A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

Suzanne Simard hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.

ro | 2021. október 27. |
Suzanne Simard
A bölcs erdő titkai
Ford.: Molnár Csaba, Open Books, 2021, 374 oldal
-

Hatalmas földalatti hálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák - erről mesélt TED Talk-videójában Suzanne Simard kanadai erdőkutató, aki a magyarul most megjelent A bölcs erdő titkai című könyvében arra világít rá, hogy az erdő fái valódi lakóközösséget alkotnak, és rejtett összeköttetésük segítségével érzékelik egymást: felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket.

A videóban Suzanne Simard szintén arról beszél, hogy a fák jelentik az erdő alapjait, ám az erdő sokkal több annál, mint amit az ember lát. A fák alatti talaj ugyanis

végtelen számú csatornával van tele,

amelyek összekötik a fákat és lehetővé teszik a kommunikációt, és így egyetlen élő szervezetté alakítják az erdőt.

Suzanne Simard Brit-Kolumbiában, egy erdőben nőtt fel, és a nagyapjától tanult az "erdő csendes, összefüggő szövetéről", valamint a családjuk abban elfoglalt helyéről. Később rájött, hogy erdészként nem akar kereskedelmi alapú fakitermelést végző cégeknek dolgozni, a riasztó mértékű tarkivágások ugyanis ellentétesek voltak az elveivel. Később tudósként, a laborban dolgozva rájött, hogy a fenyőcsemeték képesek szenet átadni a gyökereikkel, és kíváncsi lett, vajon egy igazi erdőben is így történik-e.

Simard szerint a kutatásai miatt akkoriban sokan őrültnek gondolták, és nehezen jutott támogatási pénzekhez. Végül az erdőben végzett kísérletei bebizonyították, hogy

a fák földalatti hálózatokon összekapcsolódnak egymással.

A tudós felelevenítette, hogy az első kísérleteihez hogyan vett magához teljesen hétköznapi tárgyakat (ragasztószalagot, műanyagzsákot) és az egyetemi laborból kölcsönzött felszereléseket (például nyomkövető-izotópos széndioxiddal teli fecskendőket), majd a terepre érve hogyan vette üldözőbe egy grizzly és a bocsa. Viszont a kísérlet végül bebizonyította, hogy a papírnyír és a duglászfenyő kétirányú beszélgetést folytat a talajban (a tuja a várakozásainak megfelelően nem, mert az a faj saját kis külön világot alkot).

Suzanne Simard tudta, hogy felfedezéseinek köszönhetően megváltoznak majd az emberek fákkal kapcsolatos nézetei, és rámutatott, hogy a fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással.

A micélium, a gombafonalak hálózata

egyfajta erdei internet módjára köti össze

a különböző fafajokat. A videóban beszélt az anyafákról (csomóponti fákról) is, ők nevelik az aljnövényzetben fejlődő kicsiket. A magoncok ugyanis az idősebb anyafák hálózatában nevelkednek, ezek az anyafák pedig több száz másik fával lehetnek összeköttetésben az erdőben. Egy kísérlet kimutatta azt is, hogy az anyafák felismerik saját fajukat, ami azt jelenti, hogy a saját magoncaikhoz nagyobb mikorrhizális hálózatot építenek, és több szenet szállítanak nekik a föld alatt.

Simard összességében úgy véli, hogy

az erdő csomópontok és hálózatok komplex rendszere,

amely lehetővé teszi a fák kommunikációját, ellenállóbbá téve ezzel az egész erdőt.

A teljes videót magyar felirattal itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hangulatos olvasókunyhó vár rád egy lengyel erdőben

A “könyvmolykunyhót” lengyel tervezők, Bartlomiej Kraciukand és Martha Puchalaska-Kraciuk álmodták meg, és egy Varsótól mindössze pár kilométerre található erdő közepén épült - írja a Lithub

...

Kicsoda Peter Wohlleben, aki ért a fák és az állatok nyelvén?

Peter Wohllebent elsősorban a természet titkait kutató, és azokat bemutató erdészként és íróként ismerjük, aki a mai napig több fronton és formában igyekszik felhívni a figyelmet a természet-, és különösen az erdővédelem fontosságára.

...

Óriási méhek és életre kelő fák Piotr Socha látványos köteteiben

Piotr Socha természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyvei egészen az őskortól mutatják be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában.

Gyerekirodalom
...

A varázsvilágban nincs szükség mobiltelefonra: Olvass bele M. Kácsor Zoltán új könyvébe!

Az ötezer éves átok három kamaszról szól, akik egy másik világba kerülnek.

...

Egy mese véget ér, Vilkó hazatér: Olvass bele Berg Judit legújabb Lengemesék-kötetébe!

Hosszú az út Afrika szívéből Nádtengerbe. 

...

A hősnő, akit magáról mintázott az Anne, a Zöld Oromból írója – Olvass bele az Emily című regénybe!

Nincs is jobb alkalom a nyárnál Lucy Maud Montgomery regényeire.

Hírek
...

Meghalt Giorgio Armani, a világ egyik leghíresebb divattervezője

...

Bizarr összefüggés van egy magyar sci-fi és Putyinék örök életes eszmefuttatása között

...

Ösztöndíjat hirdetett a világ egyik leggazdagabb szerzője

...

„Kiváltságos életem volt” – meghalt Ernest Hemingway második fia

...

Fülledt előzetest kapott az Üvöltő szelek új feldolgozása

...

Kafkáról készített életrajzi filmet Agnieszka Holland

Kiemeltek
...

Dobos Barna: Az első kötet maga az ígéret

Mi alapján dönt a Margó-díj előzsűrije? Dobos Barnának az első mondat a legfontosabb. 

...

Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény

Egy ikonikus alak, Táncsics Mihály a 100 évet 600 oldalon bemutató történelmi nagyregény hőse. A hét könyve: Spiró György Padmaly című regénye.

...

Eredetileg cikinek szánták a vizes inges jelenetet – minden, amit Mr. Darcy ingéről tudni akartál

Hogyan vált egy fehér ing legendává?