A régebbi verseket számos új darabbal egészítette ki a költő, legfrissebb terméséből válogatva. Az eltelt idő megérlelte a kamaszverseket: a költő mai látásmódja új optikát kölcsönöz a korábbi művek olvasásához is, cinkos bölcsessége pedig különleges ízt ad az utóbbi néhány év tragikus felhangokkal megfogalmazott verseinek. A könyvet a 2020-ban az év illusztrátora díjjal kitüntetett Turi Lilla rajzai teszik teljessé.
Takács Zsuzsa (1938) költő, legutóbbi kötete, A Vak Remény 2019-ben elnyerte az Aegon-díjat.
Takács Zsuzsa: Spirálfüzet
Kamaszlányversek
1987–2021
Ami volt egyszer – örökké létezik
Lengyel Anna emlékére
Londonban először vele jártam,
pontosabban jártunk mind a hárman,
mivelhogy nagynénénk, Anna meghívott
minket, hogy költsük el együtt,
amit Sidney-ben keresett egy teljes
színházi szezonban. Életem legmenőbb
utazása ez volt, nem is lesz –
vagy hogyha lesz is – vele már soha.
Mindenhova az utolsó előtti másodpercben
értünk, a Pret a manger-ban
villásreggeliztünk, estebédeltünk.
Napközben pedig? hogyha kedvünk támadt
fagylaltra, brownie-ra, csak csettintettünk,
s máris a kezünkben termett. A mangósaláta
vagy dzsúsz: egy pohár jeges grépfrút.
Magas kehelyben most is ott vacog előttem.
Mert ami volt egyszer, örökké létezik!
Ha megszületünk – örök életre születünk.
Anna – akárcsak Szimba, a kisoroszlán, aki
hetente kétszer színpadra lép – s talán
már unja is –, Londonba újra visszajön velünk
és együtt indulunk haza, ahogyan tizenegy
évvel ezelőtt. Lekéssük persze a reptéri vonatot,
így hát taxit hívunk. Csakhogy a taxis szívből
utálja majd a külföldi utast, s hogy bankkártyánkat
meglátja: oh, no! – közli angolul, röviden.
De akad egy másik, egy emberbarát taxis,
aki 200 fontnál lecsapja az órát, mivelhogy
utast ilyen messze még sosem vitt.
A Heathrow-ra épp időben érkezünk, el is kapjuk
a pesti járatot. S a hazaúton, ha elnyomja az álom,
fölébresztjük Annát, hogy tovább ne szálljon
