Lehet egyszerre utálni a szexizmust és imádni a Beastie Boyst

Lehet egyszerre utálni a szexizmust és imádni a Beastie Boyst

Mi is írtunk nemrég a Michael Jordan és a Chicago Bulls kilencvenes évekbeli legendás menetelését bemutató Last Dance-ről. A sorozatból többek között az is kiderül, hogy egy bajnok csapathoz nem a barátság a legfontosabb összetevő. A Beastie Boys történetéről szóló, április vége óta elérhető Beastie Boys Story pont ellentétes képet mutat: ez a zenekar azért maradt sikeres és maradt egyben, mert három örök barát csinálta. Jordanben és a Beastie Boysban viszont közös, hogy nemcsak a saját területükön, a sportban, illetve a zenében, hanem azon túl is jókora nyomot hagytak.A Beastie Boys Story alapja a 2018-as Beastie Boys Book, ami egyúttal nem más, mint a hét könyve! 

Benedek Márton | 2020. június 08. |

A Beastie Boys albumról albumra meg tudta lepni hallgatóságát, és a Beastie Boys filmre is igaz, hogy máshogy közelíti meg a témát, mint amire számítani lehetett. Hiszen, ha valaki azt mondja korábban, hogy Spike Jonze (a Sabotage és más Beastie-klipek, továbbá a Her és a John Malkovich menet rendezője) csinál egy Beastie-dokumentumfilmet, akkor kevesen gondoltak volna arra, hogy ez csupán abból áll, hogy Mike D és Ad Rock egy színházban mesélnek. Erről persze a könyv és az ahhoz kapcsolódó előadások tehetnek. 

-

Forrás

Első lemezük, az 1986-ban megjelent Licenseed to Ill volt az első rapalbum, ami felért az amerikai slágerlista tetejére. Akkor már túl voltak egy közös turnén Madonnával, de mindez még semmi ahhoz képest, ami utána jött. A három fehér New York-i srácból álló Beastie Boys punkként kezdte, aztán a rap és a hiphop egyik legnagyobb hatású zenekarává vált, amikor pedig eljött az idő, a Public Enemy vezére, Chuck D és LL Cool J iktatta be őket a Rock&Roll Hírességek Csarnokába. Erőszakmentességet hirdettek, támogatták Tibetet, saját kiadójuk és magazinjuk volt, és a rendező Spike Jonze-t is ők tették először naggyá. Ahogy Jordanék sem csak jól dobtak kosárra, úgy ők sem csak ügyesen kiabáltak a mikrofonba: kultúrát építettek.

A Beastie Boys Book 2018 őszén jelent meg és a hagyományosabb író-olvasó találkozók mellett néhány alkalommal színházakba is szerveztek bemutatókat. Ezeket úgy kell elképzelni, hogy Mike D és Ad Rock ugyanúgy mesélt, mint a filmben, csak szó szerint a könyvben írt szövegeket olvasták a súgógépről. Aztán a régi bajtárs Spike Jonze-zal kitalálták, hogy ebből akár lehetne film is, és megszerveztek egy háromestés előadást már külön a forgatásnak dedikálva a brooklyni King’s Theatre-ben. (Menet közben egy alig 13 órás hangoskönyv -vagy inkább rádiójáték- is elkészült , többek között Snoop Dogg, Chloë Sevigny, Bette Midler vagy Ben Stiller szereplésével.) 

A film kétórás, a könyv majdnem 600 oldal – nyilván egyikbe sem fér bele a Beastie Boys teljes története, és ezt sajnos muszáj elfogadnunk. Ahogy azt is, hogy Adam Yauch, azaz MCA már nincs velünk 2012 óta. 

Mike D-t és Ad Rockot olvasva, hallgatva a mai napig érezhető a rákban elhunyt, terstvérként szeretett barát elvesztése miatt érzett fájdalmuk; a zenekar történetének összefoglalása a gyász feldolgozásának is a része. 

