Nemes Nagy Ágnes meséi a fantázia végtelenségét villantják fel

Nemes Nagy Ágnes meséi a fantázia végtelenségét villantják fel

Nemes Nagy Ágnes gyerekeknek írt művei titkos utakon különleges világba vezetik olvasóikat. A képzelet szabad világa ez, ahol bármi megeshet, és mégis minden valóságossá válik. Erre csak a nyelv varázslata képes. A versek váratlan ritmusváltásai, meglepő rímötletei, a meseszövés kiszámíthatatlan fordulatai minden ízükben játékosak, humorosak, magukon viselik a kísérletezés örömét, és kreativitásra ösztönöznek. Amikor Nemes Nagy Ágnes felvillantja a nyelvi-képi fantázia korlátlan lehetőségeit, egy egész újszerű látásmódra, végső soron a szellem szabadságának fontosságára tanít. Olvass bele A titkos út című kötetbe!

Könyves Magazin |
nemes nagy ágnes
A titkos út
Ill. Szabó Imola Julianna, Móra, 2023, 87 oldal
Nemes Nagy Ágnes: A titkos út könyv

Nemes Nagy Ágnes gyerekversei és meséi két kötetben összegyűjtve jelennek meg. Ebben az elsőben az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló művei szerepelnek, a legkisebbeknek szóló, korábban különálló leporellóként megjelent képeskönyvek versei, többek között a Ki ette meg a málnát? és a Mit látunk az utcán? Nagyobbaknak szánt verseit Nemes Nagy Ágnes maga formálta egységes kötetté, amelynek szerkezetét megőriztük, de hozzáillesztettük a hagyatékából előkerült műveket. Ezt követi talán legnépszerűbb munkája, a verseket és prózai meséket egyaránt tartalmazó Bors néni könyve, végül A zöldkezű című vallomása arról, hogyan és miért kezdett el gyerekeknek írni. A könyvet Szabó Imola Julianna új, Nemes Nagy Ágnes képi világát mély beleérzéssel megjelenítő, derűs illusztrációi díszítik.

Nemes Nagy Ágnes: A titkos út (részlet)

Ki ette meg a málnát?

Nagymosást tart medve néni.
Két kisfia kérve kéri:

„Míg te mosol, licsi-locs,
málnát szed két kicsi bocs.”

-

Málnát szednek, ha találnak,
kis húguknak, Márikának.

Szép az erdő mindenütt:
szőke nyírfa, sima bükk.

„Itt a bokor, itt a málna,
jaj be édes, tömd a szádba!

Szúr a tüske? Annyi baj!
Bozontos a medvehaj.”

Tele kosár, tele bendő,
két kis bocsnak elegendő.

Elnyúlnak a fa alatt.
„Hé, lopják a kosarat!”

Felriadnak most a zajra,
néznek erre, néznek arra…

„Jaj! Hová lett a kosár?”
Pamatfülük égnek áll.

El nem rejti azt a fenyves,
akinek a keze enyves!

A két mackó szétszalad,
fölverik a bokrokat.

„Nézzünk körül ott, a nyúlnál!”
„Répán élek – mondja Nyúl Pál –,

meg káposztalevelen,
olykor meg is reszelem.”

Rókaasszony mondja: „Mackók!
Málnát nálam mért kutattok?

Mért csináltok galibát?
Többre tartom a libát!”

Sün Sámuel fa tövében
siklót vacsorázik éppen.

„Nincs ennél jobb eledel!” –
mondja bölcsen Sámuel.

„Mókus, mókus! Hol a málna?
Nem te vitted föl az ágra?”

„Málna? Dió, mogyoró
meg fenyőmag, az a jó!”

Mókus Miklós kedves fickó,
boldog ám a két kis mackó,

mert a fáról leszalad,
s kölcsönad egy kosarat.

„Nézd csak, nézd csak, ki fut erre?
Senki más, mint Tolvaj Ferke’”

Itt a baj most, itt a jaj!
Egy fatörzsön elhasal.

„Hát szaladjunk most utána?”
„Nem, ide süss, itt a málna!

Ó be édes, zamatos,
megszedjük, míg mama mos.”

Tele kosár, tele bendő,
három bocsnak elegendő.

Nincsen otthon már hiba,
málnát eszik Márika.

Itt az este, ágyuk vetve,
alszik három buksi medve.

Medve néni fonogat –
így őrzi a bocsokat.

Bors néni és a nyulak

Mese

Az erdő szélén folyt egy patak, a patak szélén ott állt egy vízimalom. A malomház küszöbén ült Bors néni, és babot fejtett. Hja, igen, azt még nem mondtam, hogy a malom mellett nőtt egy nagy vadgesztenyefa. Óriás volt, háromszor olyan magas, mint a malom, és tele volt piros virággal. Ilyen fa nem is nőtt több az erdőben.

