Hol a legnépszerűbb az olvasás Európában és melyik országban veszik a legkevesebb könyvet?

Ma délután egy irodalmi fesztivál és könyvvásár kezdődik Budapesten. A Margón megjelenő szerzők és kiadók számára is biztató lehet, hogy bármilyen régen ássák is a könyvek sírját, a digitális forradalom ellenére az olvasás egyre népszerűbb.

Kik azok az európai olvasók?

Egy, a PULSE Projekt nevű, határokon átívelő újságírói együttműködés keretében elkészült, magyar nyelven a Eurológuson megjelent cikk által idézett friss statisztika szerint Spanyolországban és Romániában olvasnak a legkevesebbet. Pedig ezekben az országokban is bőséggel jelennek meg szépirodalmi művek, illetve ismeretterjesztő kötetek.

A spanyol, görög, cseh, olasz és magyar újságírók által jegyzett írás arra is kitér, hogy a Conecta társadalomkutató cég felmérése szerint ráadásul a naponta, vagy legalább hetente olvasók száma az utóbbi 10 év alatt közel 5 %-kal nőtt az Ibériai-félszigeten. És bár a megkérdezettek közül többen papíralapú információ befogadására cserélték az utóbbi időben a képernyőidőt,

a spanyolok még így is messze vannak Európa olvasási élvonalától.

Az viszont mindenképpen biztató, hogy náluk a rendszeres könyvfogyasztók háromnegyede a 14 és 24 év közötti korosztályból kerül ki, és persze ‒ mint a kontinensen mindenütt ‒ többségben vannak köztük a női olvasók és a városlakók.

Mi, magyarok mennyit olvasunk?

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság 10 %-a olvas könyvet rendszeresen. Nincs ezen semmi szégyellnivaló, hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. És a statisztikák szerint többen vesznek könyvet idehaza, mint Belgiumban vagy Hollandiában. A lista élén álló Luxemburghoz, valamint Görögországhoz viszont fel kell zárkóznunk a friss adatok szerint.

Érdekes adat, hogy Magyarországon épp a koronavírus évében került ki a nyomdából a legtöbb kötet. A 28 millió megjelent példányból minden honfitársunkra jutna átlagosan három példány. Ám úgy sejtem,

ezen kiadványok egy része máig raktárokban és könyvesboltokban pihen.

Mennyit költünk könyvekre?

Egy széles körű felmérés azt vizsgálta meg, hogy a háztartások összbevételének melyik országban mekkora hányadát költik kötetekre az emberek. Ebben az összehasonlításban északi szomszédunk vezet. Szlovákiát Horvátország (1,8 %), Norvégia (1,6 %) és Németország (1,5 %) követi, egy átlagos európai család pedig

a bevételeinek 1,1 %-ából vásárol könyveket.

Hogy ez alatt ténylegesen nyomtatott példányokat kell értenünk, arról egy másik Eurostat-adat győz meg, ami azt húzza alá, hogy az EU országaiban kétszer annyian veszik a print kiadványokat, mint azok e-megfelelőit. A digitális kötetek vásárlásában különben leginkább a svájciak, a hollandok és a norvégok jeleskednek a statisztika szerint.

Ki neveli ki az olvasói utánpótlást?

A cikkben feldolgozott felmérések szerint a kontinensen mindenfelé általános nézet az, hogy az olvasás népszerűsítése az oktatási rendszer feladata. Csehországban azonban a köz- és a magánintézmények is kulcsszerepet játszanak az olvasóvá nevelés terén. Az olasz kormány pedig az általa finanszírozott olvasásnépszerűsítő programokba

az iskolák mellett könyvtárakat és kulturális egyesületeket is bevon.

Az olvasás visszaszorulásával szembeszálló kezdeményezések mellett bizakodásra ad okot, hogy a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint a könyvek ára lassabb ütemben emelkedik az EU-ban, mint más fogyasztási cikkeké.

Vagyis „hiába magas az infláció, a kultúra iránti igény annál is magasabb”. És te mit olvasol épp?

Forrás: Eurológus/HVG

Nyitókép: Pexels / Vika Glitter