A Tó a magány és a mindennapok szokatlan krónikája

A Tó a magány és a mindennapok szokatlan krónikája

Az amerikai Henry David Thoreau Waldenje óta tudjuk, hogy a tó különleges hely, az elmélkedés, az el- és kivonulás, a magány helyszíne. Nincs ez másként Claire-Louise Bennett című köteténél sem, amely a hétköznapi mozzanatok felvillantása és rögzítése révén mesél félelemről és egyedüllétről, zabkásakészítésről és elromlott rezsógombokról. Ez a hét könyve.

Benedek Márton | 2022. október 17. |
Claire-Louise Bennett
Ford.: Lázár Júlia, Magvető, 2022, 125 oldal
-

Rövid, sűrű, elmélyült olvasást kíván, nyugtalanít és nem hagyományos - Claire-Louise Bennett és a esetében ez volt a sikeres debütálás receptje. Az eredetileg 2015-ben megjelent kötet 20 fejezetet tartalmaz, jobban mondva nem is fejezetet, hanem 20 fejezetre osztott pár bekezdésnyi, pár oldalnyi gondolatot, apró történetet, megfigyelést, amiknek a magány, vagy ahogy a fülszöveg mondja a “magánytapasztalat” a központi eleme. Ezek hol szorosabban, hol lazábban kötődnek egymáshoz, többet pedig csak az elbeszélő személye köt össze. Mindegyik egyes szám első személyben íródott, kivéve az utolsót, amiben kívülről látunk egy családi jelenetet, feltehetően az elbeszélő gyerekkorából.

Női főhősünkről egyszerre tudunk nagyon sokat és nagyon keveset.

A nevét például nem tudjuk, de azt igen, hogy londoni bölcsészkarrierjét feladva Nyugat-Írországba költözött önkéntes száműzetésbe. Hogy pontosan miért, arra nem derül fény, de kapcsolódó érdekes adat, hogy a Dél-Nyugat-Angliában született szerző két évtizede már maga is Nyugat-Írországban él.

A történetei úgy szólnak a magányról, hogy szerzője legalább annyira kiemeli a mindennapi tárgyakat és történéseket, mint az ember belső világát. A kötet egyik legjobb szövege például a zabkása készítéséről szól, de hasonlóan emlékezetes az is, ami egy régi sütőről és annak gombjairól mesél, vagy az, amiből kiderül, hogy Írországba is Törökországból importálják a nádat, mert az az olcsóbb, és mert helyben már rég kitermeltek mindent.

A címadó tó a Nagy nap című bejegyzésben kap kiemelt szerepet - utóbbiról nem derül ki pontosan, hogy micsoda is valójában (ráadásul a főhős eleinte részt akar benne venni, de aztán meggondolja magát), előbbiről viszont kiderül, hogy erős túlzás tónak nevezni, az elbeszélő szerint sokkal inkább a “moslékosvödör” a helyes kifejezés. Ennek ellenére ott van egy figyelmeztető tábla, érthető okokból a gyerekek számára, de ebből a táblából születik meg a kötet egyik legszebb, legmaradandóbb gondolata is:

“Az idióta fontoskodás persze nyugtalanító rendszerességgel végigkíséri a gyerekkort, ráadásul az idő múlásával sem könnyebb elviselni.

Az ember csak szeretne felfedezőutat tenni,

kifejleszteni a képességét, hogy igazán észrevegye a dolgokat, hogy idővel és némi gyakorlással ráhangolódjon a földbe ágyazódó jelekre, és a maga teljességében átélje annak az örömét, hogy mély és közvetlen összhangban mozog együtt a dolgokkal. És akkor ezt a létfontosságú folyamatot leblokkolja a szó szerinti jelölések idióta rétege, az ostoba riogatás, hogy az adott terepen minden homályos és hozzáférhetetlen, míg végül csak a félelem marad. Mintha az egész föld egy kolosszális, bonyolult halálcsapda lenne. Hogyan találhatnék benne otthonra, ha mindenhol ezek a tolakodó, rémhírt terjesztő jelzések fogadnak?”

