A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

Suzanne Simard hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.

ro | 2021. október 27. |
Suzanne Simard
A bölcs erdő titkai
Ford.: Molnár Csaba, Open Books, 2021, 374 oldal
-

Hatalmas földalatti hálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák - erről mesélt TED Talk-videójában Suzanne Simard kanadai erdőkutató, aki a magyarul most megjelent A bölcs erdő titkai című könyvében arra világít rá, hogy az erdő fái valódi lakóközösséget alkotnak, és rejtett összeköttetésük segítségével érzékelik egymást: felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket.

A videóban Suzanne Simard szintén arról beszél, hogy a fák jelentik az erdő alapjait, ám az erdő sokkal több annál, mint amit az ember lát. A fák alatti talaj ugyanis

végtelen számú csatornával van tele,

amelyek összekötik a fákat és lehetővé teszik a kommunikációt, és így egyetlen élő szervezetté alakítják az erdőt.

Suzanne Simard Brit-Kolumbiában, egy erdőben nőtt fel, és a nagyapjától tanult az "erdő csendes, összefüggő szövetéről", valamint a családjuk abban elfoglalt helyéről. Később rájött, hogy erdészként nem akar kereskedelmi alapú fakitermelést végző cégeknek dolgozni, a riasztó mértékű tarkivágások ugyanis ellentétesek voltak az elveivel. Később tudósként, a laborban dolgozva rájött, hogy a fenyőcsemeték képesek szenet átadni a gyökereikkel, és kíváncsi lett, vajon egy igazi erdőben is így történik-e.

Simard szerint a kutatásai miatt akkoriban sokan őrültnek gondolták, és nehezen jutott támogatási pénzekhez. Végül az erdőben végzett kísérletei bebizonyították, hogy

a fák földalatti hálózatokon összekapcsolódnak egymással.

A tudós felelevenítette, hogy az első kísérleteihez hogyan vett magához teljesen hétköznapi tárgyakat (ragasztószalagot, műanyagzsákot) és az egyetemi laborból kölcsönzött felszereléseket (például nyomkövető-izotópos széndioxiddal teli fecskendőket), majd a terepre érve hogyan vette üldözőbe egy grizzly és a bocsa. Viszont a kísérlet végül bebizonyította, hogy a papírnyír és a duglászfenyő kétirányú beszélgetést folytat a talajban (a tuja a várakozásainak megfelelően nem, mert az a faj saját kis külön világot alkot).

Suzanne Simard tudta, hogy felfedezéseinek köszönhetően megváltoznak majd az emberek fákkal kapcsolatos nézetei, és rámutatott, hogy a fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással.

A micélium, a gombafonalak hálózata

egyfajta erdei internet módjára köti össze

a különböző fafajokat. A videóban beszélt az anyafákról (csomóponti fákról) is, ők nevelik az aljnövényzetben fejlődő kicsiket. A magoncok ugyanis az idősebb anyafák hálózatában nevelkednek, ezek az anyafák pedig több száz másik fával lehetnek összeköttetésben az erdőben. Egy kísérlet kimutatta azt is, hogy az anyafák felismerik saját fajukat, ami azt jelenti, hogy a saját magoncaikhoz nagyobb mikorrhizális hálózatot építenek, és több szenet szállítanak nekik a föld alatt.

Simard összességében úgy véli, hogy

az erdő csomópontok és hálózatok komplex rendszere,

amely lehetővé teszi a fák kommunikációját, ellenállóbbá téve ezzel az egész erdőt.

A teljes videót magyar felirattal itt tudjátok végignézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hangulatos olvasókunyhó vár rád egy lengyel erdőben

A “könyvmolykunyhót” lengyel tervezők, Bartlomiej Kraciukand és Martha Puchalaska-Kraciuk álmodták meg, és egy Varsótól mindössze pár kilométerre található erdő közepén épült - írja a Lithub

...
Szívünk rajta

Kicsoda Peter Wohlleben, aki ért a fák és az állatok nyelvén?

Peter Wohllebent elsősorban a természet titkait kutató, és azokat bemutató erdészként és íróként ismerjük, aki a mai napig több fronton és formában igyekszik felhívni a figyelmet a természet-, és különösen az erdővédelem fontosságára.

...
Gyerekirodalom

Óriási méhek és életre kelő fák Piotr Socha látványos köteteiben

Piotr Socha természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyvei egészen az őskortól mutatják be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

David Sundin interaktív képeskönyve, A könyv, amelyik nem akarta, hogy elolvassák minden idők egyik legdacosabb gyerekkönyve, cserébe viszont felejthetetlen kalandot ígér azokra az estékre, amikor a gyerek sehogy sem akar elaludni, sőt, azt is megmutatja, hogy az olvasás nemcsak a passzív befogadásról szól, hanem valódi varázslat.

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.