Egy friss felmérés szerint Nagy-Britanniában az emberek 40 százaléka nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt egy évben. A január végén készített felmérésben az elmúlt 12 hónap olvasási szokásait vizsgálták a kutatók. Ennek alapján számos érdekesség is kiderült. (Itt egy hazai statisztika is.)
A hangoskönyv nem könyv?
A 40 százaléknyi nemolvasó mellett azért megjelenik 22 százalék, aki akár öt könyvet is olvasott ebben az időszakban, illetve négy százalék, aki ötvennél is több címen rágta át magát. A britek átlagosan három könyvet olvastak vagy hallgattak meg tavaly. (Itt azt segítünk kiszámolni, hogy mennyit tudnál olvasni kütyüzés helyett.) A legtöbbben elalvás előtt nyitják ki az aktuális olvasmányukat, de a vakáció vagy a napközbeni lopott pillanatok is sokaknak kedvelt olvasási időpontjai.
Úgy tűnik, az olvasók továbbra is a fizikai köteteket részesítik előnyben, 61 százalékuk még mindig a hagyományos módon olvas. 52 százalékuk a puhakötéses, 22 százalékuk a keménykötéses változatot forgatja szívesebben. Az ekönyvet preferálók 24 százalékkal, a hangoskönyvet hallgatók 14 százalékkal kisebbséget alkotnak.
Bár a kutatás a hangoskönyveket is olvasásként számolta, a válaszadók 53 százaléka nem tekinti egyenértékűnek ezek hallgatását az olvasással. Mindössze 29 százalékuk gondolta, hogy a két műfaj egyformán olvasásnak számít.
A britek fele legalább egy könyvet vásárolt is a tavalyi évben, 40 százalékuk antikváriumból szerzi be az olvasnivalót, 28 százalékuk a családtagjaiktól vagy barátaiktól kér kölcsön könyveket, 19 százalékuk pedig a könyvtárakat használja. (Utóbbi előnyeiről itt és itt írtunk.)
A megkérdezettek 83 százaléka legalább egy saját tulajdonú könyvvel rendelkezik, negyedük pedig száznál is több kötettel büszkélkedhet.
Közülük a többség (45%) nem bajlódik a rendszerezéssel, a többiek méret (19%), műfaj (17%) vagy szerzők szerinti abc-sorrendben (11%) tartják a köteteket a polcon, de az olvasottság (10%) és a színek (4%) is felbukkantak, mint rendezőelv.
A fikció továbbra is tarol, aki bármilyen keveset is olvas, azoknak 55 százaléka efelé hajlik. A nonfiction mindössze a megkérdezettek 19 százalékának választása és 23 százalékuk olvas ezt is, azt is.
Politikai hovatartozás, mint olvasási tényező?
A felmérés szerint a nők lelkesebben merülnek el egy-egy kötetben: 66 százalékuk legalább egy könyvet elolvasott a vizsgált időszakban, szemben a férfiak 53 százalékos arányával. A nők szintén a fikciós köteteket veszik a kezükbe szívesebben, 63 százalékuk főleg (vagy csak) ilyet forgat a férfiak 46 százalékával szemben. (A férfiak olvasási szokásairól itt írtunk részletesebben.)
A politikai meggyőződés is befolyásolja az olvasási hajlandóságot. Az EU-ban maradást támogatók 72 százaléka olvasott legalább egy könyvet az elmúlt évben, a kilépést támogatóknak csak 54 százaléka. A legolvasósabb pártszimpatizánsok ezen felmérés alapján a munkáspártiak 70 százalékkal, őket a liberáldemokraták követik 64, a konzevatívok 63 és a refromerek 51 százalékkal.
Az életkor is számít, úgy tűnik, minél öregebb valaki, annál szívesebben olvas.
A felnőtt lakosság körében végzett felmérés alapján a 18-24 éves korosztálynak az 53 százaléka olvasott tavaly, míg a 65 éve felettieknél ez az arány már 65 százalék volt.
Forrás: The Guardian
Fotó: Pixabay
