A könyv, ami megmutatja, hogy a világjárvány kódolva volt az életmódunkban

Félelmetes belegondolni, hogy Peter May könyve 15 évig pihent egy online szerveren, mire sajnálatos módon annyira aktuálissá vált, hogy a könyvet addig túl valószerűtlennek tartó és elutasító kiadók is lássanak fantáziát (és anyagi hasznot) a megjelentetésében. Kár lenne azonban egy legyintés kíséretében holmi nyereséghajhász címnek bélyegezni a Vesztegzárat, hiszen egy részletekbe menő kutatómunkáról tanúskodó, profi módon megírt, feszült és nyomasztó krimiről van szó. Még akkor is, ha van néhány gyengepontja.

Laki Péter | 2020. szeptember 02. |

A történet Jack McNeil nyomozó londoni rendőrségen töltött utolsó napját meséli el. De ennél rosszabb napot még az ellenségének sem kívánna az ember. A H5N1 járvány súlyos csapást mért az angol fővárosra. A szigorú korlátozó intézkedések betartása sem jelent biztos védelmet a vírus terjedésével szemben, ami nincs tekintettel senkire és semmire. A rettenetesen magas halálozási ráta miatt az elhunytak nem többek puszta számadatoknál egy statisztikában, a holttesteket pedig szinte azonnal megsemmisítik. Kivéve azét a kislányét, akinek gyilkossági ügyében Jack nyomozni kezd, és még utolsó napján szeretne pontot tenni az ügy végére. Tragikus magánélete mellett szakmai súrlódások is akadályozzák a munkáját, és nagyon úgy fest, hogy valaki szeretné eltakarítani a gyilkosság megoldásához vezető nyomokat, mielőtt a detektív rájuk találna. 

Peter May
Vesztegzár
Ford.: Tomori GáborNovák GáborGömöri Péter, 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal

Peter May a regény megjelenése óta szinte próféta szerepben jelenik meg a nemzetközi sajtóban.

Jósképességekről azonban esetében szó sincs, csupán logikusan, következetesen, kutatásába szakértőket is bevonva játszott el a gondolattal a H5N1 globális terjedésének idején, hogy mi lenne, ha váratlanul Londonból indulna egy hasonló fertőzés. Ugyan a Vesztegzár egy magasabb mortalitási aránnyal rendelkező vírust helyez a történetbe, de May egészen pontosan felvázolta, hogy milyen módon venné át az irányítást a járvány elleni védekezés az emberek mindennapjai felett. Az elkeseredettséget, a paranoiát, a folyton az ember sarkában lihegő halálfélelmet pedig hátborzongató hangulatteremtő érzékkel képes visszaadni a regény lapjain. A járványhelyzet azonban elég sokáig úgy tűnik, hogy csak a háttérvásznat szolgáltatja egy hangulatos, bár minden ízében konvencionális hard boiled krimihez – persze idővel kiderül, hogy szorosabb, az összeesküvés-elméletek határát átlépő kapcsok tartják össze a cselekményt a díszlettel. 

„A modern légi közlekedés folytán voltaképp egy globális faluban élünk. És a buszokon, a repülőgépeken, a metrókocsikban, amelyekkel utazunk, tökéletes inkubátorokat alkottunk a vírus tenyésztéséhez és terjesztéséhez. 

Kódolva volt a katasztrófa az életmódunkban.” 

Jack személyében a sokadik tipikus marlowe-i és hammetti hagyományokból szalasztott keményöklű, maszkulin, cinikus, piás detektívet ismerhetjük meg, de hiába a sztereotip ábrázolás, a szerző kezei közt nagyon is jól működő eszközzé válik a figura. May nem bocsátkozik mélyen szántó pszichoanalitikus elemzésekbe karaktereit illetően, de akiknél szükség van bővebb előtörténet kibontására, ott jó érzékkel, gazdaságos módon adagolja az információkat. A hús-vér alakok mellett London is főszereplővé lép elő a történetben, hiszen a részletes leírásokban megelevenedő város képe aktívan kihatással van a cselekmény alakulására is. 

A britek többet olvasnak, és főleg krimit - Könyves magazin

Egy brit kutatás szerint a karantén kezdete óta közel kétszer annyian olvasnak, mint előtte. A műfajok közül a bűnügyi regény a legnépszerűbb. A britek 41 százaléka mondta azt a Nielsen Book kutatásában, hogy többet olvas, mióta Boris Johnson miniszterelnök elrendelte a karantént március 23-án.

Kiváltképp igaz ez a végjátékra, ahol egy egészen furcsa zsánerváltással robban be a ponyva akcióregényeket, vagy még inkább a horror-burleszkbe forduló B-kategóriás akciófilmeket idéző adrenalindús befejezés. A faltól falig tolt feszült jelenet közben még a monológ közben céljait és bűneit megvalló főgonosz toposza sem marad el. Azonban az idáig tartó dramaturgiai ív sem döccenőmentes, mert az alig 24 óra történéseit elmesélő cselekménysorozat elég masszív – és ha valahol, akkor valószínűleg ebben (és a végső jászmában) rejlik a regény korábbi elutasításaiban megfogalmazott valószínűtlensége. 

Aki egy disztópiára, poszt-apokaliptikus sci-fire, esetleg orvostechnológiai szakzsargonban bővelkedő technothrillerre számít Peter May regényével kapcsolatban, az vélhetően csalódni fog. Aki viszont szereti a filmszerűen pörgős, számos hatást és alzsánert ötvöző, könnyen olvasható, nem szokványos keretek közt játszódó, aktuális témájú krimiket, az nagy valószínűséggel értékelni fogja a Vesztegzár legtöbb elemét. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

...
Hírek

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

...
Hírek

Októberben jön Ulickaja járványveszélyről szóló kötete, amit negyven éve írt

Ősszel érkezik Ljudmilla Ulickaja egyik nagyon különleges, eddig kiadatlan kötete, a Csak egy pestis. .

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Gyerekirodalom

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

Legújabb könyvében huszonöt magyar költő versét hívta segítségül Fenyő D. György, és útikalauzba rendezve őket a líra birodalmába invitálja az olvasót. A válogatás nehézségeiről, a versolvasás ciklikusságáról, és a versek egymás közötti viszonyáról is beszélgettünk a szerzővel.

Szerzőink

...
Sándor Anna

H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

...
Forgách Kinga

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

...
Rezek Bori

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz