A hirdetések egy részében természettudományos tárgyak oktatásához keresnek tanárt az iskolák, de van ahol már most intézményvezetőt vagy vezetőhelyettest.
Ahogyan azt a szakértők már 5-10-15 éve előrejelezték, folyamatosan csökken a pedagógusképzésre jelentkezők száma: egy éve 13 110-en, 2020-ban 11 111-en, 2019-ben pedig 17 394-en jelentkeztek. Idén ez a szám mindössze 11 978, ráadásul a korábbi évek arányai alapján ennek nagyjából a felét, tehát 6-7 ezer jelentkezőt vesznek fel a képzésekre.
A szakemberhiány hátterében a bérek és a megbecsültség hiánya áll. Egy pedagógus kezdő fizetése az alapképzés elvégzése és a minősítés után meg sem közelíti bármilyen más friss diplomásét: egy, „gyakornok” pedagógus bére bruttó 312 000 forint pótlékkal együtt, ami nettó 207 ezer forint körüli fizetést jelent.
A pedagógushiány előzményeiről és következményeiről Radó Péter oktatáskutató is ír legújabb könyvében.
Radó Péter Közoktatás és politika - Magyarország 2010-2022 című könyve igyekszik megvonni az elmúlt 12 év oktatáspolitikájának mérlegét annak értékelésével, hogy az milyen hatást gyakorolt az oktatási eredményekre, az iskolák minőségére, az erőforrások felhasználásának hatékonyságára és az oktatási egyenlőtlenségek mértékére. (Interjúnk a szerzővel ITT.)
A pedagógushiány következményeitől leginkább a hátrányos helyzetű iskolák és tanulók szenvednek, hiszen ha a nagymúltú iskolákban alig találnak tanárokat, akkor ki menne a peremvidékekre? Öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült (ITT beleolvashatsz a könyvbe, interjúnk a szerzővel pedig ITT érhető el).