MCA-nek voltak a legelképesztőbb ötletei, de ő volt az is, aki a Beastie Boys korai éveiben a leghitelesebben hozta a pózból felvett sutyerák, részeges, nőknek és melegeknek beszóló figurát, ami viccnek indult, de kellemetlen teher lett. Később ugyanő volt az, aki bocsánatot rappelt emiatt a Shure Shotban, és aki Tibetet támogató alapítványt és koncertsorozatot szervezett. Ezek az epizódokat a könyv is és a film is dokumentálja, az előbbi részletesebb, az utóbbi látványosabb módon (de mindkét esetben jól körüljárva az első nagy turnéhoz használt óriási műpénisz történetét, aminek a híre a könyv megjelenésekor még a Bors magazinig is eljutott!). 

MCA éppen bocsánatot kér a nőktől Budapesten, 1995-ben

A filmben Ad Rock kínjában nevet önmagán a Girls szövegét idézve és azt is elmesélik, hogy mennyire éretlenül kezelték azt, ahogy és amikor a női mivolta miatt megváltak az eredeti Beastie-tag Kate Schellenbach-tól. A könyvben viszont egyrészt olvashatunk Ada Calhoun  író, újságírótól egy “tudományos értekezést” arról, hogy lehetett egyszerre utálni a szexizmust és imádni a Beastie Boyst; de talán komolyabb közlés, hogy a könyvben Schellenbach is kifejti, ő hogyan élte meg a szétválást és a későbbi újra egymásra találást. (Schellenbach a Luscious Jackson nevű zenekar tagja lett, a zenéiket a Beastie Boys kiadója adta ki, ma pedig James Corden producere, ahogy a műsorvezető meg is jegyzi ebben a Beastie Boys karanténinterjúban .) 

A könyvben további vendégszövegek is olvashatók, Jonathan Lethem a testvérével együtt a fehér rap megszületését képzeli el, Colson Whitehead pedig egy oral historyt kreált, mintha Cookie Puss egy valódi lény lett volna. A 2015-ben elhunyt legendás dj, Anita Sarko szuper szöveggel szerepel a nyolcvanas évek New York-i klubjairól, a magyar Tondora Judit képregényt rajzolt, Amy Poehler pedig a Beastie Boys klipjeit elemzi (a So Watcha Want szerinte arról szól, hogy “Szívj füvet! Szívj füvet! Szívj füvet!”). Van szakszerű véleményezés a Beastie-ruhatárat illetően, és még Beastie-számok által inspirált receptgyűjtemény is. Spike Jonze fotóiból is kapunk egy extra válogást, de ő már azóta kijött egy teljes Beastie Boys-fotóalbummal is. Ezen tartalmak nem mindegyike hiánypótló, de közelebb hoznak ahhoz a kulturális térhez, amiben a Beastie Boys létezett. (A filmbe vendégcelebből csak a végére jut, de ahhoz tényleg a legvégéig kell nézni!) 

Viszont a könyvben és a filmben sem szólalnak meg Rick Rubin és Russell Simmons, a Def Jam kiadó alapítói, akik egyszerre pozitív és negatív hősök.

A Beastie Boys felemelkedésében tagadhatatlanul jelentős részük volt, de aztán nem a legszebb módon váltak el útjaik. A filmben is tárgyalt pénzügyi probléma mellett a könyvből olyan finom részletek is kiderülnek, hogy amikor Mike D a vadonatúj Def Jam dzsekijét a környék egyik hajléktalanjának ajándékozta, akkor nagyon leszidták, mondván a márka nem erről szól, de ő úgy gondolta, hogy nagyon is! (A cikk alján találtok pár linket olyan interjúkra is, amiben Rubinék is megszólalnak.) 

