A többszörös Hugo- és Nebula-díjas szerző tanácsai műfajtól függetlenül hasznosak lehetnek azoknak, akik írásra adják a fejüket - ezek közül válogattunk ki most ötöt:
- Felejtsd el az inspirációt! A szokás sokkal inkább megbízható - a szokás akkor is rávesz az írásra, ha épp nincs inspirációd. Segít, hogy elkezdd és véglegesítsd a történeteidet. Az inspiráció nem teszi meg ugyanezt. Az inspiráció sokszor csak kifogás arra, miért nem ír aznap az ember. Az író legértékesebb tulajdonsága a kitartása. Csak írj, próbálkozz, tanuld a mesterséget!
- Fejben állhatatosnak kell lenni, hiszen mindenki eljut arra a pontra, amikor úgy érzi, legszívesebben tűzre vetné az írását, vagy lehúzná a vécén. Az ember akkor válik igazán íróvá, ha nem adja fel, máskülönben csak az az ember lesz, aki pusztán vágyik arra, hogy író lehessen. Butler számára amúgy az írói válság nem azt jelentette, hogy nem tudott írni, csupán annyit, hogy amit írt, az nem ért semmit, és maga az írás folyamata nehézkes volt és kellemetlen.
- Felejtsd el a tehetséget! Butler mindig azt javasolta a tanítványainak, nézzék meg a bestseller-listákat, hogy lássák, kinek másnak nem volt még tehetsége, ez azonban mégsem gátolta meg őket abban, hogy írjanak - szóval semmi ok az aggodalomra!
- Butler hasznosnak tartotta az írói műhelyeket és kreatív írás kurzusokat, hiszen az embernek rögtön a rendelkezésére áll egyfajta közönség, amelynek tagjai interpretálják a művet, ebből pedig simán leszűrhető, hogy íróként vajon azt kommunikáljuk-e, amire amúgy gondolunk, ez ugyanis nem minden esetben történik így. A fiatal íróknak mindig azt tanácsolta, hogy olvassanak sokat. Szerinte meglepően sokan vannak ugyanis olyanok, akik bár írók szeretnének lenni, mégsem szeretnek olvasni.
- Egy írónak mindig képesnek kell lennie arra, hogy egyetlen erős mondatban össze tudja foglalni a művét. A Kindred című regénye cselekményét ő például úgy summázta, hogy egy olyan fekete nő története, aki az időben visszarepülve a polgárháború előtti Délre kerül és nagy küzdelmet folytat, hogy túlélje a rabszolgaságot. Egy ilyen mondat Butler szerint rögtön elárulja, hogy ki a főhős, rávilágít, hogy mi a küzdelme tárgya, ahogy azt is, hogy végeredményben túléli azt.
Forrás: LitHub
