Nyáry, Tompa és Dragomán is írt a poloskázásról

Nyáry, Tompa és Dragomán is írt a poloskázásról

Az ilyen diskurzus korábban népirtáshoz vezetett – figyelmeztetett Nyáry Krisztián. Orbán Viktor március 15-ei beszédének poloskázós részére több író is reagált. Mutatjuk. 

sza | 2025. március 17. |

„A művészetnek mindig van válasza ott, ahol a politika elbukik” – írta Tompa Andrea a Facebook-oldalán válaszként a március 15-ei ünnepi beszédre, amelyben Orbán Viktor poloskaként hivatkozott azokra az újságírókra, bírókra, politikusokra és civil aktivistákra, akik a miniszterelnök szerint külföldi támogatásért cserébe a hazájuk ellen tevékenykednek.

Egyebek mellett úgy fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják.” 

Orbán Viktor hétfőn Facebook-oldalán jelezte, hogy csak a feleségét lehallgató Magyar Pétert poloskázta le, de az ünnepi beszéden sokan felháborodtak. Nyáry Krisztián, Tompa Andrea és Dragomán György írók is sajátos módon reagáltak. Mutatjuk. 

A poloskázás már korábban népirtáshoz vezetett

Nyáry Krisztián a ruandai népirtással magyarázta el, a történelemben milyen hatása volt az ilyen diskurzusoknak. 

Dr. Léon Mugesera afrikai politikus esetét idézte fel, aki a kilencvenes években a Ruandai Nemzeti Egyetem bölcsészkarán oktatott és a Nemzeti Köztársasági Mozgalom a Demokráciáért és Fejlődésért pártban is dolgozott. Mugesera egy 1992-es politikai beszédében az ország tuszi népcsoportját jelölte ki a gazdasági válság felelősének, ezután pedig poloskaként hivatkozott rájuk, és Etiópiába való kitelepítésüket kérte. A liberálisokról is hasonlóan beszélt, jelezve, hogy „jobban járnak, ha maguktól mennek, különben a kártevőkkel szembeni önvédelemből más módon fognak megszabadulni tőlük”.

„A beszédet nem sokan hallgatták, és túl sok hatást nem is gyakorolt volna, ha véletlenül nem készült volna róla hangfelvétel. Így viszont többször is lejátszották egy szélsőséges hangvételű hutu rádióban, ahol a műsorvezetők a hasonlatot továbbfejlesztve elkezdtek poloskairtást követelni.

Dr. Mugasera már nem volt Ruandában, amikor 1994-ben a rádió felhívására a hutu szélsőségesek népirtásba kezdtek a tuszik és a liberálisnak gondolt ellenzékiek ellen”

– írta Nyáry a posztban.

Mugasera még a népirtás előtt Kanadába távozott, a quebeci egyetemen tanított. Viszont évekkel később, 2016-ban elítélték, ugyanis bűnösnek találták abban, hogy beszédével közvetetetten hozzájárult a népirtáshoz. A 72 éves politikus ma is életfogytiglani büntetését tölti.

A poszt alatt közben valaki jelezte kommentben, hogy valójában nem is poloskákról, hanem csótányokról beszélt Mugasera, bár „ez a lényegen nem változtat”. Nyáry erre azt írta: „Eredetileg kinyarwanda nyelven hangzott el, és a szónok az inyenzi szót használta, ami mindenfajta kártevő bogarat jelent. Ezt fordították később franciául cafard-nak, ami tényleg csótányt jelent.”

A művészet mindig felülkerekedik

Tompa Andrea A hiénák, poloskák és egyéb állatok kapcsán című írásában a lealacsonyításra hívta fel a figyelmet, szerinte az ilyen beszédek alapja, hogy megfosszák az embert a méltóságától.

Úgy hívják, dehumanizáló beszéd. Emberségétől megfosztott embernek ábrázolja a beszélő a tárgyát”

– írta.

Majd a művészet fontosságát emelte ki, amely az állatok beemelésével új és érdekes dolgokat tud felfedezni a világról, akár az ember sajátos működéséről. Megemlítette korábbi, Je suis állat (Állat vagyok) című színházi tárgyú írását a színpadon megjelenő állatok jelentőségéről, ami még fontosabb lett számára.

Hozzátette: „A magam részéről a nagy, zöld poloskákat, ha lakásban találkozom velük, megfogom és kidobom a kertbe, vagy az ablakon. Sosem ölöm meg őket. Valami célja bizonyára van a létüknek.”

És egy Jaroslav Hašek-idézet

Dragomán György konkrét utalás nélkül reagált a beszédre: Jaroslav Hašek Švejk című groteszk, szatirikus regényéből tett ki részletet, ami a cseh irodalom egyik kimagasló irodalmi műve. Az idézet eleje így hangzik:

„A tizedest egyszerre csak elöntötte a határozottság hulláma. Meg akarta mutatni, hogy ő itt az úr, s ezért gorombán így szólt:

- Fogja be a száját, ne pofázzon! Minden puccer csak fölöslegesen locsog. Olyanok, mint a poloska.”

Dragomán hozzátette: „olyan csoda könyv ez a Svejk, hogy az ember bárhol csapja fel, időtálló, jövőbelátó bölcsességekre lel”.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A ruha teszi az embert, azon kívül semmink sincs - Olvass bele Maya Binyam politikai regényébe!

Maya Binyam első regénye a politikai értekezés és szépirodalom között lavírozik, hogy megmutassa, bárki elveszítheti a múltját, ha a politika úgy akarja.

...

Így feküdtek be az értelmiségiek Sztálinnak – Olvass bele Paul Lendvai politikatörténeti könyvébe!

Paul Lendvai kötete megmutatja, hogyan lehet elhazudni egy diktátor valódi tetteit.

...

A feminizmustól Putyin kutyájáig – öt vallomás Angela Merkel politikai memoárjából  

Megjelent Angela Merkel memoárja.

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Hírek
...

7 könyv a rövidlistán: ők kaphatják az első Esterházy Irodalmi Díjat

...

Vége a találgatásoknak: itt az első bejelentés a Harry Potter-sorozat szereposztásáról

...

„Örökké és mindig hálás leszek” – Dragomán György a 75 éve született Esterházy Péterre emlékezik

...

Fotón a 40 évvel ezelőtt megjelent Sátántangó első kiadása

...

Meghalt Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író

...

Jön Simon Márton verseskötetének bővített kiadása: Ugyanaz a könyv lesz, mégis egy másik könyv

...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

...

A cégek szennyezik a környezetet, mégis te vagy a hibás – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

A hét könyve
Kritika
Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum
„Az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére” – Esterházy Péter ma lenne 75 éves

„Az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére” – Esterházy Péter ma lenne 75 éves

Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, a magyar posztmodern meghatározó alkotója. És ma lenne 75 éves. Portré.