Moskát Anita: A hazugság tézisei
Moskát Anita új kötetébe, A hazugság téziseibe a korábban már megjelent és új novellák kerültek, valamint egy friss kisregény. A könyvből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy mi történik, ha belenézünk a fekete monitorba; hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák; vagy milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek.
Mikor? Jún. 9., 16:45-kor. Facebook-esemény ITT.
Hiába látjuk már a kizsákmányoló életmódunk következményeit, magunktól nem fogunk lemondani a privilégiumainkról, véli Moskát Anita, aki három évvel a Zsoldos Péter-díjat elnyert Irha és bőr (cikkünk itt) után új kötettel jelentkezik. A hazugság téziseibe a korábban már megjelent és új novellák mellé egy friss kisregény is belefért, a könyvet pedig majd a Margón mutatja be. Interjúnkban beszélgettünk vele hazugság és valóság kapcsolatáról, az agresszor nézőpontról, a közéleti témák felbukkanásáról a történeteiben, és hogy miért olyan hangsúlyos nála, hogy mindennek ára van. Mesélt a saját súlyos kiégéséről is, és arról, hogyan tudott visszatérni az íráshoz. Fotók: Valuska Gábor
Nádas Péter: Rémtörténetek
Nádas Péter új regénye, a Rémtörténetek sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A könyvhöz a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen. A Rémtörténeteket nemrég a hét könyvének választottuk, ezt írtuk róla: „A Rémtörténetek nagy dobás lett, nem egy öregkori regény. Szórakoztató, erőszakos, néha sokkoló írás, amely tényleg úgy működik, mintha Nádas minden korábbi szabályát felrúgta volna, hogy a helyére egy új keretrendszert helyezzen, ami bátran nyúl műfaji eszközökhöz.”
Mikor? Jún. 10., 19:00-kor. Facebook-esemény ITT.
Hogyan lehet folytatni az írást a nagyon személyes összegzőmunka, a Világló részletek után? Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.
Czakó Zsófia: Szívhang
Missed ab, élettelen embrió a méhben, öt milliméter, kaparásra előjegyezni - ennyi főhősünk diagnózisa. A történet helyszíne a hatágyas C szoba, ahol abortuszra váró és az abortusztól rettegő, kiszolgáltatott fiatal lányok és asszonyok töltik együtt a lassan múló időt. A vidéki kórház kiégett személyzete teszi a dolgát, nincs idő és nincs erő megértésre. A faluban az asszonyok azt mondják, az idő segít. Isten elvette, majd ad másikat. Négyből egy így végződik. Nem kell sírni, elmúlik. Mással is megtörtént, aztán most mégis ikrei vannak. A kiscsibék kikelnek, a szomszéd macska háromszor fial, a ház fölött elrepül egy gólya. Hogy lehet nem folyamatosan arra gondolni, hogy másnak miért megy olyan könnyedén?
Mikor? Jún. 10., 19:30-kor. Facebook-esemény ITT.
Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián és Kukorelly Endre gondolatait olvashattátok.)
Moesko Péter: Őszi hó
Az Őszi hó egy különös kapcsolati háromszög története. A visszahúzódó Márton és nagy dumás Norbi a középiskolai kollégiumban ismerkednek meg, és rögtön elválaszthatatlan barátok lesznek. Izgatottan vágnak bele az egyetembe is, ahol hozzájuk csapódik a józan világlátású, de kissé magányos Kata. Hármasban, egymásba kapaszkodva próbálják megtalálni a helyüket a hirtelen kitáguló, szinte már túl sok lehetőséget kínáló budapesti mindennapokban. Végül mégis másfelé sodorja őket az élet, de talán nem örökké. Egy hűvös novemberi hétvégén mintha mindhármuk számára új fejezet nyílna.
Mikor? Jún. 11., 13:00-kor. Facebook-esemény ITT.
