A Pendragon legendát dolgozza fel a Budapest Bábszínház

A Pendragon legendát dolgozza fel a Budapest Bábszínház

ro | 2021. május 13. |

Múlt héten fejezte be a Budapest Bábszínház A Szerb Antal-kód - avagy a Pendragon legenda című előadás próbáit; utóbbiról néhány képet meg is osztott a társulat a színház Facebook-oldalán. A fordulatokban gazdag krimit, amely az idén 120 éve született Szerb Antal életét és egyik leghíresebb művét dolgozza fel, Benkó Bence és Fábián Péter rendezésében ősszel mutatják be, és 14 éves kortól ajánlják.

-

Kép: Budapest Bábszínhá/Facebook

Szerb Antal mindössze 43 éves volt, amikor munkaszolgálatosként meggyilkolták, és bár tragikusan rövid életútja miatt az életműve jól áttekinthető, a mai napig újabb és újabb generációk fedezik fel maguknak az Utas és holdvilágot vagy A Pendragon legendát. Utóbbit 1932-ben kezdte el írni, és eleve kalandregénynek szánta, legfőbb célja az volt vele, hogy valamennyit keressen. „Remélem, ki tudok sajtolni belőle néhány pengőt. Realpolitik” – írta egy barátjának. Havasréti József azt írta róla a könyvében, hogy A Pendragon legendát Szerb legjobban sikerült regényének tartják, "kisebb becsvággyal íródott, mint az ambiciózusabb Utas és holdvilág, így kevésbé túlírt, lapjain kevesebb az efféle modorosság, mely az Utas egyes részleteit előnytelenül jellemzi".

Május elsején emlékeztünk meg születésének 120. évfordulójáról, cikkünkben ezt írtuk róla:

"Szerb Antal tipikus könyvember volt, aki a legkülönfélébb műfajokban alkotott, aki egész életében irodalmat tanított, és aki mindig arra vágyott, hogy olvassák az írásait. Könyveinek megjelenései eseményszámba mentek, nem egy közülük vitákat is generált. A Magyar irodalomtörténet például a megjelenésekor nagyon sikeres volt, az első kiadás pillanatok alatt elfogyott. Sőt, a könyv akkora közönségsikert aratott, hogy 1934-ben részben emiatt egy nappal meg kellett hosszabbítani a könyvhetet. Másrészről viszont sok kritikus kifogásolta a stílusát és a nyelvhasználatát, 1943-ban pedig be is tiltották a kötetet."

Az Utas és holdvilágról ITT írtunk hosszabban, ITT pedig négy olyan könyvet ajánlunk, amelyekből jobban megismerhető Szerb Antal.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szerb Antalt a fiatalság, a lázadás, a kitörési kísérletek érdekelték

120 éve született Szerb Antal, az Utas és holdvilág és A Pendragon legenda szerzője, aki a mai napig az ország egy legnépszerűbb írója. Örök fiatal volt, és könyvei is ezt az utánozhatatlan és megfoghatatlan fiatalság-eszenciát őrzik. Valami olyat tudott az irodalom varázsáról, amit rajta kívül senki más.

...
Nagy

Szerb Antal a legkisebb képű magyar író volt

...
Hírek

Botlatókő készül Szerb Antal emlékére

...
Gyerekirodalom

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

Legújabb könyvében huszonöt magyar költő versét hívta segítségül Fenyő D. György, és útikalauzba rendezve őket a líra birodalmába invitálja az olvasót. A válogatás nehézségeiről, a versolvasás ciklikusságáról, és a versek egymás közötti viszonyáról is beszélgettünk a szerzővel.

Szerzőink

...
Sándor Anna

H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

...
Forgách Kinga

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

...
Rezek Bori

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A magyar történelemben jobb sztorik vannak, mint bármelyik fantasyben

Nógrádi Gergely új kötete, a történelmi és fantasyszálakat vegyítő Brunar – A Mirrén titka nyolcszáz évet visz vissza az időben. A regényt a két Nógrádi, apa és fia társaságában mutatták be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: állati kommunikációról szóló non-fiction lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a választás szeptemberben Peter Wohlleben gyerekkönyvére esett.

...
Gyerekirodalom

II. Rákóczi Ferenc a pestissel küzd, közben a szerelmével csetel

Miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája és milyen praktikákkal védekeztek elődeink a pestis ellen - mindez kiderül Lőrinc László 25 szelfi-sorozatának új kötetéből, amely ezúttal a felvilágosodás korába vezet.

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban.