a Vesztegzárat, hiszen egy részletekbe menő kutatómunkáról tanúskodó, profi módon megírt, feszült és nyomasztó krimiről van szó. Még akkor is, ha van néhány gyengepontja.

Laki Péter | 2020. szeptember 02. |

A történet Jack McNeil nyomozó londoni rendőrségen töltött utolsó napját meséli el. De ennél rosszabb napot még az ellenségének sem kívánna az ember. A H5N1 járvány súlyos csapást mért az angol fővárosra. A szigorú korlátozó intézkedések betartása sem jelent biztos védelmet a vírus terjedésével szemben, ami nincs tekintettel senkire és semmire. A rettenetesen magas halálozási ráta miatt az elhunytak nem többek puszta számadatoknál egy statisztikában, a holttesteket pedig szinte azonnal megsemmisítik. Kivéve azét a kislányét, akinek gyilkossági ügyében Jack nyomozni kezd, és még utolsó napján szeretne pontot tenni az ügy végére. Tragikus magánélete mellett szakmai súrlódások is akadályozzák a munkáját, és nagyon úgy fest, hogy valaki szeretné eltakarítani a gyilkosság megoldásához vezető nyomokat, mielőtt a detektív rájuk találna. 

Peter May
Vesztegzár
Ford.: Tomori GáborNovák GáborGömöri Péter, 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal

Peter May a regény megjelenése óta szinte próféta szerepben jelenik meg a nemzetközi sajtóban.

Jósképességekről azonban esetében szó sincs, csupán logikusan, következetesen, kutatásába szakértőket is bevonva játszott el a gondolattal a H5N1 globális terjedésének idején, hogy mi lenne, ha váratlanul Londonból indulna egy hasonló fertőzés. Ugyan a Vesztegzár egy magasabb mortalitási aránnyal rendelkező vírust helyez a történetbe, de May egészen pontosan felvázolta, hogy milyen módon venné át az irányítást a járvány elleni védekezés az emberek mindennapjai felett. Az elkeseredettséget, a paranoiát, a folyton az ember sarkában lihegő halálfélelmet pedig hátborzongató hangulatteremtő érzékkel képes visszaadni a regény lapjain. A járványhelyzet azonban elég sokáig úgy tűnik, hogy csak a háttérvásznat szolgáltatja egy hangulatos, bár minden ízében konvencionális hard boiled krimihez – persze idővel kiderül, hogy szorosabb, az összeesküvés-elméletek határát átlépő kapcsok tartják össze a cselekményt a díszlettel. 

„A modern légi közlekedés folytán voltaképp egy globális faluban élünk. És a buszokon, a repülőgépeken, a metrókocsikban, amelyekkel utazunk, tökéletes inkubátorokat alkottunk a vírus tenyésztéséhez és terjesztéséhez. 

Kódolva volt a katasztrófa az életmódunkban.” 

Jack személyében a sokadik tipikus marlowe-i és hammetti hagyományokból szalasztott keményöklű, maszkulin, cinikus, piás detektívet ismerhetjük meg, de hiába a sztereotip ábrázolás, a szerző kezei közt nagyon is jól működő eszközzé válik a figura. May nem bocsátkozik mélyen szántó pszichoanalitikus elemzésekbe karaktereit illetően, de akiknél szükség van bővebb előtörténet kibontására, ott jó érzékkel, gazdaságos módon adagolja az információkat. A hús-vér alakok mellett London is főszereplővé lép elő a történetben, hiszen a részletes leírásokban megelevenedő város képe aktívan kihatással van a cselekmény alakulására is. 

A britek többet olvasnak, és főleg krimit - Könyves magazin

Egy brit kutatás szerint a karantén kezdete óta közel kétszer annyian olvasnak, mint előtte. A műfajok közül a bűnügyi regény a legnépszerűbb. A britek 41 százaléka mondta azt a Nielsen Book kutatásában, hogy többet olvas, mióta Boris Johnson miniszterelnök elrendelte a karantént március 23-án.

Kiváltképp igaz ez a végjátékra, ahol egy egészen furcsa zsánerváltással robban be a ponyva akcióregényeket, vagy még inkább a horror-burleszkbe forduló B-kategóriás akciófilmeket idéző adrenalindús befejezés. A faltól falig tolt feszült jelenet közben még a monológ közben céljait és bűneit megvalló főgonosz toposza sem marad el. Azonban az idáig tartó dramaturgiai ív sem döccenőmentes, mert az alig 24 óra történéseit elmesélő cselekménysorozat elég masszív – és ha valahol, akkor valószínűleg ebben (és a végső jászmában) rejlik a regény korábbi elutasításaiban megfogalmazott valószínűtlensége. 

Aki egy disztópiára, poszt-apokaliptikus sci-fire, esetleg orvostechnológiai szakzsargonban bővelkedő technothrillerre számít Peter May regényével kapcsolatban, az vélhetően csalódni fog. Aki viszont szereti a filmszerűen pörgős, számos hatást és alzsánert ötvöző, könnyen olvasható, nem szokványos keretek közt játszódó, aktuális témájú krimiket, az nagy valószínűséggel értékelni fogja a Vesztegzár legtöbb elemét. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

...

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

...

Októberben jön Ulickaja járványveszélyről szóló kötete, amit negyven éve írt

Ősszel érkezik Ljudmilla Ulickaja egyik nagyon különleges, eddig kiadatlan kötete, a Csak egy pestis. .

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

Csepelyi Adrienn: Csorbul az önbizalmunk, ha szégyenérzet kapcsolódik a tájszólásunkhoz

„Ez a kötet visszaad valamit azoknak is, akiknek már nincs nagymamájuk, aki magyarázhatna” – interjú Csepelyi Adriennel.

...

Vida Kamilla: Két farkas lakozik bennünk: az egyik Kónya Imre, a másik Pető Iván

A harmadik magyar köztársaság talán legfontosabb közéleti vitájának, a harmadik magyar köztársaság egy bámulatosan szép metaforájának 34. évfordulójára írt esszét Vida Kamilla költő. 

...

Krasznahorkai úgy teszi fel az élet nagy kérdéseit, hogy azt még a tudósok is elismerik

Bemutatták Krasznahorkai László új regényét: rendhagyó módon két tudós beszélgetett az irodalom és az élet párhuzamairól.

„A klímaváltozás nem olyan, mint a 9/11, hanem egy csendes és lassú folyamat” – interjú Reidar Müller norvég geológussal

„A klímaváltozás nem olyan, mint a 9/11, hanem egy csendes és lassú folyamat” – interjú Reidar Müller norvég geológussal

A norvég geológus interjúban mesélt nekünk a klímaváltozás összetettségéről, az írás szeretetéről és lehetséges változásokról. 

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

A Huckleberry Finn kalandjait újragondoló Pulitzer-díjas bosszúregényben a tudás a legnagyobb veszély

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A szex és az intimitás az egyetlen módja, hogy emberek maradjunk: Miranda July sikerkönyvéről