Rubinék mellett feltűnő a Beastie Boys rövidebb-hosszabb távú vendégjátékosainak a hiánya is, vagy legalábbis az, hogy ők hogyan látták a dolgokat, és az, hogy ki mennyit tett a közösbe. Ez a filmben jobban kidomborodik, de a könyvben is erősen érezni a zenekar két dj-je, Dj Hurricane és Mix Master Mike, vagy a minden hangszeren játszó Money Mark hiányát. Utóbbi személyes kedvencem, a szólókarrierjét is érdemes követni, na meg mostanában az Instagramon, ahol a járványügyre tekintettel minden nap izolációs műsorral szórakoztatja követőit, és néha még David Foster Wallace is eszébe jut.

A filmet az eredeti tervek szerint IMAX-mozikban vetítették volna, és akkor elvileg szinte a széksorok között érezheti magát a néző, ámde jött a járvány, a Beastie Boys Story pedig az Apple TV-n kötött ki. Örömmel elhiszem persze, hogy egy óriási vásznon ütősebb lenne az anyag, de azért más hozzáadott értéket is el tudok képzelni. A könyv elolvasása után a filmet nézve az is feltűnik, hogy ami leírva laza és gördülökény, az a filmben némileg mesterkélt. De ez érthető is, karrierjük során Mike D és Ad Rock inkább hangosan kiabáltak a mikrofonba ugráló tömeg előtt, mint csendesen beszélgetettek önmagukról a kulturáltan helyén maradó közönséggel. 

A könyvben és a filmben is egyértelmű, hogy inkább a nyolcvanas évekre koncentrál, mint a későbbi korszakokra. A könyvben a terjedelme miatt több a sztori, a korabeli dokumentum, az érdekesség (milyen volt New York, amikor a loft nem a luxus szinonimája volt?!), de például a Hello Nasty, az önmaguk által legjobbnak tartott nagylemez is relatív kevés szót kap (ezen volt az Intergalactic  és MCA bossanovás kalandjai is), az utána lévő folytatások pedig szinte semmit. Hogy miért, azt csak Mike D és Ad Rock tudja, mi pedig azon gondolkozhatunk, hogyha MCA életben van, akkor milyen lett volna ez a könyv és film. 

Linkek a könyvön és a filmen túl 

A Licensed to Ill megjelenésének 25. évfordulójára, 2011-ben készült oral history interjú

Egy másik oral history a kezdetektől 1998-ig

A Beastie Boys a Village Voice-ban

Licensed to Ill VHS kazetta 1987 

Skills to Pay the Bills VHS kazetta 1992

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Szerelem a huszadik század árnyékában

A filmek által sulykolt naplementés-cukormázas szerelem helyett az igazi sokszor fáj és húsba mar. Szilasi hősei jól tudják ezt, miközben a háttérben csendben pereg a huszadik század. A Kései házasság a hét könyve.

...
Kritika

Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré

A magunk köré húzott burkokról és az érzelmi sérülékenységről mesél Nádasdy Ádám új kötete. A novellák hősei meleg férfiak, akik éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. A szakállas Neptun a hét könyve. 

...
Kritika

Ilyen a válás utáni év egy férfi szemével

A válás és a vele járó gyász témáját dolgozza fel e a norvég Per Petterson regénye, amely egy férfi szemszögéből mutatja be a válás utáni hónapok embert próbáló, lelkileg rendkívül megterhelő időszakát. A Férfiak az én helyzetemben a hét könyve. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Még több olvasnivaló
...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Kritika

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Nagyon ritka, hogy egy szépirodalmi mű valamely (bármely) politikai-társadalmi eseményre szinte azonnal rezonálva jelenjen meg, és ez még akkor is igaz, ha Ali Smith már jó pár évtizede tervezte az Ősz című regényét – pontosabban az Évszakok címet viselő kvartetet. Az Őszt az első poszt-Brexit-regényként szokás emlegetni, de annál sokkal több, hiszen egyszerre az elmúlás és az útkeresés könyve. Nálunk pedig most ez a hét könyve.

...
Kritika

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

A hét könyve
Kritika
A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót
...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.