Árpád-házi hercegnőt azonosítottak egy vatikáni kódex titokzatos főszereplőjeként

Több mint százéves tudományos vitára tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki a magyarországi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexe mostanáig titokzatos főszereplőjét, írta az olasz La Repubblica.

sa | 2023. december 18. |

Mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása annak az úgynevezett bizánci királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexe főszereplőjeként volt ismert.

 Az 1272-re datált kézirat csupán annyit árult el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül.

A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig.

A rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte. A hercegnő szerinte nem más, mint magyarországi Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz.

A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről, a házassági szertartásról. 

A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett.

Anna hercegnő alig tizenhárom évesen ment férjhez, és a kódexben megőrzött vers, valamint annak illusztrációi nászajándék gyanánt készültek rögtön az esküvő után. A hercegnő annak a II. Andronikosznak az oldalán élte le életét, aki a keleti birodalom felvirágoztatásáról, reneszánszáról ismert.

A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be a Vatikáni Könyvtárral közösen megrendezett konferencián. A kézirat széleskörű tudományos bemutatása és feldolgozása 2024-ben jelenik meg a Vatikáni Könyvtár sorozatában tizenhét európai kutató hozzájárulásával, Peter Schreiner, valamint Németh András, a könyvtár görög kézirati kurátora és Vasiliki Tsamakda művészettörténész szerkesztésében. A kéziratot idén az MTA Könyvtár és információs Központ támogatásával restaurálták.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Neandervölgyi rokonok, mélyalkalmazkodás és kvantumvilágok – 10 kötet a Zöld rovat ajánlásával

Valljuk, hogy tanulni és tájékozódni a legújabb kutatási eredményekről érték, ezért régészeti, környezetvédelmi, természettudományos és informatikai kötetek közül is válogattunk legújabb karácsonyi könyvajánlónkban.

...

Középkorból kiírt nők és irodai mágikus realizmus – 13 angol könyv a fa alá

Új regények és nonfiction könyvek külföldi barátoknak, nyelvgyakorlóknak, anglofileknek.

...

Krasznahorkai új regénye Zsömle kutyával és Árpád-házi örökössel érkezik

A január elején megjelenő regényben feltűnik egy Krasznahorkai László névre hallgató vándorzenész is.

Kiemeltek
...

Te kinek adnád a Margó-díjat? Olvass bele a rövidlistás kötetekbe!

Válaszd ki a kedvencedet!

...

Breier Ádám: Sokat tanultam a türelemről

Bemutatjuk a Margó-díj rövidlistájára került szerzőket: elsőként Breier Ádám, a Hetvenegy farkas című könyv szerzője válaszol.

...

Simon Bettina: A második kötetem nyitóversét akkor írtam meg, amikor az első kötetem még a nyomdában volt

Simon Bettina mesél alkotói szorgalomról és készülő Anne Saxton Podcast című novelláskötetéről.

A hét könyve
Kritika
„Szeretheted, vagy gyűlölheted”, avagy egy észak-magyarországi falu látképe
„Keveset beszélünk a strukturális egyenlőtlenségekről” – bemutatták Fábián Tamás első regényét

„Keveset beszélünk a strukturális egyenlőtlenségekről” – bemutatták Fábián Tamás első regényét

A Telex riporterét most Ott Anna faggatta írásról, társadalmi mobilitásról és a kötet lapjain megelevenedő karakterekről.

Grecsó Krisztián kislánya örökbefogadásáról: Nem volt kérdés, a szívünkbe született [Ezt senki nem mondta!]

Grecsó Krisztián kislánya örökbefogadásáról: Nem volt kérdés, a szívünkbe született [Ezt senki nem mondta!]

Hogyan válhat egy örökbe fogadott gyerek „szívbe születetté”? Az Ezt senki nem mondta! podcast vendége Grecsó Krisztián.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

„Keveset beszélünk a strukturális egyenlőtlenségekről” – bemutatták Fábián Tamás első regényét

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Viszkok Fruzsi könyvajánlója: Szerb Antal mindig tud újat mondani

...

Szécsi Noémi: Nem a tökéletes anyaság a cél [Ezt senki nem mondta!]

...

Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

...

Viszkok Fruzsi: Az olvasás segít, hogy kiszakadjak a hétköznapokból