Vezeték nélküli telefonokat és nyolcórás repülőutakat jósolt egy író 2022-re

Egy angol író száz évvel ezelőtt megjósolta, milyen lesz az élet 2022-ben. Az elképzelése egészen pontos volt, többek közt előre jelezte a mobiltelefonok születését, a repülők térnyerését és a nők helyzetének megváltozását is.

fk | 2022. február 04. |

Száz évvel ezelőtt, 1922-ben egy angol író, W.L. George leült és elgondolkodott azon, vajon milyen lesz a világ száz év múlva. Bár a szerző ma már nem annyira ismert és a szakma nem is igazán ismerte el őt, annak idején sokakat megmozgattak a regényei és a szociálisan érzékeny riportjai. És bár az írásait finoman szólva nem övezte kritikai siker, nagyon úgy tűnik, hogy volt némi érzéke ahhoz, hogy milyen folyamatok zajlanak a társadalmi és a tudományos életben. A New York Herald 1922 májusában felkérte őt, hogy ossza meg az olvasókkal, szerinte milyen lesz a világ száz év múlva, a jóslata pedig mai szemmel nézve megdöbbentően pontos volt, még ha egy-két dolgot máshogyan képzelt is, mint ahogyan aztán lett.

Isaac Asimov megjósolta a jövőt egy amerikai tévéműsorban 
Isaac Asimov megjósolta a jövőt egy amerikai tévéműsorban 

A sci-fi író ráadásul született komédiásnak bizonyult, David Letterman alig tudott lépést tartani vele.

Tovább olvasok

W.L. George 2022-re egy olyan életet képzelt el, amelyben a repülővel való utazás már teljesen általánossá vált, és amelyben Európát és Amerikát már csak egy nyolcórás repülőút választja el egymástól. Azt is gondolta, hogy a repülők térnyerése miatt a vasút elavulttá válik, és a kábelek is eltűnnek az életünkből, tekintve, hogy a telefonok vezeték nélkül is működnek majd. Az író azonban még ennél is továbbment, azt vizionálta, hogy mostanra már egyáltalán nem fogunk találkozni semmilyen elektromos vezetékkel, a szén szerepét pedig átveszi a nap- és az atomenergia. A cikkben írt arról is, hogy a mozi is meg fog változni száz év alatt, a természetes színek is megjelennek a filmvásznon, a színésznőknek pedig nemcsak mosolyogni, hanem beszélni is meg kell tanulniuk, tekintve, hogy a némafilmek korszaka véget ér.

A szerző azt is megjósolta, hogy a nők helyzete radikálisan megváltozik 2022-re. Úgy vélte, hogy a nők előtt mostanra minden pozíció nyitva lesz és magasra törhetnek, ott ülhetnek majd a bírói székben vagy a Kongresszusban is. George előre jelezte a fogamzásgátló tabletták létrejöttét is, és azt gondolta, mostanra ebédkapszulák is lesznek. Másokkal ellentétben abban viszont nem hitt abban, hogy a családok megszűnnének. Úgy képzelte viszont, hogy többemeletes közösségi házakban élnek majd az emberek, szabályozott klímájú, üvegbúrával ellátott városokban. Összeségében az író azt gondolta, 2022-re elképesztő tudományos fejlődés megy végbe, de a változások talán nem lesznek olyan nagy léptékűek, mint az ezt megelőző évszázadban.

Forrás: Open Culture

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Most Margaret Atwooddal együtt találhatod ki a jövő utópisztikus társadalmát

Margaret Atwood számos disztópia szerzője, most azonban nem a negatív forgatókönyveket szeretné elképzelni az emberiség jövőjéről, hanem épp ellenkezőleg, egy jobb jövőt szeretne megalkotni.

...
Hírek

Isaac Asimov megjósolta a jövőt egy amerikai tévéműsorban 

A sci-fi író ráadásul született komédiásnak bizonyult, David Letterman alig tudott lépést tartani vele.

...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...