Fehér Boldizsár: Nem nagy ügy
Fehér Boldizsár 2019-ben a Vak majom című regényével elnyerte az első prózaköteteseknek járó Margó-díjat (interjúnk ITT). Új kötetében, a Nem nagy ügyben az élet számos fontos kérdésére találunk választ. Hogyan lehet megúszni, hogy az utcán beszélgetni kelljen valakivel, akit alig ismerünk? Hogyan kell viselkedni, ha nem örülünk egy ajándéknak? Miért vág az összes fodrász rövidebbre, mint kérjük? Milyen szabályai vannak, ha valakit vissza kell hívnunk telefonon? Hogyan lehet egyáltalán íratlan szabályokat követni?
Mikor? Jún. 11., 15:45-kor. Facebook-esemény ITT.
Fehér Boldizsár 2019-ben a Vak majom című regényével elnyerte az első prózaköteteseknek járó Margó-díjat (interjúnk ITT). Olvassatok bele friss kötetébe, a Nem nagy ügybe, amelyből többek közt még az is kiderül, melyik volt a legfurcsább és legrejtélyesebb avantgárd mozgalom.
Szabó T. Anna: Vagyok
Szabó T. Anna a kezdetektől a vers hatására és működésére, a szó és a forma kapcsolatára, a titok elevenségére figyel. Hogy csend és hallgatás között miképpen lehet érvényes a lírai beszéd, hogy az a bizonyos létige (vagyok) mit, illetve kit jelent. Kit takar, és kit mutat? Ez a költészet nem önmagába zárt, hanem dialogikus. Egyrészt sokszor szólítja meg önmagát és az olvasót, másrészt beszélget a magyar líratörténettel, az irodalmi hagyományokkal, korábbi alkotókkal és műveikkel. Nyolc önálló verseskötet után a Vagyok a szerző összegyűjtött és új verseit tartalmazza.
Mikor? Jún. 11., 19:00-kor. Facebook-esemény ITT.
Nincs nap, hogy ne kerüljön be új könyv Szabó T. Anna és Dragomán György házi könyvtárába – derül ki a Mutasd a könyvespolcod! legújabb adásából, amelyben Szabados Ágnes ezúttal Szabó T. Annát kérdezte. Pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.
Tóth Krisztina: A majom szeme
Tóth Krisztina új regénye, A majom szeme a társadalmi manipulációról szól, arról hogy miként lehet szinte tudatmódosítást elérni embereknél. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. A regényben egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek.
Mikor? Jún. 12., 16:00-kor. Facebook-esemény ITT.
A majom szeme a társadalmi manipulációról szól, arról hogy miként lehet szinte tudatmódosítást elérni embereknél. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. Olvass bele!
Terézia Mora: Kötélen
A Darius Kopp-trilógia harmadik részének elején Cataniában, az Etna oldalában látjuk viszont a főhőst. Pizzát süt, turistabuszokat vezet. A vulkán kráterének peremén végre arra a helyre is rátalált, ahol Flora hamvait szétszórhatta. Úgy tűnik, elégedett, vagy legalábbis belenyugodott a sorsába. Ekkor azonban felbukkan tizenhét éves unokahúga, és Koppnak felelősséget kell vállalnia. Visszatér Berlinbe, baráti segítséggel, kölcsönpénzből, minden garast a fogához verve próbál a felszínen maradni. Vajon sikerülhet-e újra megkapaszkodnia?
Mikor? Jún. 12., 17:15-kor. Facebook-esemény ITT.
Idén újra megjelent magyarul Terézia Mora Darius Kopp-trilógiája, amely annak ellenére, hogy több mint egy évtizede adták ki először, húsbavágóan aktuálisnak érződik. A Ms. Columbo Olvas legújabb adásában a trilógia első kötete, Az egyetlen ember a kontinensen volt a téma. A SZÍN és Goethe Intézet közös podcastjében Tamássy-Lénárt Orsolya, Forgách Kinga és a kötet fordítója, Nádori Lídia beszélgettek arról, hogy mit mesél Mora regénye az internetfüggőségről, a kommunikációs elakadásokról, az időről és az egzisztenciális szorongásról. ![Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/konyves/ko/konyves/image/fe_229_160_Mora1.jpg)
