Naplementétől teliholdig különféle történeteket élhetünk át. A meleg színek, a kedves figurák, az apró részletek olyan pillanatokat vagy folyamatokat örökítenek meg, amelyek fölött a hétköznapokban könnyen átsiklunk, vagy egyáltalán nem is látjuk, mert nem pont az orrunk előtt zajlanak. Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa virágja, és reggeltől estéig hogyan változnak eközben a fények? Mennyire más a mező napfényben, a virágokon döngicsélő méhekkel, mint a naplementében? Hogyan csendesedik el estére a nappal éhes fiókáktól hangos madárfészek? Hol hajtja álomra fejét a szorgos mókus és a fürge nyuszi? Milyen sejtelmes az éjszakai égbolton világító holdfény? Merre oson az esti sötétben a róka? Hogyan vadászik a denevér? Hogyan hasítják a hullócsillagok az éjszakai égboltot?
Rachel Williams: Láss csodát! Szép álmokat! (részlet)
Ég alján, a lenge csendben
színek szállnak, hömpölyögnek.
Naplemente, holdfelkelte...
gyere kicsim, bújjunk össze!
Sötétedik. De te ne félj,
az éjszaka nyugodt, békés.
Hallgasd, álmok nyelvén mesél:
a természet aludni tér.
