Papp-Zakor Ilka: Majd ha fagy
Négy nézőpont találkozik és fűződik egy történetté Papp-Zakor Ilka első regényében, amelyből sugárzik az antropológiai derű. A Majd ha fagy főhőse Anita, őt és a körülötte lévő embereket ismerjük meg, azokkal a döntési helyzetekkel együtt, amelyekben élnek. „Paleolit szarkazmus, egyedfejlődési krimi. Fiatal felnőttek a kihalás szélén.”
Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák
Kalapos Éva Veronika könyvének hőse Bitter Bálint, aki a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat.
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?
Kovács Bálint első kötete, a Lehetne, hogy csak aludjunk? a magányról, az egyedülléttől való félelemről, a mindennapi szorongásainkról és az elalvás előtt kísértő gondolatainkról mesél. A kötet novellái precíz megfigyelések révén rajzolják ki, hogyan élünk, mire vágyunk, hogyan találunk egymásra. A filmszerű történetek szerelemről, halálról, szorongásokról és elengedésekről szólnak, közben azt is megmutatják, hogyan kapaszkodik bele az ember bármibe, ha egy kis reményre van szüksége.
Csabai László: Sherlock Holmes Budapesten
Mit keres a magyar fővárosban a világ leghíresebb detektívje, Sherlock Holmes? Csabai László nem hagyományos regényt, hanem a szabadulószobás könyvekhez hasonlót rejtvénykönyvet írt: két befejezése van, ám a másodikat csak bizonyos feladványok megfejtése után lehet elolvasni. A történet valós eseményeken alapul, az első világháború utáni évek hihetetlenül izgalmas Budapestje mint egy színes-szagos, állandóan mozgó kavalkád jelenik meg előttünk.
Gyimesi Emese: Szendrey Júlia elbeszélései és meséi
Noha egyre inkább rögzül a köztudatban, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor felesége, hanem önálló alkotó is volt, irodalmi munkásságának egy jelentős része mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Ez a kötet a jelenleg fellelhető összes elbeszélését és meséjét tartalmazza. Az írások egy része megjelent a 19. századi sajtóban, ez alapján Szendrey Júliát kortársai "szokatlanul élénk fantáziával és mély érzésvilággal" rendelkező, "szellemdús" írónak tartották. A művek egy másik része azonban máig publikálatlan volt, így az olvasóközönség most először találkozhat igazán Szendrey Júlia írói világával.
Pilinszky János: Önéletrajzaim
Száz évvel ezelőtt, 1921. november 27-én született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. A most kiadott könyv, amelyben a még életében publikált részletek és még számos töredék, szövegváltozat és jegyzet olvasható, rendkívül izgalmas adalék a Pilinszky-életműhöz.
A kötetről ITT írtunk.
![„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/23882/fe_229_160_fortepan_107006.jpg)
Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni.
Tovább olvasokTakács Zsuzsa: Spirálfüzet
„Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. A régebbi verseket számos új darabbal egészítette ki a költő, legfrissebb terméséből válogatva. A könyvet a 2020-ban az év illusztrátora díjjal kitüntetett Turi Lilla rajzai teszik teljessé.
Olvass bele ITT.
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja
Rubin Eszter kötetének középpontjában a családon belül, generációról generációra öröklődő szorongás áll. Az apátlanság, a magányos gyerekkor, és a családtörténetbe ivódott holokauszt-trauma feldolgozhatatlansága. A Minek szenved, aki nem bírja főszereplője Pető Hanga, akinek viszontagságos élete végre révbe érni látszik; a kamaszkor nehézségei, családi életének és párkapcsolatainak kudarcai után végre anyagi és érzelmi biztonságban élhetné mindennapjait, ám egy utazás során váratlanul újból visszatér rettegett betegsége és vele együtt az élet minden területére kiterjedő, fojtogató szorongás.
Vonnák Diána: Látlak
"Kívül közöny, belül tériszony" - mondja Vonnák Diána egyik írásának hőse. A Látlak novellái nagy tereket járnak be Indiától a Közel-Keletig, Ukrajnától az Atlanti-óceánig. Olykor nem tudni, a hősök hol vannak éppen. Merre lehet az Orot-domb? És messze van-e a tajga, ahova egy kislány egyedül indul az altatóktól bódult anyja mellől? Az emberek ezekben a novellákban inkább érzékelik, mint értik egymást, miközben keresik a helyüket a világban.
Konrád József: A behajtó
Konrád József első regénye, A behajtó főhőse Dávid, aki apja, a híres író, Konrád Áron halála után, menekül a világ elől. Kaotikus bulikba keveredik, könnyű drogok és nehéz éjszakák között bolyong. Egy másik szálon a pénzbehajtó monoton mindennapjait ismerjük meg, aki a főhős nyomába ered. Miután megismeri Dávidot és családját, elképesztő ötlettel áll elő. Törleszteni sokféleképpen lehet.
Olvass bele ITT.
