Megjelenik angolul Tompa Andrea első regénye, A hóhér háza

Tompa Andrea első könyve The Hangman's House címmel fog megjelenni nyáron a Seagull Books gondozásában, Bernard Adams fordításában.

fk | 2021. április 06. |

Idén júliusban angolul is megjelenik Tompa Andrea első regénye, A hóhér háza. A könyvet Bernard Adams fordítja angolra, és a Seagull Books adja ki.

A hóhér háza egy Kolozsvár-regény, amely egy kamasz lány szemszögéből mesél Erdélyről, a Ceaușescu-rendszerről, 1989-ről. Magyarul 2010-ben jelent meg a Kalligramnál. Most a Hungarian List-sorozatban adják ki angolul Ottile Mulzet kezdeményezésére.

Tompa Andrea
A hóhér háza
Kalligram, 2010, 300 oldal
-

A Seagull Books ismertetőjében azt írja, a könyv a 70-es, 80-as években játszódik és egy Romániában élő család történetét meséli el. Rendkívül idők voltak azok, tele elnyomással, szegénységgel, kilátástalansággal. Tompa Andrea regénye a mindennapi életet mutatja be Ceaușescu-éra alatt. Ceaușescu a történet egészében jelen van, a portréja ott van az osztálytermekben és a tankönyvekben, az üres boltokban, a TV-műsorokban és a kötelező felvonulásokon. De a legalattomosabban az átlagemberek álmaiban és rémálmaiban jelenik meg, akik a történelemnek ebben a kegyetlen korszakában maguk is kegyetlenné válnak, akárcsak a diktátoruk. A névtelen elbeszélő, a fiatal lány megfigyeli és próbálja megérteni az életének nagy kérdéseit, hogy miért esik szét a családja, hogy miért van az édesanyjának három munkája, miért lesz az apja alkoholista, miért álmodozik a nagymamája a magyar időkről, vagy hogy miért van mindenhol üldöztetés. Bár ezek brutális idők voltak, a lány elbeszélése nem vádirat. Szeretet, érzékenység és irónia itatja át a narrációt.

The Hangman's House július 13-án jelenik meg angolul. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és más külföldi országokban is terjeszteni fogják. A könyv előrendelhető a kiadó weboldalán.

Tompa Andrea könyve 2017-ben megkapta az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj közönségdíját. Az író első regényéről pár éve ezt nyilatkozta nekünk: 

„Mivel irodalmat tanultam, hiányzott belőlem a hályogkovács szerencséje, merészsége is. Ugyanakkor mégsem tudtam (nem mintha most tudnék) eleget a világról ahhoz, hogy valami más témát válasszak, mint önmagamat. Így aztán kénytelen voltam arról az anyagról írni, amit mindenhova magammal cipelek. De a jelen idejű magamról nem sok mondandóm lett volna, vagy nagyon zavaros, mert nemigen látok rá a jelenre. Ezért aztán valamiféle korai, fájdalmas gyermekkori magamról (és családomról) akartam elmesélni egy történetet, és írás közben úgy éreztem, elkezdte feltárni magát. Ezzel talán meg is lehet szabadulni ettől a múlttól, gondoltam. A diktatúra koráról, Románia 70-es, 80-as éveiben játszódó sztoriról van szó. A megszabadulás naivitás persze, a múltunktól nem megszabadulunk, hanem talán idővel (és valamiféle feldolgozással) kimegy belőlünk a düh vele kapcsolatban, és a múlt megismerése érdekesebbé válik, mint az, hogy mennyire nyomasztó a jelenvalósága.”

Tompa Andreával legutóbb Haza című regénye kapcsán interjúztunk. 

Forrás: HLO

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tompa Andrea: Formáljuk ezt a teret olyanná, ahol a nőknek is helye van

Poszt-nőnapi írásában a családja női tagjairól, a nők lehetőségeiről és a látható nőkről írt Tompa Andrea.

...

Tompa Andrea hőse mindig otthonról tart haza

A Haza című regény hőse egy osztálytalálkozóra utazik a szülővárosába, a térben és időben történő visszaaraszolás ugyanakkor millió dillemmával szembesíti, melyek legfőbb tétje, hogy kiderüljön, hogy otthon tudjuk-e érezni magunkat az időszakos otthontalanságban.

...

Tompa Andrea: Nincsenek nagy miértek a történetek mögött

Tompa Andrea író hőse sok év távollét után egy osztálytalálkozóra tart haza a szülővárosába. A Haza című regény szereplői pontosan tudják, hogy az otthonosság nem a négy fal között, hanem a nyelvben, egy pohár vízben vagy akár a jól megválasztott tárkonyban is fellelhető. Tompa Andreával univerzális tapasztalatokról, a nosztalgia létjogosultságáról és az Odüsszeiáról beszélgettünk, közben szóba került a CEU és Beckett is.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Bakó Sára
Bakó Sára

Miért megosztó David Szalay regénye? – a Testről és könyvklubokról a TBR podcastben

Kiemeltek
...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

Olvass!
...

„A nyakkendőviselés elősegíti a banki hitelek jóváhagyását, mert az önakasztásra való hajlandóságot jelzi" – Olvass bele Benjamin Stevenson krimijébe!

Egy rendíthetetlen nyomozó, tíz gyanúsított és egy banki rablás. Olvass bele!

...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe. 

...

Nem indul jól, és holttestekkel folytatódik a fesztivál: olvass bele Kate Atkinson új krimijébe!

A holttestek sokasodnak, a különálló történetek pedig szép lassan összefonódnak. A helyszín: Edinburgh.