Hol a legnépszerűbb az olvasás Európában és melyik országban veszik a legkevesebb könyvet?

Hol a legnépszerűbb az olvasás Európában és melyik országban veszik a legkevesebb könyvet?

Egyre több könyv fogy Európában és EU-szerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére is, hogy a kontinens déli és keleti országaiban kevesebb a közkönyvtár, Északon és Nyugaton pedig magasabbak a könyvárak egy több felmérés adatait összevető friss cikk szerint. Most akkor temessük-e az olvasást vagy sem?

vn | 2024. május 23. |

Ma délután egy irodalmi fesztivál és könyvvásár kezdődik Budapesten. A Margón megjelenő szerzők és kiadók számára is biztató lehet, hogy bármilyen régen ássák is a könyvek sírját, a digitális forradalom ellenére az olvasás egyre népszerűbb.

Kik azok az európai olvasók?

Egy, a PULSE Projekt nevű, határokon átívelő újságírói együttműködés keretében elkészült, magyar nyelven a Eurológuson megjelent cikk által idézett friss statisztika szerint Spanyolországban és Romániában olvasnak a legkevesebbet. Pedig ezekben az országokban is bőséggel jelennek meg szépirodalmi művek, illetve ismeretterjesztő kötetek.

A spanyol, görög, cseh, olasz és magyar újságírók által jegyzett írás arra is kitér, hogy a Conecta társadalomkutató cég felmérése szerint ráadásul a naponta, vagy legalább hetente olvasók száma az utóbbi 10 év alatt közel 5 %-kal nőtt az Ibériai-félszigeten. És bár a megkérdezettek közül többen papíralapú információ befogadására cserélték az utóbbi időben a képernyőidőt,

a spanyolok még így is messze vannak Európa olvasási élvonalától.

Az viszont mindenképpen biztató, hogy náluk a rendszeres könyvfogyasztók háromnegyede a 14 és 24 év közötti korosztályból kerül ki, és persze ‒ mint a kontinensen mindenütt ‒ többségben vannak köztük a női olvasók és a városlakók.

Mi, magyarok mennyit olvasunk?

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság 10 %-a olvas könyvet rendszeresen. Nincs ezen semmi szégyellnivaló, hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. És a statisztikák szerint többen vesznek könyvet idehaza, mint Belgiumban vagy Hollandiában. A lista élén álló Luxemburghoz, valamint Görögországhoz viszont fel kell zárkóznunk a friss adatok szerint.

Érdekes adat, hogy Magyarországon épp a koronavírus évében került ki a nyomdából a legtöbb kötet. A 28 millió megjelent példányból minden honfitársunkra jutna átlagosan három példány. Ám úgy sejtem,

ezen kiadványok egy része máig raktárokban és könyvesboltokban pihen.

Mennyit költünk könyvekre?

Egy széles körű felmérés azt vizsgálta meg, hogy a háztartások összbevételének melyik országban mekkora hányadát költik kötetekre az emberek. Ebben az összehasonlításban északi szomszédunk vezet. Szlovákiát Horvátország (1,8 %), Norvégia (1,6 %) és Németország (1,5 %) követi, egy átlagos európai család pedig

a bevételeinek 1,1 %-ából vásárol könyveket.

Hogy ez alatt ténylegesen nyomtatott példányokat kell értenünk, arról egy másik Eurostat-adat győz meg, ami azt húzza alá, hogy az EU országaiban kétszer annyian veszik a print kiadványokat, mint azok e-megfelelőit. A digitális kötetek vásárlásában különben leginkább a svájciak, a hollandok és a norvégok jeleskednek a statisztika szerint.

Ki neveli ki az olvasói utánpótlást?

A cikkben feldolgozott felmérések szerint a kontinensen mindenfelé általános nézet az, hogy az olvasás népszerűsítése az oktatási rendszer feladata. Csehországban azonban a köz- és a magánintézmények is kulcsszerepet játszanak az olvasóvá nevelés terén. Az olasz kormány pedig az általa finanszírozott olvasásnépszerűsítő programokba

az iskolák mellett könyvtárakat és kulturális egyesületeket is bevon.

Az olvasás visszaszorulásával szembeszálló kezdeményezések mellett bizakodásra ad okot, hogy a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint a könyvek ára lassabb ütemben emelkedik az EU-ban, mint más fogyasztási cikkeké.

Vagyis „hiába magas az infláció, a kultúra iránti igény annál is magasabb”. És te mit olvasol épp?

Forrás: Eurológus/HVG

Nyitókép: Pexels / Vika Glitter

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...

A nyomtatott szövegek jobban fejlesztik a szövegértést, mint a digitális olvasás

A Valenciai Egyetem tanulmánya szerint akár hat-nyolcszoros is lehet a különbség.

...

Hogyan vegyük rá újra a gyerekeket az olvasásra?

A nyári szünet általában a nagy olvasások ideje, de nincs ez mindenkinél így. De mit tehet az a szülő vagy pedagógus, aki azt szeretné, hogy a gyerek ősszel újra visszataláljon az olvasáshoz? Mutatunk néhány tippet és tanácsot.

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

...

Czakó Zsófia és Gerlóczy Márton a szülővé válásról és az írásról: Hetente egy órát bírok a Fikcióból [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki: Több barátot is szereztem a BookTok-közösségnek hála

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

Mi vár az emberekre a szépség „sötét oldalán”?

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

„Ha anyukám nem hal meg, lehet, hogy sosem lett volna gyerekem.”

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Krasznahorkai Nobel-díját A4-es papíron ünnepli Magyarország a Frankfurti Könyvvásáron

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány