Hol a legnépszerűbb az olvasás Európában és melyik országban veszik a legkevesebb könyvet?

Hol a legnépszerűbb az olvasás Európában és melyik országban veszik a legkevesebb könyvet?

Egyre több könyv fogy Európában és EU-szerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére is, hogy a kontinens déli és keleti országaiban kevesebb a közkönyvtár, Északon és Nyugaton pedig magasabbak a könyvárak egy több felmérés adatait összevető friss cikk szerint. Most akkor temessük-e az olvasást vagy sem?

vn | 2024. május 23. |

Ma délután egy irodalmi fesztivál és könyvvásár kezdődik Budapesten. A Margón megjelenő szerzők és kiadók számára is biztató lehet, hogy bármilyen régen ássák is a könyvek sírját, a digitális forradalom ellenére az olvasás egyre népszerűbb.

Kik azok az európai olvasók?

Egy, a PULSE Projekt nevű, határokon átívelő újságírói együttműködés keretében elkészült, magyar nyelven a Eurológuson megjelent cikk által idézett friss statisztika szerint Spanyolországban és Romániában olvasnak a legkevesebbet. Pedig ezekben az országokban is bőséggel jelennek meg szépirodalmi művek, illetve ismeretterjesztő kötetek.

A spanyol, görög, cseh, olasz és magyar újságírók által jegyzett írás arra is kitér, hogy a Conecta társadalomkutató cég felmérése szerint ráadásul a naponta, vagy legalább hetente olvasók száma az utóbbi 10 év alatt közel 5 %-kal nőtt az Ibériai-félszigeten. És bár a megkérdezettek közül többen papíralapú információ befogadására cserélték az utóbbi időben a képernyőidőt,

a spanyolok még így is messze vannak Európa olvasási élvonalától.

Az viszont mindenképpen biztató, hogy náluk a rendszeres könyvfogyasztók háromnegyede a 14 és 24 év közötti korosztályból kerül ki, és persze ‒ mint a kontinensen mindenütt ‒ többségben vannak köztük a női olvasók és a városlakók.

Mi, magyarok mennyit olvasunk?

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság 10 %-a olvas könyvet rendszeresen. Nincs ezen semmi szégyellnivaló, hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. És a statisztikák szerint többen vesznek könyvet idehaza, mint Belgiumban vagy Hollandiában. A lista élén álló Luxemburghoz, valamint Görögországhoz viszont fel kell zárkóznunk a friss adatok szerint.

Érdekes adat, hogy Magyarországon épp a koronavírus évében került ki a nyomdából a legtöbb kötet. A 28 millió megjelent példányból minden honfitársunkra jutna átlagosan három példány. Ám úgy sejtem,

ezen kiadványok egy része máig raktárokban és könyvesboltokban pihen.

Mennyit költünk könyvekre?

Egy széles körű felmérés azt vizsgálta meg, hogy a háztartások összbevételének melyik országban mekkora hányadát költik kötetekre az emberek. Ebben az összehasonlításban északi szomszédunk vezet. Szlovákiát Horvátország (1,8 %), Norvégia (1,6 %) és Németország (1,5 %) követi, egy átlagos európai család pedig

a bevételeinek 1,1 %-ából vásárol könyveket.

Hogy ez alatt ténylegesen nyomtatott példányokat kell értenünk, arról egy másik Eurostat-adat győz meg, ami azt húzza alá, hogy az EU országaiban kétszer annyian veszik a print kiadványokat, mint azok e-megfelelőit. A digitális kötetek vásárlásában különben leginkább a svájciak, a hollandok és a norvégok jeleskednek a statisztika szerint.

Ki neveli ki az olvasói utánpótlást?

A cikkben feldolgozott felmérések szerint a kontinensen mindenfelé általános nézet az, hogy az olvasás népszerűsítése az oktatási rendszer feladata. Csehországban azonban a köz- és a magánintézmények is kulcsszerepet játszanak az olvasóvá nevelés terén. Az olasz kormány pedig az általa finanszírozott olvasásnépszerűsítő programokba

az iskolák mellett könyvtárakat és kulturális egyesületeket is bevon.

Az olvasás visszaszorulásával szembeszálló kezdeményezések mellett bizakodásra ad okot, hogy a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint a könyvek ára lassabb ütemben emelkedik az EU-ban, mint más fogyasztási cikkeké.

Vagyis „hiába magas az infláció, a kultúra iránti igény annál is magasabb”. És te mit olvasol épp?

Forrás: Eurológus/HVG

Nyitókép: Pexels / Vika Glitter

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Hírek

A nyomtatott szövegek jobban fejlesztik a szövegértést, mint a digitális olvasás

A Valenciai Egyetem tanulmánya szerint akár hat-nyolcszoros is lehet a különbség.

...
Gyerekirodalom

Hogyan vegyük rá újra a gyerekeket az olvasásra?

A nyári szünet általában a nagy olvasások ideje, de nincs ez mindenkinél így. De mit tehet az a szülő vagy pedagógus, aki azt szeretné, hogy a gyerek ősszel újra visszataláljon az olvasáshoz? Mutatunk néhány tippet és tanácsot.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

...
Nagy

Egy gyilkosságról szóló könyvben helyet kell kapnia az életnek is

A Cervantes Intézetben mutatták be a Pulitzer-díjas Cristina Rivera Garza kötetét. A Liliana legyőzhetetlen nyara a szerző 30 éve megölt testvérének történetét meséli el. Szó esett gyászról, utazásról és arról is, hogy teremthet egy gyilkosság közösséget és nyelvet.

Szerzőink

...
hhz

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

...
Sándor Anna

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?