Képzeld el, hogy egy nap szórakozottan gyomlálod a kertedet, amikor egy rúnákkal díszített, szögletes kőre bukkansz. Hirtelen ötlettől vezérelve fényképet küldesz egy régészként dolgozó ismerősödnek. És a sejtésed beigazolódik: a kertedben megbújó kőbe ősi írásjeleket véstek, és megállná a helyét egy múzeumban. Hihetetlen, ugye?
Pedig ez nem egy, a napokban megjelenő regény cselekménye, hanem valós történet: egy brit földrajztanár pontosan így bukkant egy ősi ír felirattal ellátott kőre. A Birminghami Múzeum régésze lelkendezve számolt be az esetről: „Ez egy lenyűgöző lelet, és segítségével kicsit többet tudhatunk meg a városunk történelméről”.
Mozgatható Régiségek Terv
Graham Senior, egy ötvenöt éves földrajztanár a Birmingham-től nem messze fekvő Coventryben bukkant rá egy tizenegy centis, rovátkákkal díszített, szögletes homokkőre. „A virágágyást gyomláltam, amikor megláttam.
Egyből tudtam, hogy ez nem természetes; ezeket a jeleket nem állat hagyta.
A kő tíz-tizenkét centire lehetett a felszíntől” – számolt be a férfi a Guardian-nek.
Egy régész ismerőse azt tanácsolta, hogy forduljon a Mozgatható Régiségek Tervhez, aminek célja a nagyközönség által talált archeológiai tárgyak feljegyzése. Senior így került összeköttetésbe Teresa Gilmore-ral, a Birminghami Múzeum régészével, valamint Katherine Forsyth-szal, a Glasgowi Egyetem professzorával, akik
megerősítették, hogy a kövön található rovátkák ősi ír rúnák.
Becsléseik szerint a vésetek az 5-6. század környékéről származnak, de az is megtörténhet, hogy a 4. századból maradtak fenn.
Az, hogy az ír rúnákkal ellátott követ Nyugat-Közép-Angliában találták meg, még érdekesebbé teszi a felfedezést. „A Mozgatható Régiségek Terv szépsége az, hogy minden egyes lelet újraírja a történelmet. Ez a kő például egészen új információt árul el Coventry koraközépkori történelméről” – magyarázta Gilmore.
„Hasonló rúnákat nagyon ritkán és többnyire Írországban vagy Skóciában találunk, úgyhogy
ilyesmire bukkani mifelénk meglehetősen szokatlan.
Talán a helyi kolostorokkal áll összefüggésben, hiszen a középkori szerzetesek gyakran költöztek egyik kolostorból a másikba.” A kő rendeltetését csak találgatni tudják: „El tudom képzelni, hogy egy emléktárgy lehetett. A rúnákból kivehető egy név és egy helyiség. Lenyűgöző kis tárgyról beszélünk.”
Graham Senior egy helyi múzeumnak adományozta a követ, ahol a napokban fogják kiállítani. A múzeum kurátora, Ali Wells osztozik Gilmore lelkesedésében: „Tényleg hihetetlen történetről beszélünk. Az írás Írországból származik – de hogyan került Coventrybe? Ráadásul a városban rengeteg ásatás történt az évek során, úgyhogy manapság ritkán kerülnek elő új tárgyak. Ez a kő egészen váratlan ajándék”.
Nyitókép: Herbert Art Gallery and Museum
(Guardian)