Amúgy ugyanebben a szövegben szerepel az is, hogy az elbeszélőnek nem is az angol az “első nyelve”, amit azonban nem tud “kívülre rakni, láthatóvá tenni”, és ezért marad, ahol van: “pácolódva a nyúlékony homályban lebegő szerveim között.” A legtöbb szövegben egyedül gondolkodik az elbeszélő, erre egyik kedvenc helyszíne a fürdőkád, kiváltképp, ha vihar is van odakint, de a konyhában is sok időt tölt a zabkása mellett. Külön bejegyzést kap még a paradicsompüré is, és a legrövidebb, kétmondatos történet is a főzésről szól.

De azért emberekkel is találkozunk, többek között a főbérlővel és a szomszédokkal, és homályosan az is kiderül, milyen lehetett egy-két generációval korábban a település, ugyanakkor ezek az érintkezések semmiképpen nem tartalmas közösségi életet jelentenek. A főhős amúgy is

mintha jobban szeretné megfigyelni az embereket,

mint kapcsolatba lépni velük, és azt is nagyon élvezi, amikor egy nyilvános helyen találkozik valakivel: már látja a másikat, ahogy őt keresi, kutat utána, de a másik még nem veszi észre őt.

A magányos létbe a rövidtávú kapcsolatok is beleférnek, amik jellemzően nem harmonikusan végződnek. Az elbeszélő férfiakkal való alkalmi kapcsolata az érzelemmentes szexen alapszik és szerinte mindenki számára ez lenne a helyes, ugyanakkor az is felsejlik, hogy ezt a nőt valamilyen testiséggel kapcsolatos trauma érte korábban. Továbbá  egyszer azt a megfigyelést is olvashatjuk, hogy a békakuruttyolás ugyanolyan hanghatással jár, mint a “vaginalárma”. Akárhogy is van, afelől azért semmi kétség, hogy itt egy olyan valakit olvasunk, akit sokkal jobban kielégítenek a saját gondolatai, képzelgései, megfigyelései, mint a legtöbb emberi érintkezés.  Helyenként ez váratlanul szép tud lenni, helyenként üdítően szórakoztató, helyenként pedig várhatóan sötét, ahogyan az egy tisztességes izolációtól el is várható.

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

Tovább olvasok

A kis könyv nagy mélységekkel, gazdag szókészlettel, szokatlan elbeszélési móddal. Igazi, “rendes” története nincs, az anekdoták, emlékek, gondolatok egy tudatfolyam kiragadott epizódjai. Nem hétköznapi könyv, de nem is hétköznapi élményt ad: így még nem olvastunk a magányról és még nem is láttunk egy narrátor fejébe sem.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Zöld

Thoreau már 170 éve rámutatott, hogy a civilizációval pusztítjuk a természetet ahelyett, hogy igazodnánk hozzá

Százhatvan éve, 1862. május 6-án halt meg Henry David Thoreau amerikai költő, író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója. 

...
Hírek

Thoreau erdei kunyhójában belőlünk is környezetvédő válna (videó)

Igazi vadromantikus környezetben élt az amerikai író és tulajdonképpen az első környezetvédő, Henry David Thoreau. A Lithub megosztott egy videót, amivel mi is bebarangolhatjuk a környéket, ami a Walden című művet inspirálta, és ellátogathatunk a házikóba is, amiben Thoreau évekig élt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

Sárkányok háza és még 6 könyvadaptáció, ami júniusban érkezik a Maxra

...
Nagy

Nézz meg 4 Kafka-animációt: lengyelt, oroszt, japánt, kanadait

...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben

...
Nagy

Nagy hazugság, hogy boldognak kellene lennünk ‒ Háy János a Margón

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!