A könyv, ami megmutatja, hogy a világjárvány kódolva volt az életmódunkban

Félelmetes belegondolni, hogy Peter May könyve 15 évig pihent egy online szerveren, mire sajnálatos módon annyira aktuálissá vált, hogy a könyvet addig túl valószerűtlennek tartó és elutasító kiadók is lássanak fantáziát (és anyagi hasznot) a megjelentetésében. Kár lenne azonban egy legyintés kíséretében holmi nyereséghajhász címnek bélyegezni a Vesztegzárat, hiszen egy részletekbe menő kutatómunkáról tanúskodó, profi módon megírt, feszült és nyomasztó krimiről van szó. Még akkor is, ha van néhány gyengepontja.

Laki Péter | 2020. szeptember 02. |

A történet Jack McNeil nyomozó londoni rendőrségen töltött utolsó napját meséli el. De ennél rosszabb napot még az ellenségének sem kívánna az ember. A H5N1 járvány súlyos csapást mért az angol fővárosra. A szigorú korlátozó intézkedések betartása sem jelent biztos védelmet a vírus terjedésével szemben, ami nincs tekintettel senkire és semmire. A rettenetesen magas halálozási ráta miatt az elhunytak nem többek puszta számadatoknál egy statisztikában, a holttesteket pedig szinte azonnal megsemmisítik. Kivéve azét a kislányét, akinek gyilkossági ügyében Jack nyomozni kezd, és még utolsó napján szeretne pontot tenni az ügy végére. Tragikus magánélete mellett szakmai súrlódások is akadályozzák a munkáját, és nagyon úgy fest, hogy valaki szeretné eltakarítani a gyilkosság megoldásához vezető nyomokat, mielőtt a detektív rájuk találna. 

Peter May
Vesztegzár
Ford.: Tomori GáborNovák GáborGömöri Péter, 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal
-

Peter May a regény megjelenése óta szinte próféta szerepben jelenik meg a nemzetközi sajtóban.

Jósképességekről azonban esetében szó sincs, csupán logikusan, következetesen, kutatásába szakértőket is bevonva játszott el a gondolattal a H5N1 globális terjedésének idején, hogy mi lenne, ha váratlanul Londonból indulna egy hasonló fertőzés. Ugyan a Vesztegzár egy magasabb mortalitási aránnyal rendelkező vírust helyez a történetbe, de May egészen pontosan felvázolta, hogy milyen módon venné át az irányítást a járvány elleni védekezés az emberek mindennapjai felett. Az elkeseredettséget, a paranoiát, a folyton az ember sarkában lihegő halálfélelmet pedig hátborzongató hangulatteremtő érzékkel képes visszaadni a regény lapjain. A járványhelyzet azonban elég sokáig úgy tűnik, hogy csak a háttérvásznat szolgáltatja egy hangulatos, bár minden ízében konvencionális hard boiled krimihez – persze idővel kiderül, hogy szorosabb, az összeesküvés-elméletek határát átlépő kapcsok tartják össze a cselekményt a díszlettel. 

„A modern légi közlekedés folytán voltaképp egy globális faluban élünk. És a buszokon, a repülőgépeken, a metrókocsikban, amelyekkel utazunk, tökéletes inkubátorokat alkottunk a vírus tenyésztéséhez és terjesztéséhez. 

Kódolva volt a katasztrófa az életmódunkban.” 

Jack személyében a sokadik tipikus marlowe-i és hammetti hagyományokból szalasztott keményöklű, maszkulin, cinikus, piás detektívet ismerhetjük meg, de hiába a sztereotip ábrázolás, a szerző kezei közt nagyon is jól működő eszközzé válik a figura. May nem bocsátkozik mélyen szántó pszichoanalitikus elemzésekbe karaktereit illetően, de akiknél szükség van bővebb előtörténet kibontására, ott jó érzékkel, gazdaságos módon adagolja az információkat. A hús-vér alakok mellett London is főszereplővé lép elő a történetben, hiszen a részletes leírásokban megelevenedő város képe aktívan kihatással van a cselekmény alakulására is. 

A britek többet olvasnak, és főleg krimit - Könyves magazin

Egy brit kutatás szerint a karantén kezdete óta közel kétszer annyian olvasnak, mint előtte. A műfajok közül a bűnügyi regény a legnépszerűbb. A britek 41 százaléka mondta azt a Nielsen Book kutatásában, hogy többet olvas, mióta Boris Johnson miniszterelnök elrendelte a karantént március 23-án.

Kiváltképp igaz ez a végjátékra, ahol egy egészen furcsa zsánerváltással robban be a ponyva akcióregényeket, vagy még inkább a horror-burleszkbe forduló B-kategóriás akciófilmeket idéző adrenalindús befejezés. A faltól falig tolt feszült jelenet közben még a monológ közben céljait és bűneit megvalló főgonosz toposza sem marad el. Azonban az idáig tartó dramaturgiai ív sem döccenőmentes, mert az alig 24 óra történéseit elmesélő cselekménysorozat elég masszív – és ha valahol, akkor valószínűleg ebben (és a végső jászmában) rejlik a regény korábbi elutasításaiban megfogalmazott valószínűtlensége. 

Aki egy disztópiára, poszt-apokaliptikus sci-fire, esetleg orvostechnológiai szakzsargonban bővelkedő technothrillerre számít Peter May regényével kapcsolatban, az vélhetően csalódni fog. Aki viszont szereti a filmszerűen pörgős, számos hatást és alzsánert ötvöző, könnyen olvasható, nem szokványos keretek közt játszódó, aktuális témájú krimiket, az nagy valószínűséggel értékelni fogja a Vesztegzár legtöbb elemét. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

...
Hírek

Nézz bele Stephen King járványsújtotta, posztapokaliptikus világába!

Whoopi Goldberg és Alexander Skarsgård főszereplésével decemberben mutatják be a Végítélet című sorozatot, amely Stephen King 1978-as regényét veszi alapul. Itt az első előzetes!

...
Hírek

Októberben jön Ulickaja járványveszélyről szóló kötete, amit negyven éve írt

Ősszel érkezik Ljudmilla Ulickaja egyik nagyon különleges, eddig kiadatlan kötete, a Csak egy pestis. .

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

...
Kritika

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca egy terápiás munka szépirodalmi lenyomata, melyben a negyvenes éveiben járó, kétgyermekes én-elbeszélő, Anna igyekszik helyre tenni az életét. önmaga megértéséhez pedig a családi múlt megismerésén keresztül közelít.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

...
Forgách Kinga

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

...
Valuska László

Mégis minden félbemaradt - Térey János 50