A könyv, ami megmutatja, hogy a világjárvány kódolva volt az életmódunkban

Félelmetes belegondolni, hogy Peter May könyve 15 évig pihent egy online szerveren, mire sajnálatos módon annyira aktuálissá vált, hogy a könyvet addig túl valószerűtlennek tartó és elutasító kiadók is lássanak fantáziát (és anyagi hasznot) a megjelentetésében. Kár lenne azonban egy legyintés kíséretében holmi nyereséghajhász címnek bélyegezni a Vesztegzárat, hiszen egy részletekbe menő kutatómunkáról tanúskodó, profi módon megírt, feszült és nyomasztó krimiről van szó. Még akkor is, ha van néhány gyengepontja.

Laki Péter | 2020. szeptember 02. |

A történet Jack McNeil nyomozó londoni rendőrségen töltött utolsó napját meséli el. De ennél rosszabb napot még az ellenségének sem kívánna az ember. A H5N1 járvány súlyos csapást mért az angol fővárosra. A szigorú korlátozó intézkedések betartása sem jelent biztos védelmet a vírus terjedésével szemben, ami nincs tekintettel senkire és semmire. A rettenetesen magas halálozási ráta miatt az elhunytak nem többek puszta számadatoknál egy statisztikában, a holttesteket pedig szinte azonnal megsemmisítik. Kivéve azét a kislányét, akinek gyilkossági ügyében Jack nyomozni kezd, és még utolsó napján szeretne pontot tenni az ügy végére. Tragikus magánélete mellett szakmai súrlódások is akadályozzák a munkáját, és nagyon úgy fest, hogy valaki szeretné eltakarítani a gyilkosság megoldásához vezető nyomokat, mielőtt a detektív rájuk találna. 

Peter May
Vesztegzár
Ford.: Tomori GáborNovák GáborGömöri Péter, 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal

Peter May a regény megjelenése óta szinte próféta szerepben jelenik meg a nemzetközi sajtóban.

Jósképességekről azonban esetében szó sincs, csupán logikusan, következetesen, kutatásába szakértőket is bevonva játszott el a gondolattal a H5N1 globális terjedésének idején, hogy mi lenne, ha váratlanul Londonból indulna egy hasonló fertőzés. Ugyan a Vesztegzár egy magasabb mortalitási aránnyal rendelkező vírust helyez a történetbe, de May egészen pontosan felvázolta, hogy milyen módon venné át az irányítást a járvány elleni védekezés az emberek mindennapjai felett. Az elkeseredettséget, a paranoiát, a folyton az ember sarkában lihegő halálfélelmet pedig hátborzongató hangulatteremtő érzékkel képes visszaadni a regény lapjain. A járványhelyzet azonban elég sokáig úgy tűnik, hogy csak a háttérvásznat szolgáltatja egy hangulatos, bár minden ízében konvencionális hard boiled krimihez – persze idővel kiderül, hogy szorosabb, az összeesküvés-elméletek határát átlépő kapcsok tartják össze a cselekményt a díszlettel. 

„A modern légi közlekedés folytán voltaképp egy globális faluban élünk. És a buszokon, a repülőgépeken, a metrókocsikban, amelyekkel utazunk, tökéletes inkubátorokat alkottunk a vírus tenyésztéséhez és terjesztéséhez. 

Kódolva volt a katasztrófa az életmódunkban.” 

Jack személyében a sokadik tipikus marlowe-i és hammetti hagyományokból szalasztott keményöklű, maszkulin, cinikus, piás detektívet ismerhetjük meg, de hiába a sztereotip ábrázolás, a szerző kezei közt nagyon is jól működő eszközzé válik a figura. May nem bocsátkozik mélyen szántó pszichoanalitikus elemzésekbe karaktereit illetően, de akiknél szükség van bővebb előtörténet kibontására, ott jó érzékkel, gazdaságos módon adagolja az információkat. A hús-vér alakok mellett London is főszereplővé lép elő a történetben, hiszen a részletes leírásokban megelevenedő város képe aktívan kihatással van a cselekmény alakulására is. 

A britek többet olvasnak, és főleg krimit - Könyves magazin

Egy brit kutatás szerint a karantén kezdete óta közel kétszer annyian olvasnak, mint előtte. A műfajok közül a bűnügyi regény a legnépszerűbb. A britek 41 százaléka mondta azt a Nielsen Book kutatásában, hogy többet olvas, mióta Boris Johnson miniszterelnök elrendelte a karantént március 23-án.

Kiváltképp igaz ez a végjátékra, ahol egy egészen furcsa zsánerváltással robban be a ponyva akcióregényeket, vagy még inkább a horror-burleszkbe forduló B-kategóriás akciófilmeket idéző adrenalindús befejezés. A faltól falig tolt feszült jelenet közben még a monológ közben céljait és bűneit megvalló főgonosz toposza sem marad el. Azonban az idáig tartó dramaturgiai ív sem döccenőmentes, mert az alig 24 óra történéseit elmesélő cselekménysorozat elég masszív – és ha valahol, akkor valószínűleg ebben (és a végső jászmában) rejlik a regény korábbi elutasításaiban megfogalmazott valószínűtlensége. 

Aki egy disztópiára, poszt-apokaliptikus sci-fire, esetleg orvostechnológiai szakzsargonban bővelkedő technothrillerre számít Peter May regényével kapcsolatban, az vélhetően csalódni fog. Aki viszont szereti a filmszerűen pörgős, számos hatást és alzsánert ötvöző, könnyen olvasható, nem szokványos keretek közt játszódó, aktuális témájú krimiket, az nagy valószínűséggel értékelni fogja a Vesztegzár legtöbb elemét. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

...

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

...

Októberben jön Ulickaja járványveszélyről szóló kötete, amit negyven éve írt

Ősszel érkezik Ljudmilla Ulickaja egyik nagyon különleges, eddig kiadatlan kötete, a Csak egy pestis. .

KÖNYVHÉT
...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával! 

Kiemeltek
...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

A Míg a halál nem választ sok minden egyszerre: vallomás, számvetés, regény, betegségnapló, emlékezés, himnusz az élethez.

...

Ott Anna: Mindenkiben van egy könyv

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Ott Anna mesél az alkotás erejéről, biztonságról és alkotói kétségekről.

...

Apák az irodalomban: az autoriter, az idealizált és akit lelepleztek

A szépirodalom tele van félelemkeltő, elveszett, sohasem ismert vagy épp túlidealizált apákkal. Gyermekpszichológussal beszélgettünk a könyvek legjellemzőbb apatípusairól. 

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

Szerzőink

Fiala Borcsa
Fiala Borcsa

Durica Katarina: Úgy csináltak, mintha tőlem tudták volna meg, hogy meg fognak halni

Bakó Sára
Bakó Sára

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről