Az oroszok számára az olvasás az új ellenállás - de mit olvasnak?

Az oroszok számára az olvasás az új ellenállás - de mit olvasnak?

A bestseller könyvek arról is mesélnek, hogyan dolgozzák fel az oroszok a háborút. Népszerű olvasmányaikból következtetni lehet arra, mi zajlik most a fejekben. Erről írt cikket Andrej Vlagyimirovics Kolesnikov orosz újságíró és az orosz politika szakértője, a Carnegie Moscow Center főmunkatársa. 

ko | 2023. május 16. |

Amikor Oroszország elindította azt a háborút, amelyet az oroszok nem nevezhetnek háborúnak – csak a Kreml szóhasználata szerint „különleges katonai műveletnek” –, sok orosz azonnal felismerte azt az orwelli valóságot, amelyben most él. Ahogy a tiltott nyelvet felváltották a hivatalos eufemizmusok, és a hatóságok egyre keményebb fellépést indítottak az ellenvélemény ellen, sok orosznak támadt déjà vu érzése. George Orwell 1984 című disztópiája az örökös háború állapotában lévő totalitárius rendszerről hirtelen a legnépszerűbb szépirodalmi könyv lett. 

Az 1984-ben olyan az élet, mintha lépni próbálnánk a sakktáblán, pedig már rég mattot kaptunk
Az 1984-ben olyan az élet, mintha lépni próbálnánk a sakktáblán, pedig már rég mattot kaptunk

Újraolvasó rovatunkban olyan klasszikusokat veszünk elő újra, melyeket mindenki ismer, még akkor is, ha esetleg soha nem is olvasta őket. Szállóigék, felejthetetlen hősök, emlékezetes fordulatok tárházai ezek a fogalommá vált, kultikus regények, melyek az európai kultúra meghatározó alapszövegei, az úgynevezett általános műveltség részei. Éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tudnak ma ezek a klasszikusok? Csak a hírük miatt élnek tovább, és pusztán a műveltségünket gyarapítják, vagy képesek még mindig élő, felforgató szövegekként működni? Ezúttal egy rengeteget idézett regényt vettünk elő újra, egyrészt, mert a szerző születésének 120. évfordulóját ünnepeljük idén, másrészt, mert a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség, a 101-es szoba közös kulturális tudásunk olyan részei, melyeket egyre gyakrabban emlegetünk. George Orwell utolsó regénye, az 1984 (Lukács Laura új fordításában) a rovat áprilisi könyve.

Tovább olvasok

De nem az 1984 az egyetlen könyv az oroszok háborús olvasmánylistáján, amely betekintést enged abba, hogyan dolgozza fel az olvasóközönség az egyre inkább militarista és totalitárius fordulatot. Ahogy a gazdaság hanyatlott, az ellenzék elleni törvények szigorodtak, és Oroszország ukrajnai katonai kudarcairól szóló hírek kezdtek szivárogni, az emberek észrevehetően kevesebb üzleti és önfejlesztő témát és egyre több szépirodalmat vásároltak. Nagy volt a kereslet az eszképizmus iránt, az oroszok hátat akartak fordítani a valóságnak: különösen sokat adtak el romantikus, fantasy, science fiction és detektív könyvekből. Az idei évben megugrott a kémekről és kémkedésről szóló könyvek, filmek és tévéműsorok iránti érdeklődés. A hidegháborús pszichológia visszatért, mivel a Kreml azt mondja az oroszoknak, hogy nem Ukrajnával, hanem a „teljes Nyugattal” harcolnak. A műfaj népszerűsége azt is tükrözi, hogy Vlagyimir Putyin elnök Oroszországában egyre erősödő kémmánia és paranoia uralkodik. De az orosz olvasmánylista legérdekesebb része nem a szépirodalmi oldalon található. A háború 2022 februári kitörése után körülbelül két hónapig az Ozon online piacterén a bestseller az osztrák pszichiáter és a holokauszt-túlélő Viktor Frankl könyve, Az élet értelméről orosz fordítása volt. Ebben az eredetileg 1946-ban megjelent kötetben Frankl olyan módszereket keres, amelyek segítségével

erőt és kitartást találhatunk a legszörnyűbb viszontagságok és elnyomás közepette. 

Az orosz olvasók körében megnőtt az érdeklődés a náci Németország iránt – és egyáltalán nem a Nagy Honvédő Háború miatt. A művelt oroszok körében a bestsellerek közé tartoznak az újonnan fordított művek, például Sebastian Haffner Egy német története – Emlékeim című műve, amely a harmincas években Németországban végbement átalakulásokat mutatja be egy fiatal jogász szemével. Egész sor párhuzam található, amelyeket az orosz olvasók biztosan felismernek, amikor megtapasztalják Putyin tekintélyelvű rezsimjének hibrid totalitáriussá alakulását. Nicholas Stargardt Der deutsche krieg című könyvének orosz fordítása szintén bestseller lett, mert a könyv a háború alatti tömegviselkedést vizsgálja.  

Mivel egyre több orosz gondolkodik el a kollektív bűnösség és felelősség fogalmán, a német pszichiáter és filozófus, Karl Jaspers 1945-ben tartott előadás-sorozata, A bűnösség kérdése szintén nagyon időszerű most számukra. Mi a különbség a bűntudat és a felelősség között? Többet kellett volna tenniük vagy tehettek volna Putyin ellen? Számtalan egyéb kérdés mellett ezeket is felveti az olvasmány. 

Az orosz civil társadalom nem olyan reménytelen, mint azt egyesek hinnék, ha ezek a viták tényleg zajlanak, és olyan könyveket olvasnak, mint Jaspers és Haffner. Mivel mindenféle nyilvános tiltakozás tilos, az olvasás is az ellenállás egyik formájává vált: e könyvek megvásárlásával az oroszok Putyin rezsimjét a totalitarizmus legrosszabb példáihoz hasonlítják. Érdekes módon a náci Németországban keresnek párhuzamokat, pedig számtalan hasonlóság van saját jelenük és múltjuk között. Az egyik ok, amiért az oroszok Hitlerről olvasnak, nem pedig Sztálinról, az lehet, hogy a Szovjetunióban nem sok népszerű irodalmi mű szól arról a korszakról (tudományos munkák igen, de azokat csak egy nagyon szűk réteg olvassa). Más szovjet utódállamoktól – például a balti országoktól és Ukrajnától – eltérően Oroszországban ma még sem ismerik tömegesen az ország saját történelmének sötét oldalát, valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a nagyközönség inkább külföldi párhuzamokat keres. 

De nemcsak a múlt európai diktatúráiról olvasnak, hogy megértsék jelenüket. Alexander Baunov új könyve, az orosz közönség számára írt The End of the Regime: How Three European Dictatorships Ended (A rendszer vége: Hogyan ért véget három európai diktatúra) a spanyolországi Franco-diktatúra, a portugáliai Salazar-rezsim és a görögországi katonai junta bukásáról szól. Noha a könyv nem tesz említést Putyinról, az orosz olvasók látják és értik a párhuzamokat, miközben arról álmodoznak, hogy a Putyin-rezsim is véget ér egyszer, vagy legalábbis egy kevésbé kemény kormányzási formává válik. Baunov könyvében az olvasók párhuzamokat keresnek – és ébren tarthatják magukban a reményt.

A Kreml egyik saját célkitűzése akaratlanul is a könyveladások felpörgetése lehet. A külföldi ügynökségek jogállásáról szóló törvény 2022-es módosítása előírja, hogy minden könyvet, cikket vagy egyéb, külföldi támogatással készült kiadványt jól láthatóan külföldi ügynökség munkájaként kell feltüntetni. Ha igaz a mondás, hogy a tiltott gyümölcs mindig édesebb, ez a címke reklámként fog működni, és vonzani fogja az olvasókat. A címkét a legjobb és legnépszerűbb orosz szépirodalmi és ismeretterjesztő szerzők közül sokan használják, köztük Borisz Akunyin, Ljudmila Ulickaja, Dmitrij Glukhovszkij és Dmitrij Bykov.

A szovjet időkre emlékeztet, hogy az olvasásnak ismét politikai szerepe van.

Mivel nem tudnak nyíltan tiltakozni, az emberek másfajta ellenállást fejeznek ki azzal, hogy olyan irodalmat olvasnak, amely tiltott vagy kedvezőtlen fényt vet a rezsimre. Első pillantásra az ellenállásnak ez a fajtája nem tűnik különösebben jelentősnek,  mégsem szabad félvállról venni, hiszen Oroszország távolabbi jövője szempontjából mindenképpen számít, hogy állampolgárai milyen könyveket olvasnak, és milyen világnézetet alakítanak ki. 

Forrás: Foreign Policy

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író egy ismeretlen ukránhoz címzett fiktív levélben fejtette ki véleményét a több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háborúról. 

...
Nagy

A megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása – Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát

Egy éve Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a szomszédos országban zajló háború és annak következményei pedig mindannyiunk valóságává váltak. Az évfordulón ukrán kiadókat kerestünk meg, mondják el tapasztalataikat, cikkünkben emellett kísérletet teszünk rá, hogy könyves szempontból áttekintsük a mögöttünk álló háborús évet.

...
Hírek

Feketelistára került Neil Gaiman és Stephen King az orosz könyvtárakban?

Egy cirill betűs lista szerint egy rakás író könyvét veszélyesnek nyilvánították, és nem elérhetőek az orosz könyvtárakban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.