A könyv, ami megmutatja, hogy a világjárvány kódolva volt az életmódunkban

Félelmetes belegondolni, hogy Peter May könyve 15 évig pihent egy online szerveren, mire sajnálatos módon annyira aktuálissá vált, hogy a könyvet addig túl valószerűtlennek tartó és elutasító kiadók is lássanak fantáziát (és anyagi hasznot) a megjelentetésében. Kár lenne azonban egy legyintés kíséretében holmi nyereséghajhász címnek bélyegezni a Vesztegzárat, hiszen egy részletekbe menő kutatómunkáról tanúskodó, profi módon megírt, feszült és nyomasztó krimiről van szó. Még akkor is, ha van néhány gyengepontja.

Laki Péter | 2020. szeptember 02. |

A történet Jack McNeil nyomozó londoni rendőrségen töltött utolsó napját meséli el. De ennél rosszabb napot még az ellenségének sem kívánna az ember. A H5N1 járvány súlyos csapást mért az angol fővárosra. A szigorú korlátozó intézkedések betartása sem jelent biztos védelmet a vírus terjedésével szemben, ami nincs tekintettel senkire és semmire. A rettenetesen magas halálozási ráta miatt az elhunytak nem többek puszta számadatoknál egy statisztikában, a holttesteket pedig szinte azonnal megsemmisítik. Kivéve azét a kislányét, akinek gyilkossági ügyében Jack nyomozni kezd, és még utolsó napján szeretne pontot tenni az ügy végére. Tragikus magánélete mellett szakmai súrlódások is akadályozzák a munkáját, és nagyon úgy fest, hogy valaki szeretné eltakarítani a gyilkosság megoldásához vezető nyomokat, mielőtt a detektív rájuk találna. 

Peter May
Vesztegzár
Ford.: Tomori GáborNovák GáborGömöri Péter, 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal

Peter May a regény megjelenése óta szinte próféta szerepben jelenik meg a nemzetközi sajtóban.

Jósképességekről azonban esetében szó sincs, csupán logikusan, következetesen, kutatásába szakértőket is bevonva játszott el a gondolattal a H5N1 globális terjedésének idején, hogy mi lenne, ha váratlanul Londonból indulna egy hasonló fertőzés. Ugyan a Vesztegzár egy magasabb mortalitási aránnyal rendelkező vírust helyez a történetbe, de May egészen pontosan felvázolta, hogy milyen módon venné át az irányítást a járvány elleni védekezés az emberek mindennapjai felett. Az elkeseredettséget, a paranoiát, a folyton az ember sarkában lihegő halálfélelmet pedig hátborzongató hangulatteremtő érzékkel képes visszaadni a regény lapjain. A járványhelyzet azonban elég sokáig úgy tűnik, hogy csak a háttérvásznat szolgáltatja egy hangulatos, bár minden ízében konvencionális hard boiled krimihez – persze idővel kiderül, hogy szorosabb, az összeesküvés-elméletek határát átlépő kapcsok tartják össze a cselekményt a díszlettel. 

„A modern légi közlekedés folytán voltaképp egy globális faluban élünk. És a buszokon, a repülőgépeken, a metrókocsikban, amelyekkel utazunk, tökéletes inkubátorokat alkottunk a vírus tenyésztéséhez és terjesztéséhez. 

Kódolva volt a katasztrófa az életmódunkban.” 

Jack személyében a sokadik tipikus marlowe-i és hammetti hagyományokból szalasztott keményöklű, maszkulin, cinikus, piás detektívet ismerhetjük meg, de hiába a sztereotip ábrázolás, a szerző kezei közt nagyon is jól működő eszközzé válik a figura. May nem bocsátkozik mélyen szántó pszichoanalitikus elemzésekbe karaktereit illetően, de akiknél szükség van bővebb előtörténet kibontására, ott jó érzékkel, gazdaságos módon adagolja az információkat. A hús-vér alakok mellett London is főszereplővé lép elő a történetben, hiszen a részletes leírásokban megelevenedő város képe aktívan kihatással van a cselekmény alakulására is. 

A britek többet olvasnak, és főleg krimit - Könyves magazin

Egy brit kutatás szerint a karantén kezdete óta közel kétszer annyian olvasnak, mint előtte. A műfajok közül a bűnügyi regény a legnépszerűbb. A britek 41 százaléka mondta azt a Nielsen Book kutatásában, hogy többet olvas, mióta Boris Johnson miniszterelnök elrendelte a karantént március 23-án.

Kiváltképp igaz ez a végjátékra, ahol egy egészen furcsa zsánerváltással robban be a ponyva akcióregényeket, vagy még inkább a horror-burleszkbe forduló B-kategóriás akciófilmeket idéző adrenalindús befejezés. A faltól falig tolt feszült jelenet közben még a monológ közben céljait és bűneit megvalló főgonosz toposza sem marad el. Azonban az idáig tartó dramaturgiai ív sem döccenőmentes, mert az alig 24 óra történéseit elmesélő cselekménysorozat elég masszív – és ha valahol, akkor valószínűleg ebben (és a végső jászmában) rejlik a regény korábbi elutasításaiban megfogalmazott valószínűtlensége. 

Aki egy disztópiára, poszt-apokaliptikus sci-fire, esetleg orvostechnológiai szakzsargonban bővelkedő technothrillerre számít Peter May regényével kapcsolatban, az vélhetően csalódni fog. Aki viszont szereti a filmszerűen pörgős, számos hatást és alzsánert ötvöző, könnyen olvasható, nem szokványos keretek közt játszódó, aktuális témájú krimiket, az nagy valószínűséggel értékelni fogja a Vesztegzár legtöbb elemét. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

...
Hírek

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

...
Hírek

Októberben jön Ulickaja járványveszélyről szóló kötete, amit negyven éve írt

Ősszel érkezik Ljudmilla Ulickaja egyik nagyon különleges, eddig kiadatlan kötete, a Csak egy pestis. .

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Kolozsi Orsolya

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

...
Sándor Anna

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett