Emily Brontë talán Asperger-szindrómában szenvedett

.konyvesblog. | 2016. augusztus 30. |

the_bront_sisters_by_patrick_branwell_bront_restored.jpgAnne, Emily és Charlotte, testvérük, Branwell festményén (1834 körül)

Elképzelhető, hogy Emily Brontë-nek Asperger-szindrómája volt, legalábbis testvére, Charlotte életrajzírója, Claire Harman szerint. A legidősebb Brontë-lány életrajzának (Charlotte Brontë: A Life, Viking, 2015) szerzője az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválon arról beszélt, hogy Emily számos jellemvonása, például a zsenialitása, az, hogy nem szerette elhagyni az otthonát, hogy nem érezte jól magát, ha szocializálódnia kellett, vagy épp a hirtelen rátörő harag és frusztráció, akár az Asperger tünete is lehetett.

Elizabeth Gaskell, Charlotte első életrajzírója 1857-es munkájában jegyzett fel egy esetet Emily hirtelen haragjának illusztrálására. Amikor meglátta, hogy a frissen mosott ruhákra piszkít, a középső Brontë-lány úgy megütötte a család kutyáját, hogy az teljesen elkábult és félig meg is vakult. Gaskell szerint ez az ügy nem volt más, mint Emily erős jellemének a jele.  Harman úgy véli, Charlotte és mindenki más is eléggé félt Emilytől, akinek jelenléte legalább olyan nyugtalanító volt, mint amennyire személyisége lenyűgöző. 

Emily számos tulajdonságon osztozott édesapjával, Patrickkal. A férfi sosem akadályozta a gyermekeit intellektuálisan, ám barátságtalan és érzelmileg igen furcsa ember volt. 

Harman a fesztiválon elutasította azt az elméletet, hogy minden Brontë-könyvet ugyanaz a testvér írt, és azt is, hogy a család egyetlen fiúgyermeke, Branwell írta az Üvöltő szelek egy részét. Utóbbi Harman szerint csak azért terjedhetett el, mert a regény elég sajátságos. Az emberek hajlamosakat kijelenteni, hogy az Üvöltő szelek a kedvenc romantikus regényük, ám az életrajzíró szerint tele van erőszakkal, és olyasmikkel, amiket egyáltalán nem lehet romantikusnak nevezni.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!