A Dalszerző AI-Viták című videós podcastsorozatban a művészet és a mesterséges intelligencia viszonyát vitatták meg zeneszerzők, írók, művészek. A sorozat negyedik, záró részében Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és Weiler Péter képzőművész, író beszélgetett a mesterséges intelligencia társadalmi és kulturális hatásairól.
Nyáry szerint a szöveg minősége, mennyisége, mélysége változik, de nem gondolná, hogy egyszer csak eltűnik és megszűnik a könyvek világa, vagy eltűnnének a hosszú szövegek és a leírt történetek.
„Inkább azt látom, hogy egyre inkább keveseknek a kiváltsága, hogy hosszú szövegeket olvassanak és értelmezzenek, vagy örömüket leljék benne”.
Sokan leszoknak a hosszabb szövegek olvasásáról
Azzal folytatta, hogy a sokat olvasó emberek – akik egy évben 20-30-50 könyvet is elolvasnak, a magyar felnőtt társadalom körülbelül 10-13%-át teszik ki. Létezik Magyarországon egy olvasó elit, de évről évre nő azoknak a száma, akik az előző évben egyetlen könyvet sem vettek a kezükbe:
„Egy részük azért, mert nem tud olvasni, tehát funkcionális analfabéta, ami nagy probléma az egész nyugati világban.
De legalább ugyanannyian vannak, akik azért nem vesznek könyvet a kezükbe, mert nagyon sokat olvasnak digitális betűt – Messenger-üzeneteket, e-maileket, digitális rövid szövegeket –, és ez annyira próbára teszi az agyukat, hogy leszoknak a hosszabb szövegek olvasásáról.”
Írók és olvasók mindig lesznek, ugyanakkor ennek az a veszélye, hogy egy olyan társadalom alakul ki, ahol az olvasás kiváltsága a keveseké lesz – mint a felvilágosodás előtt. Ez azt eredményezi, hogy egy
sokkal kevésbé kritikusan gondolkodni képes, sokkal kevésbé kreatív, sokkal kevésbé empatikus társadalom alakul ki,
mert ezeket a képességeket nagyjából az olvasás tartja karban.
Egy jó krimit az AI jelenleg nem tud megírni
Az irodalomtörténész Dragomán György gondolataira is reagált, aki a podcastsorozat első adásában kifejtette, hogy a fordítóprogramok torzítják a jelentést, és különösen a kis nyelvekre hatnak negatívan.
Nyáry szerint az írónak igaza van: az AI roncsolja a nyelvet abban az értelemben, hogy már meglévő panelekből építkezik. De a szöveggenerálás még nem tart ott, ahol a képgenerálás. Bár minden nagyon gyorsan változik, Nyáry szerint ott ér véget a mesterséges intelligencia, ahol a kreativitás kezdődik.
A podcastban elhangzott, hog
egy jó krimit az AI nem tud írni, nem beszélve a magas irodalomról.
Mert nem tud mást csinálni, mint a világból már összeszedhető szövegfordulatokat, narrációs lehetőségeket újra meg újra összekeverni.
Az AI használatához uralni kell a nyelvet
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az AI használatához uralni kell a nyelvet:
„A nagy nyelvi modellek akkor működnek jól, ha tudok jó promptot írni, és akkor tudok jó promptot írni, hogyha legalább egy nyelvnek az ura vagyok”.
Aki nem tud hosszú szövegeket értelmezni, az nem fog tudni normális mondatokat írni sem.
A műfordítás kilátásaival kapcsolatban pedig azt mondta, hogy bizonyos típusú szövegeket sokkal egyszerűbb és olcsóbb lesz géppel fordíttatni, de egy minőségi szint fölött ez már nem megoldható, mert ott a kontextusra, a kulturális referenciákra iszonyú nagy szükség lesz.
„Egy IT-cég vezetője egyszer azt mondta, nem vesz fel olyan fejlesztőprogramozót, aki nem olvas szépirodalmat.
Nekik kreatív emberekre van szükségük, akik új kérdéseket tesznek föl, vagy a régi kérdésekre képesek új válaszokat adni. Olyan programozót ugyanis, aki megcsinálja a feladatot, szakmányban talál akármennyit, most már gépet is. De olyat, aki új kreatív megoldást ajánl, nagyobb arányban talál azok között, akik rendszeresen olvasnak szépirodalmat” – mondta Nyáry Krisztián.
Nyitókép: Dalszerző YouTube-csatorna