Mert volt ott

tölgy, bükk,

szép fenyő,

mind-mind

nagyra nő,

de ilyen piros virágú vadgesztenye csak ez az egy. Mondom, Bors néni babot fejtett a küszöbön, előtte meg a fűben ott ült Évi és Lackó. Éppen látogatóban voltak Bors néninél, aki nyáron az erdőben lakott. Azonkívül ott ült a fűben a házi sün és egy Dezső nevű törpekakas. Bors néni oda-odadobott egy tarkababszemet a törpekakasnak, a házi sünnek, sőt Évinek és Lackónak is. Kicsit nyers volt az íze, de édes. Zúgott a malomkerék: zú-katt, és ők rágcsálták a tarkababot: rip-rop.

-

Malomkerék, tarkabab,

nyári fű és nyári nap,

rip-rop, zú-katt,

babszemet egyetek,

gyerekek, gyerekek,

zubogó patak

kereket, kereket

zúgat, zúgat.

Akkor közébük ugrott egy nyúl. – Jön! – kiáltotta a nyúl. De máris közébük ugrott egy másik nyúl is. – Jön! – kiáltotta a másik nyúl. Egy pillanat, és csak úgy nyüzsögtek a nyulak a tisztáson, átugrottak Évi és Lackó fején, Bors néni felé rohantak. Hja, igen, nem mondtam még, hogy Bors néni jóban volt a nyulakkal. 

– Jön! – kiáltották a nyulak. – Jön, jön, jön!

Ki jön? – kérdezte Lackó.

Ki jön? – kérdezte Évi.

Majd mindjárt meglátjátok – felelte rá a néni.

Egy perc, és minden kiderül – felelte rá a néni.

És ki is derült. Mert egy óriás nyúl ugrott egyszerre a többi közé, gyorsan beleharapott két társába, minden nyúl menekült előle, ráugráltak Bors nénire, az ölébe, a hátára, a vállára. Olyan volt Bors néni a sok nyúllal, mint egy karácsonyfa, nyúlfülekkel díszítve. De jutott belőlük Évi ölébe is egy, meg Lackó nyakába. Az óriás nyúl egyedül maradt a tisztás közepén. Ezüstszürke volt, két hatalmas füle, mint két ezüst káposztalevél. 

A két füle között pedig ott ült egy papírpohár. Biztosan egy autó mellett találta. 

A nagy nyúl körbesétált, és énekelt:

Én vagyok

Nyúl Elek,

mindenkit felöklelek,

hordok pohárkalapot,

karmolok és harapok,

bámuljatok, nyúl-fejek,

én,

én,

Nyúl Elek,

bőgök, mint a bőgőhúr,

én vagyok a fő-fő nyúl!

Ez már igazán tűrhetetlen – mondták a nyulak.

Nyúl Elek elviselhetetlen – mondták a nyulak.

Mióta kalapja van, folyton üldöz minket – mondták a nyulak.

És csípdesi, marja a füleinket – mondták a nyulak.

Nyúl Elek mindig a kalapjával dicsekszik,

és ordít az erdőn reggeltől estig – mondták a nyulak.

(Csak Bors néni nem szólt semmit.)

Mit bánom én, akármit is beszéltek – felelte Nyúl Elek.

Van kalapom, és a bundátokba tépek – felelte Nyúl Elek.

(Bors néni erre se szólt semmit.)

Ordított ez már épp eleget,

én megszúrom ezt a Nyúl Eleket – mondta a házisün.

Akármilyen kalapos, pohos, hasas,

a fülébe csípek én, a törpekakas – mondta Dezs–, a törpekakas.

Mi megfogjuk – mondta Lackó meg Évi.

Mi megverjük – mondták a nyulak.

Azzal mind egyszerre odaugrottak, hogy megfogják Nyúl Eleket, de hol volt már akkor Nyúl Elek? A gesztenyefa törzse mögül prüszkölt rájuk, és még szamárfület is mutatott a nyúlfüle meg a kalapja mellé. Mind egyszerre odarohantak, de Nyúl Elek körbefutotta a fa törzsét egyszer, kétszer, háromszor, a többiek is körbefutották utána egyszer, kétszer, háromszor, aztán az óriás nyúl visszaszaladt a malomházhoz, és egyetlen óriás ugrással földobta magát a malomkerék kávájára. Ott forgott mellette a nagy-nagy malomkerék: zú-katt, zú-katt, és Nyúl Elek énekelt, fél mancsával a kalapja szélét fogva:

Én vagyok

Nyúl Elek,

mindenkit felöklelek,

nem kell nekem marharépa,

holmi sárga margaréta,

én vagyok a legnagyobb,

mert én Nyúl Elek vagyok.

