A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

Suzanne Simard hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.

ro | 2021. október 27. |
Suzanne Simard
A bölcs erdő titkai
Ford.: Molnár Csaba, Open Books, 2021, 374 oldal
-

Hatalmas földalatti hálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák - erről mesélt TED Talk-videójában Suzanne Simard kanadai erdőkutató, aki a magyarul most megjelent A bölcs erdő titkai című könyvében arra világít rá, hogy az erdő fái valódi lakóközösséget alkotnak, és rejtett összeköttetésük segítségével érzékelik egymást: felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket.

A videóban Suzanne Simard szintén arról beszél, hogy a fák jelentik az erdő alapjait, ám az erdő sokkal több annál, mint amit az ember lát. A fák alatti talaj ugyanis

végtelen számú csatornával van tele,

amelyek összekötik a fákat és lehetővé teszik a kommunikációt, és így egyetlen élő szervezetté alakítják az erdőt.

Suzanne Simard Brit-Kolumbiában, egy erdőben nőtt fel, és a nagyapjától tanult az "erdő csendes, összefüggő szövetéről", valamint a családjuk abban elfoglalt helyéről. Később rájött, hogy erdészként nem akar kereskedelmi alapú fakitermelést végző cégeknek dolgozni, a riasztó mértékű tarkivágások ugyanis ellentétesek voltak az elveivel. Később tudósként, a laborban dolgozva rájött, hogy a fenyőcsemeték képesek szenet átadni a gyökereikkel, és kíváncsi lett, vajon egy igazi erdőben is így történik-e.

Simard szerint a kutatásai miatt akkoriban sokan őrültnek gondolták, és nehezen jutott támogatási pénzekhez. Végül az erdőben végzett kísérletei bebizonyították, hogy

a fák földalatti hálózatokon összekapcsolódnak egymással.

A tudós felelevenítette, hogy az első kísérleteihez hogyan vett magához teljesen hétköznapi tárgyakat (ragasztószalagot, műanyagzsákot) és az egyetemi laborból kölcsönzött felszereléseket (például nyomkövető-izotópos széndioxiddal teli fecskendőket), majd a terepre érve hogyan vette üldözőbe egy grizzly és a bocsa. Viszont a kísérlet végül bebizonyította, hogy a papírnyír és a duglászfenyő kétirányú beszélgetést folytat a talajban (a tuja a várakozásainak megfelelően nem, mert az a faj saját kis külön világot alkot).

Suzanne Simard tudta, hogy felfedezéseinek köszönhetően megváltoznak majd az emberek fákkal kapcsolatos nézetei, és rámutatott, hogy a fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással.

A micélium, a gombafonalak hálózata

egyfajta erdei internet módjára köti össze

a különböző fafajokat. A videóban beszélt az anyafákról (csomóponti fákról) is, ők nevelik az aljnövényzetben fejlődő kicsiket. A magoncok ugyanis az idősebb anyafák hálózatában nevelkednek, ezek az anyafák pedig több száz másik fával lehetnek összeköttetésben az erdőben. Egy kísérlet kimutatta azt is, hogy az anyafák felismerik saját fajukat, ami azt jelenti, hogy a saját magoncaikhoz nagyobb mikorrhizális hálózatot építenek, és több szenet szállítanak nekik a föld alatt.

Simard összességében úgy véli, hogy

az erdő csomópontok és hálózatok komplex rendszere,

amely lehetővé teszi a fák kommunikációját, ellenállóbbá téve ezzel az egész erdőt.

A teljes videót magyar felirattal itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hangulatos olvasókunyhó vár rád egy lengyel erdőben

A “könyvmolykunyhót” lengyel tervezők, Bartlomiej Kraciukand és Martha Puchalaska-Kraciuk álmodták meg, és egy Varsótól mindössze pár kilométerre található erdő közepén épült - írja a Lithub

...

Kicsoda Peter Wohlleben, aki ért a fák és az állatok nyelvén?

Peter Wohllebent elsősorban a természet titkait kutató, és azokat bemutató erdészként és íróként ismerjük, aki a mai napig több fronton és formában igyekszik felhívni a figyelmet a természet-, és különösen az erdővédelem fontosságára.

...

Óriási méhek és életre kelő fák Piotr Socha látványos köteteiben

Piotr Socha természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyvei egészen az őskortól mutatják be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában.

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Hírek
...

Jön Fekete Ádám autofikciós regénye

...

„A nyelvészet Esterházy Pétere volt” – eltemették Nádasdy Ádámot

...

J. K. Rowling és a Magyar Péter-képregény nyerte a márciust a Bookline-on

...

Könyvet írt a Kárpátokról a BBC Magyarország-szakértő tudósítója, Nick Thorpe

...

Tokió és a magány: film készült Kavakami Mieko melankolikus történetéből

...

Nádas Péter: Nem várok durva ébredést, de valamilyen ébredést biztos

Kiemeltek
...

Réz Anna: A technológiai fejlődés parentifikálja a gyerekeinket

Hogyan csúszik ki az irányítás a kezünkből szülőként a kütyühasználatot illetően? Réz Anna írása.

...

Kinek a felelőssége, ha a kultúránk merénylőket termel? – 5 könyvet ajánlunk A merénylők fénykorához

Ki a hibás, ha mind ugyanazt a toxikus társadalmat építjük? 5 könyvet ajánlunk a hét könyve mellé!

...

Romantasy, gimis szerelem és K-pop – 10 könyv, amit ne hagyj ki a bookvibeZ fesztiválon!

Megérkezett az első bookvibeZ fesztivál! Mutatjuk, mit olvass, ha nem akarsz lemaradni!