Pont neked! #2

Pont neked! #2

Olvasni jó, ezekben a karanténos napokban pedig kifejezetten ajánlott is. Ha tanácstalan vagy, milyen könyvet válassz, mi szívesen adunk ötleteket! Írd meg nekünk az info[KUKAC]konyvesmagazin[PONT]hu címre korod, hogy milyen könyveket szeretsz, legalább 3-4 kedvenc köteted, akár sorozatokat, filmeket, amiknek hangulatában szívesen elmerülnél újra. Mi pedig ajánlunk - hétről hétre itt az oldalon válaszolunk kéréseitekre (kizárólag keresztnévvel jelezve).

Könyves Magazin | 2020. április 12. |

Zsuzsi (22)

“...a szépirodalmat és a kortárs világirodalmat olvasom a legszívesebben. A legutóbbi időben a Nápolyi regények, és Az őz fogott meg nagyon, de nagyon élveztem Az aranypintyet is. Jane Austen és Kazuo Ishiguro örök kedvenc, nagyon szeretem a romantikus könyveket, amíg azok irodalmiak, és nem csúsznak át a könnyed kategóriába.”

Az 1850-es évek New York-i szalonjainak hozományvadászokban bővelkedő világába vezet be Henry Jamestől a Washington Square. James, Jane Austenhez hasonlóan, kissé ironikus stílusban mesél és jellemez, de ezt a fricskázást hozza (sőt!) William Makepeace Thackeray is a Hiúság vásárában, ami bár pár évtizeddel később született, mint Austen regényei, de a történet ugyanúgy a napóleoni háborúk idején játszódik, ami nem elhanyagolható a szereplők sorsának alakulását illetően. Thackery a 19. század eleji Anglia társadalmának változatos palettáját mutatja be könyvében, nem kevés kritikával élve mind a szereplői, mind pedig a korszak iránt. 

1849-ben jelent meg Charlotte Brontë Shirley című regénye, ami az írónő otthona, Yorkshire lápos, dombos-völgyes tájain játszódik. A bátor, eszes és határozott Shirley alakját húgáról, az Üvöltő szelek írójáról, Emilyről mintázta, míg a másik szereplőt, Caroline-t saját élményeiből és érzéseiből építette fel. Hasonlóan Austen és Thackery történeteihez Brontë könyve is egy korrajz, társadalomkritika az ipari forradalom idejéből politikáról, vallásról, a nők jogairól. 

Elif Batuman
A félkegyelmű
Magvető, 2019, 505 oldal

Elif Batuman A félkegyelmű című regényének főszereplője a török szülőktől származó Selin, aki a 1995-ben a Harvard Egyetem elsőéveskén találkozik először az e-maillel, majd hamarosan megismerkedik a magyar matematikushallgató Ivánnal. Levelezésük során annyira belehabarodik, hogy plátói fellángolástól vezérelve úgy dönt, a nyári szünetben Magyarországra utazik, hogy aztán egy Heves megyei kis faluban angolt tanítson a helyi gyerekeknek. Batuman fanyar humoró regénye a felnőtté válás kihívásairól szól, és arról is, hogy a leírt és kimondott valóságot olykor világok választják el egymástól

Elif Shafak
10 perc 38 másodperc
Európa, 2019, 415 oldal

A török származású, de Londonban élő, a női jogokért és szólásszabadságért gyakran felszólaló Elif Shafak legújabb könyvéből, a tavaly a Booker-díj rövidlistájára is felkerült a 10 perc, 38 másodpercből, rengeteg mindent megérthetünk Törökországról és az ott élő nők helyzetéről, noha a könyv egyáltalán nem megy bele a mai politikai helyzet elemzésébe, megáll 1990-nél. A 10 perc 38 másodperc egy brutális, de gyönyörűen megírt, szimbolikus történet, amely a kitaszítottak és kívülállók szemszögén keresztül mesél a török társadalomról, Isztambulról, és a nőkről, akiket a férfiak megpróbáltak elzárni a világtól, de nem védtek meg saját maguktól. 

Sally Rooney
Normális emberek
21. Század Kiadó, 2019

A 2018/2019-es év egyik legnagyobb könyves sikere volt Sally Rooneytól a Normális emberek. Rooney regénye a mai huszonéves fiatalok két nagy keresztjét állítja elénk: az értelmes élet keresését és az intimitástól való félelmet. Ez a generáció nem elégszik meg előre kirajzolt életpályák követésével, a könnyűnek tűnő egyszerű sikerekkel, a széles társadalomba való beilleszkedéssel. Valami egyedit szeretne alkotni, minden élményt megtapasztalni, és mindig többet tudni a világról. A regényből készült minisorozat premierje április végére várható.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Pont neked! #1

Elindult személyre szóló könyvajánló rovatunk! Ha nem tudod, mit olvass épp, csak írj nekünk, mi örömmel ötletelünk.

...

Jane Austen és a penicillin - Maradj otthon #7

Állítólag, amikor véget ért a II. világháború és megkérdezték Winston Churchillt, hogy mi segítette a győzelem kivívásában, tömören csak ennyit válaszolt: Jane Austen és a penicillin! Pár éve már tudományosan is bizonyított tény Austen regényeinek gyógyító ereje, ami a társadalmi távolságtartás heteiben kimondottan jól jöhet.

...

Kazuo Ishiguro először beugratásnak hitte, hogy ő nyerte a Nobelt

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

„Ha anyukám nem hal meg, lehet, hogy sosem lett volna gyerekem.”