Akkor Bors néni fölállt a küszöbről. Nem szólt semmit. Még a kis ősz kontya sem rezzent meg a fején. Mégis, Nyúl Elek megbillent a malomkerék káváján, ingadozott egy percig, aztán egyetlen nagy bukfenccel belezuhant a patakba. Csoda, hogy a malomkerék el nem kapta. De ott, ahová esett, ott volt a patak a legmélyebb, ott zúgott, zubogott legjobban a víz. Oda aztán senki sem mehetett utána. Mindenki a patakhoz futott.

A nyúl, a nyúl

a vízbe fúl,

a nyúúúl,

a nyúúúl

a vízbe, vízbe fúl,

oda a kalap,

viszi a patak,

a nyúlkalap

már nem kalap,

befúl,

befúl,

a nyúl a vízbe fúl.

– Gyertek – mondta Bors néni Évinek és Lackónak. Odamentek a gesztenyefához, hárman kinyújtott karral átfogták a törzsét. Bors néni ráhajtotta az arcát a fa kérgére, és belemormolta: – Most! Lackó és Évi utána mormolta: –Most! És a nagy, piros virágú gesztenyefa szépen előrehajlott, lombja ráborult a malom fedelére, aztán még lejjebb, ráborult a patak vizére, és óvatosan ágai közé fogta a nyulat. Aztán fölemelkedett a fa, és a lombjában ott ült Nyúl Elek. De milyen furcsa volt Nyúl Elek, amint ott pislogott ázottan, kalap nélkül, a lomb között! A többi nyúl körülugrálta a fát.

Jaj, mamám, jaj, papám,

furcsa ám a nyúl a fán!

Orra reszket, lóg a füle,

hát mi vagy te? Fülemüle?

Mit csinálsz ott? Szállj le már!

Hosszú fülű szőrmadár!

Bors néni pedig megveregette a piros virágú gesztenyefa törzsét.

 – Jól van – mondta neki. – Jól van.

(X)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ilyen, amikor egy sportújságíró megszakérti Nemes Nagy Ágnes mai megítélését

Szöllősi György kiválóan lemodellezte azt a viselkedést, amitől Szabó T. Anna óvott.

...
Hírek

Tízezer Nemes Nagy Ágnes-kötetet osztanak ki diákoknak

A középiskolások és az egyetemisták június 10-től a diákigazolványuk felmutatásával vehetik át a kereskedelmi forgalomba nem kerülő Nemes Nagy Ágnes-kötetet, a készlet erejéig.

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

Tompa Andrea Omertája, valamint Nemes Nagy Ágnes németül megjelent verseskötete, a Mein Hirn: ein See (Agyvelőm: tó) is felkerült a Südwestrundfunk (SWR) havi toplistájára.

Olvass!
...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

...
Beleolvasó

Ezen az évfolyamtalálkozón minden titokra fény derül – Olvass bele Karen Swan bekuckózós karácsonyi regényébe!

Részlet a Karácsony gyertyafénynél című regényből.

...
Beleolvasó

Aranka legyen egy szerethető, megszánható Jutka néni – Gerőcs Péter esszéje a történetírásról

Hogyan legyen együttérző a szereplőivel, és maradjon következetes az olvasóval? Részlet Gerőcs Péter esszékötetéből.

Gyerekirodalom
...
Nagy

Zágoni Balázs: A világháború, a vészkorszak története gyakrabban akad meg a felnőttek torkán, mint a fiatalokén

Szólhat ifjúsági regény a világháború egyik legsötétebb évéről, 1944 történéseiről, a zsidóüldözésről és a nyilasok kegyetlenkedéseiről? A csillag és a százados kötet szerzőjével, Zágoni Balázzsal beszélgettünk.  

...
Hírek

Ezért olvas egyre kevesebb gyerek – ciki szeretni a könyveket?

Egy angol gyerekkönyv-szerző szerint azért olvas egyre kevesebb gyerek a szabadidejében, mert félnek a csúfolástól.

...
Gyerekirodalom

Kincsek a szocializmusból: Vuk, Garfield és más mesehősök korabeli plakátokon

Vuktól az Óz, a nagy varázslóig – kiállítás nyílik a szocializmusban készült gyermek- és ifjúsági plakátokból.

...
Nagy

2024 legjobb könyvei 10-1.

Így olvastunk mi 2024-ben.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Jón Kalman Stefánsson: A költészetre nincsenek hatással az idő törvényei

...
Borbély Zsuzsa

A bolti sorozatgyilkosságoktól a Fenyő-gyilkosságig Doszpot Péterrel

...
Tasi Annabella

A Száz év magány sorozatot akár Márquez is készíthette volna