A lengyel szerző és illusztrátor, Piotr Socha két ismeretterjesztő kötete egyedülálló, látványos és kreatív módon teszi izgalmassá a méhekkel és a fákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Sőt, mindkettő túlmutat a puszta biológiai vagy növénytani bevezetés, leírás határain.
A Manó Könyvek gondozásában megjelenő kötetek óriási méretüknek köszönhetően figyelemre méltó könyvtárgyak, amelyekben az illusztrációk hangsúlyos szerepet kaptak. A magyarázó szövegek a Méhek esetében az oldalak alján, a Fák című kötetben pedig oldalpáronként valamelyik oldal szélén, egységesen jelennek meg. Alapos kutatómunka előzte meg a könyvek létrejöttét, a Méheket Piotr Socha szakértők bevonásával, de egyedül szerkesztette, a Fákat már Wojciech Grajkowski biológussal közösen. A két természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyv egészen az őskortól mutatja be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában. Mindezt nyelvi és képi humorral tárja az olvasók elé, ezért is érdemes időt szánni az illusztrációk böngészésére, mivel Socha számos apró, vicces részletet rejtett el a képeken, újabb és újabb felfedezni valót kínálva a közös vagy az önálló olvasás során. Mindkét kötetet Kellermann Viktória fordította, a Fákat Tóka Alizzal közösen.
Méhek
A méhek anatómiája mellett – amelyet a könyv méreteinek köszönhetően óriási nagyításban élvezhetünk – azt is szemlélteti a szerző, hogy az egyes történelmi korokban miként viszonyultak a méhekhez, milyen technológiát használtak a méz készítéséhez, és milyen keretek között fogyasztották a mézet, illetve a méhek és a méz kultusza miként jelent meg a vallásban, a népi hagyományban, a gyógyászatban és a szépségápolásban. A dinamikus illusztrációknak köszönhetően a méhek táncán keresztül arra is fény derül, miként kommunikálnak a méhek. A méhek fő tevékenységén, a mézkészítésen túl a beporzás létfontosságú szerepének külön oldalpárt szentel a szerző, bemutatja a mézelő virágokat és a beporzást segítő állatokat is.
A fontos tudnivalók mellett, hogy mi a teendő méhcsípés esetén, vagy hogy milyen veszélyeket rejt a mezőgazdaság a méhek életére, jutott tér az érdekességeknek is. Mint például annak, hogy milyen büntetést kapott a régmúltban az, aki méheket lopott. Vagy hogy miként kell becsekkolni egy beporzóhotelbe. A kötet egyik különlegessége a fiktív Zümmögő lap két oldalpárja, amely további apró, kevésbé ismert érdekességeket tárgyal, sőt receptek is olvashatóak az újság hasábjain.
Fák
A Méhekhez hasonlóan a Fák is sokrétűen mutatja be tárgya több millió éves történetét, az élet körforgásában betöltött nélkülözhetetlen szerepét. A méhekhez hasonlóan a fák felépítésének a bemutatása is sokszínű, a metszetek, levelek, gyökerek és termések megfigyelésére ösztönöznek a képek. A különböző fafajták mellett azokkal az állatokkal is megismerteti az olvasót, akik részt vesznek a fák vándorlásában és szaporodásában, és azokkal is, akik rajtuk vagy belőlük élnek.
Külön fejezetet kaptak azok az állatok, amelyek rejtőszínük segítségével képesek vizuálisan eggyé válni a fákkal. A világ legmagasabb fáinak méreteit Socha híres épületekével hasonlítja össze, amelyeket az óriásfák hátterében rajzolt meg. Köztudott, hogy a fák életkorát az évgyűrűk mutatják. Az egyik oldalpáron fontosabb történelmi események teszik szemléletessé az évszázadok múlását egy mamutfenyő metszetén. A favágók izgalmas életéről is olvashatunk a kötetben, amelyből az is kiderül, hogy régen egy favágónak háromszor annyi kalóriát kellett bevinnie, hogy legyen elegendő ereje az egész napos munkához. A sok izgalmas és a laikusok számára új információ mellett a könyv számba veszi azt is, mi minden készíthető fából: épületek, járművek, hangszerek, lombkoronaházak. Charles Darwin életfája mellett rávilágít a fák vallásban betöltött szerepére, a legendák és irodalmi művek segítségével pedig életre is kelti a fákat.