Tóth Krisztina új regényében a hatalom gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik

A majom szeme a társadalmi manipulációról szól, arról hogy miként lehet szinte tudatmódosítást elérni embereknél. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. Olvass bele!

Könyves Magazin |
Tóth Krisztina
A majom szeme
Magvető, 2022, 352 oldal
-

Egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. A tavaszi viharban felbukkan a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját.

Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek.

A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát.

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

Tovább olvasok

Tóth Krisztina: A majom szeme (részlet)

foltországnak volt a lakója

Petra szerette volna átalakítani a lakást. Legalább annyira, hogy kevésbé emlékeztessen a férjére, az együtt töltött időszakra. Valahányszor rápillantott a tölgyfa éjjeliszekrényekre, mindig eszébe jutott a délután, amikor Misi két, méretre vágott üveglappal állított haza. Oldalazva lépett be a bejárati ajtón. Letámasztotta a csomagolópapírba tekert, ragasztószalaggal összefogott lapokat az előszobában, és miközben a cipőjét fűzte ki, azt mondogatta, hogy most vége ennek az örökös disznóólnak. Vége a pohárnyomoknak, nem lesz több karika. Petra értetlenül figyelte, ahogy magában dünnyögve, indulatosan lefejti a papírt arról a valamiről, aztán üggyel-bajjal lekaparja az üvegtáblára ragadt széles, barna ragasztószalagot is. Először azt hitte, végre vett üveget azokba az ócska aranykeretekbe, amiket a szegénynegyedekben vásárolt össze. Ott álltak a sarokban, a falnak támasztva, várva, hogy valami kép kerüljön beléjük.

Csak akkor értette meg, hogy milyen üveglapok ezek, hogy miféle disznóólat emleget Misi, amikor a férje a lecsiszolt szélű táblákat a helyükre illesztette az éjjeliszekrények tetején, és hátralépve elégedetten vizsgálta az eredményt. Csak akkor vált világossá, hogy milyen disznóólról beszél. Hogy ennyire zavarta őt az ágy mellé rakott teásbögre, hogy végtelenül idegesítette a tévézés közben behozott ásványvizes üveg, a kistányérra tett, megmosott szőlő, amelynek szemein még ott rezegtek a vízcseppek. 

Évek óta szúrták a szemét ezek a foltok.

De azok az új, méretre vágatott lapok mégsem takartak el mindent. A korábbi körök, amelyeket a poharak hagytak az éjjeliszekrényen, így is átütöttek az üvegen. Misi levette a lapokat, átnézett rajtuk, vigyázva lerakta őket, kiment. Bejött, átkente bútorápolóval a két szekrény tetejét, és úgy illesztette vissza az üveglapokat. Ez se segített.

Ott állt ronggyal a kezében, gondterhelten, és bámulta a foltokat, amelyeket már csak ő látott.

Másnap aztán dióbéllel próbálkozott.

Otthon, náluk, mindig ezt csinálták, ha valami összekarcolódott. Így javították ki a családi bútorok kisebb hibáit. Az apja az ebédlőjükben, gyerekkorában, gézbe csomagolt dióbéllel dörzsölgette a nagy tölgyfa asztal repedéseit. A dióbél kitöltötte a karcolásokat, apránként beült a felszín egyenetlenségeibe. Közelről, az asztallapra hajolva, még az illatát is lehetett érezni. Halvány, hajszálvékony erecskék mutatták, hol futottak a sérülések. Misi emlékezetében megjelent az apja, abból az időszakból, amikor már végleg elhagyta magát, és felidézte, ahogyan hajolgatott, sikálta üres tekintettel a falapot, mintha sok múlna azon, 

el tudja-e a kataton dörzsöléssel tüntetni azt, ami ott volt az orruk előtt, valahányszor csak leültek hárman az asztal köré. Nem tudta.

Ő pedig még ki is használta ezeket az alkalmakat. Szándékosan bosszantotta az apját, mutogatta, hogy ő még mindig látja a karcolásokat. Itt, meg itt: végighúzta rajtuk gyerekujját. Ilyenkor az apja fogta magát, szó nélkül elővette a befőttesüveget a dióbéllel, és újrakezdte az egész tébolyult, felesleges mozdulatsort. Később azt az összekaristolt, robusztus asztalt Pálma néni eladta, Misi pedig vásárolt az ebédlőjükbe valami egészen hasonlót. Az eljárás, hogy gézlapba kell csomagolni a diót, addigra kitörölhetetlenül bevésődött az emlékezetébe.

Misi hirtelen megöregedett apja annak idején ugyanazzal a szertartásossággal hajtogatta be a diót négyzetes kis gézkendőbe, ahogyan ostyába csomagolta az anyjának szánt fejfájás elleni port is. Az anyjának azokban az években állandóan lüktetett a feje.

A kis gézbatyuból dörzsölés közben előszivárgott a dió illata, és a nedves dióbél kitöltötte az éjjeliszekrényen a fedőlap alig látható karcolásait.

Hiába, az éjjeliszekrények felszíni sérülésein ez se segített. Néhány nappal később fogta, leemelte a tetejükről az üvegborítást, és régi családi fényképeket csúsztatott a lap alá. Sokat, egymással szabálytalan fedésben, hogy teljesen eltakarják a fafelületet. Petra tudta, hogy ha a férje végre elköltözik innen, úgyis átfesteti majd a kisbútorokat. Ezeket a csúf, tömzsi éjjeliszekrényeket is.

Nem elsősorban azért, hogy eltüntesse róluk a pohárnyomokat, hanem azért, hogy átalakítsa őket. A felismerhetetlenségig, ha lehet.

Misi ki nem állhatta, ha festékkel kenték át a fát: ostoba és barbár eljárásnak tartotta. Tiszteletlenségnek, az eredeti anyag megcsúfolásának. Még hogy antikolás, fakadt ki, ha ilyesmit látott. Mindig azt mondta, hidegrázást kap tőle, ha szakértő asztalosok helyett háziasszonyok mázolják össze a műgonddal megalkotott, patinás darabokat. Művészkedő háziasszonyok, mormolta gúnyosan.

Márpedig Petra pontosan erre készült. Házi festegetésre, megcsúfolásra. Alapozás nélkül, csak úgy, amatőr módon. Addig is kedvtelve helyezte el esténként Pálma néni ifjúkori portréjának legközepén a poharat. Ugyanoda rakta, kézközelbe, ahová az üvegezés előtt is mindig, hogy éjszaka vakon is megtalálja, ha felébredne és megszomjazna.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter, Tóth Krisztina, Bereményi Géza, Péterfy Bori és az Alkalmáté a Margó Irodalmi Fesztiválon

Június 9-12. között a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált

...
Hírek

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

...
Hírek

Tóth Krisztina: A verseimben a sztori gyakran egy apró látványelemből bomlik ki

Tóth Krisztina Bálnadal című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. A költő egy videóban mesélt arról, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés. 

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok Kiss Judit Ágnes új meséjében.

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.