“...a szépirodalmat és a kortárs világirodalmat olvasom a legszívesebben. A legutóbbi időben a Nápolyi regények, és Az őz fogott meg nagyon, de nagyon élveztem Az aranypintyet is. Jane Austen és Kazuo Ishiguro örök kedvenc, nagyon szeretem a romantikus könyveket, amíg azok irodalmiak, és nem csúsznak át a könnyed kategóriába.”
Az 1850-es évek New York-i szalonjainak hozományvadászokban bővelkedő világába vezet be Henry Jamestől a Washington Square. James, Jane Austenhez hasonlóan, kissé ironikus stílusban mesél és jellemez, de ezt a fricskázást hozza (sőt!) William Makepeace Thackeray is a Hiúság vásárában, ami bár pár évtizeddel később született, mint Austen regényei, de a történet ugyanúgy a napóleoni háborúk idején játszódik, ami nem elhanyagolható a szereplők sorsának alakulását illetően. Thackery a 19. század eleji Anglia társadalmának változatos palettáját mutatja be könyvében, nem kevés kritikával élve mind a szereplői, mind pedig a korszak iránt.
1849-ben jelent meg Charlotte Brontë Shirley című regénye, ami az írónő otthona, Yorkshire lápos, dombos-völgyes tájain játszódik. A bátor, eszes és határozott Shirley alakját húgáról, az Üvöltő szelek írójáról, Emilyről mintázta, míg a másik szereplőt, Caroline-t saját élményeiből és érzéseiből építette fel. Hasonlóan Austen és Thackery történeteihez Brontë könyve is egy korrajz, társadalomkritika az ipari forradalom idejéből politikáról, vallásról, a nők jogairól.
Elif Batuman A félkegyelmű című regényének főszereplője a török szülőktől származó Selin, aki a 1995-ben a Harvard Egyetem elsőéveskén találkozik először az e-maillel, majd hamarosan megismerkedik a magyar matematikushallgató Ivánnal. Levelezésük során annyira belehabarodik, hogy plátói fellángolástól vezérelve úgy dönt, a nyári szünetben Magyarországra utazik, hogy aztán egy Heves megyei kis faluban angolt tanítson a helyi gyerekeknek. Batuman fanyar humoró regénye a felnőtté válás kihívásairól szól, és arról is, hogy a leírt és kimondott valóságot olykor világok választják el egymástól
A török származású, de Londonban élő, a női jogokért és szólásszabadságért gyakran felszólaló Elif Shafak legújabb könyvéből, a tavaly a Booker-díj rövidlistájára is felkerült a 10 perc, 38 másodpercből, rengeteg mindent megérthetünk Törökországról és az ott élő nők helyzetéről, noha a könyv egyáltalán nem megy bele a mai politikai helyzet elemzésébe, megáll 1990-nél. A 10 perc 38 másodperc egy brutális, de gyönyörűen megírt, szimbolikus történet, amely a kitaszítottak és kívülállók szemszögén keresztül mesél a török társadalomról, Isztambulról, és a nőkről, akiket a férfiak megpróbáltak elzárni a világtól, de nem védtek meg saját maguktól.
A 2018/2019-es év egyik legnagyobb könyves sikere volt Sally Rooneytól a Normális emberek. Rooney regénye a mai huszonéves fiatalok két nagy keresztjét állítja elénk: az értelmes élet keresését és az intimitástól való félelmet. Ez a generáció nem elégszik meg előre kirajzolt életpályák követésével, a könnyűnek tűnő egyszerű sikerekkel, a széles társadalomba való beilleszkedéssel. Valami egyedit szeretne alkotni, minden élményt megtapasztalni, és mindig többet tudni a világról. A regényből készült minisorozat premierje április végére várható.
