A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

Suzanne Simard hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.

ro | 2021. október 27. |
Suzanne Simard
A bölcs erdő titkai
Ford.: Molnár Csaba, Open Books, 2021, 374 oldal
-

Hatalmas földalatti hálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák - erről mesélt TED Talk-videójában Suzanne Simard kanadai erdőkutató, aki a magyarul most megjelent A bölcs erdő titkai című könyvében arra világít rá, hogy az erdő fái valódi lakóközösséget alkotnak, és rejtett összeköttetésük segítségével érzékelik egymást: felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket.

A videóban Suzanne Simard szintén arról beszél, hogy a fák jelentik az erdő alapjait, ám az erdő sokkal több annál, mint amit az ember lát. A fák alatti talaj ugyanis

végtelen számú csatornával van tele,

amelyek összekötik a fákat és lehetővé teszik a kommunikációt, és így egyetlen élő szervezetté alakítják az erdőt.

Suzanne Simard Brit-Kolumbiában, egy erdőben nőtt fel, és a nagyapjától tanult az "erdő csendes, összefüggő szövetéről", valamint a családjuk abban elfoglalt helyéről. Később rájött, hogy erdészként nem akar kereskedelmi alapú fakitermelést végző cégeknek dolgozni, a riasztó mértékű tarkivágások ugyanis ellentétesek voltak az elveivel. Később tudósként, a laborban dolgozva rájött, hogy a fenyőcsemeték képesek szenet átadni a gyökereikkel, és kíváncsi lett, vajon egy igazi erdőben is így történik-e.

Simard szerint a kutatásai miatt akkoriban sokan őrültnek gondolták, és nehezen jutott támogatási pénzekhez. Végül az erdőben végzett kísérletei bebizonyították, hogy

a fák földalatti hálózatokon összekapcsolódnak egymással.

A tudós felelevenítette, hogy az első kísérleteihez hogyan vett magához teljesen hétköznapi tárgyakat (ragasztószalagot, műanyagzsákot) és az egyetemi laborból kölcsönzött felszereléseket (például nyomkövető-izotópos széndioxiddal teli fecskendőket), majd a terepre érve hogyan vette üldözőbe egy grizzly és a bocsa. Viszont a kísérlet végül bebizonyította, hogy a papírnyír és a duglászfenyő kétirányú beszélgetést folytat a talajban (a tuja a várakozásainak megfelelően nem, mert az a faj saját kis külön világot alkot).

Suzanne Simard tudta, hogy felfedezéseinek köszönhetően megváltoznak majd az emberek fákkal kapcsolatos nézetei, és rámutatott, hogy a fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással.

A micélium, a gombafonalak hálózata

egyfajta erdei internet módjára köti össze

a különböző fafajokat. A videóban beszélt az anyafákról (csomóponti fákról) is, ők nevelik az aljnövényzetben fejlődő kicsiket. A magoncok ugyanis az idősebb anyafák hálózatában nevelkednek, ezek az anyafák pedig több száz másik fával lehetnek összeköttetésben az erdőben. Egy kísérlet kimutatta azt is, hogy az anyafák felismerik saját fajukat, ami azt jelenti, hogy a saját magoncaikhoz nagyobb mikorrhizális hálózatot építenek, és több szenet szállítanak nekik a föld alatt.

Simard összességében úgy véli, hogy

az erdő csomópontok és hálózatok komplex rendszere,

amely lehetővé teszi a fák kommunikációját, ellenállóbbá téve ezzel az egész erdőt.

A teljes videót magyar felirattal itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hangulatos olvasókunyhó vár rád egy lengyel erdőben

A “könyvmolykunyhót” lengyel tervezők, Bartlomiej Kraciukand és Martha Puchalaska-Kraciuk álmodták meg, és egy Varsótól mindössze pár kilométerre található erdő közepén épült - írja a Lithub

...

Kicsoda Peter Wohlleben, aki ért a fák és az állatok nyelvén?

Peter Wohllebent elsősorban a természet titkait kutató, és azokat bemutató erdészként és íróként ismerjük, aki a mai napig több fronton és formában igyekszik felhívni a figyelmet a természet-, és különösen az erdővédelem fontosságára.

...

Óriási méhek és életre kelő fák Piotr Socha látványos köteteiben

Piotr Socha természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyvei egészen az őskortól mutatják be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában.

Gyerekirodalom
...

Egy mese véget ér, Vilkó hazatér: Olvass bele Berg Judit legújabb Lengemesék-kötetébe!

Hosszú az út Afrika szívéből Nádtengerbe. 

...

A hősnő, akit magáról mintázott az Anne, a Zöld Oromból írója – Olvass bele az Emily című regénybe!

Nincs is jobb alkalom a nyárnál Lucy Maud Montgomery regényeire.

...

Magyarul is megjelenik Izland legjobb gyerekkönyve

Gunnar Helgason Anya megkattant című könyve kellemes és szívmelengető történet egy anya-lánya kapcsolatról.

Hírek
...

James Patterson könyvet ír az egyik legmegosztóbb gyilkossági ügyről

...

Elhunyt Mikszáth Kálmán és Szabó Magda műveinek észt fordítója, Aino Pervik

...

Obamáék Netflix-sorozatot forgatnak Stephen King egyik kedvenc thrilleréből

...

Ezt jelentheti, ha egy dallam nem megy ki a fejedből

Kiemeltek
...

A Booker-díjas Douglas Stuart: Kívülállónak lenni felszabadító

Öt éve nyert Booker-díjat Douglas Stuart amerikai-skót író, regénye a Shuggie Bain. 

...

Mire elég egy élet? Akár 3599 könyv elolvasására!

A 92 évesen elhunyt Dan Pelzer egész életében nyilvántartotta, hogy mit olvasott: a listát most bárki megnézheti!

...

Mit jelent túlélőnek lenni? – Interjú Susan Rubin Suleimannal, A történelem lánya szerzőjével

Zsidó kislányként született Budapesten, majd a háború után szüleivel Amerikába menekült. Most memoárt írt az életéről. Interjú.