Te jó ég, betiltottak Oroszországban - ezzel a megjegyzéssel posztolta újra a hétvégén Neil Gaiman azt a tweetet, amely egy cirill betűs listát tartalmaz. Utóbbi állítólag azokat az írókat sorolja fel, akiknek a könyveit veszélyesnek nyilvánították és így nem elérhetőek az orosz könyvtárakban.
Good lord. Banned in Russia. https://t.co/7SVCbv3M8e
— Neil Gaiman (@neilhimself) February 18, 2023
Hivatalos megerősítés vagy cáfolat nem érkezett (lehet, hogy nem is fog), mindenesetre érdemes egy pillantást vetni a listára, amelyen olyan írók szerepelnek, mint az Ukrajna mellett nyíltan kiálló Joe Abercrombie vagy a Putyint rendszeresen bíráló Vlagyimir Szorokin és Dmitry Glukhovsky.

A PesText nyitó rendezvényén telt ház előtt beszélgetett péntek este Vlagyimir Szorokinnal M. Nagy Miklós, a Helikon kiadó vezetője a Három Hollóban. Ünnepi hangulata volt az eseménynek, amiért olvasói az orosz írót, a Jég, a Garin doktor, a 23 000 és a Négyek szíve szerzőjét Budapesten köszönthették és feszült figyelemmel hallgathatták, másrészt drámai eseménynek lehettek szem- és fültanúi, hiszen az ukrajnai háború és tragikusan aktuális témája, annak interpretációja is végig a beszélgetés fókuszában maradt.
Tovább olvasokGaiman mellett a listán a másik közönségkedvenc Stephen King, ami elsőre meglepőenk tűnhet, a dolgot viszont némileg árnyalhatja, hogy tavaly ők is azon szerzők voltak, akik az Ukrajna elleni háború miatt nyíltan közölték, hogy visszakoznak az orosz kiadókkal kötött szerződéseiktől. Gaimannek több mint húsz könyve jelent meg eddig oroszul, de tavaly márciusban leszögezte, hogy addig nem újítja meg az orosz szerződéseit, amíg Putyin hatalmon van.
A listán olyan írók találhatók még, mint a Putyinnal szemben kritikus orosz Ljudmila Ulickaja és Borisz Akunyin, valamint a belarusz Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas szerzővel tavalyi budapesti látogatásán interjúztunk, akkor azt mondta, felfoghatatlan volt számára, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A teljes interjút itt olvashatjátok újra:

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, aki a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. (Beszámolónkat a megnyitóról ITT olvashatod.) Alekszijevics könyveiben olyan hangokat erősít fel, amelyek addig hiányoztak a hivatalos narratívából, legyenek azok akár a háborút elszenvedő nők és gyerekek, vagy épp a csernobili kármentést végző átlagemberek. Ahogy mondja, íróként mindig arra törekszik, hogy a kórusban ne vesszen el az ember. A belorusz szerző Ukrajnában született, jelenleg emigrációban, Berlinben él, az otthona utáni vágyakozást pedig írással kompenzálja. De miért fontos, hogy a háborús narratívákban megszólaljanak a nők is, mit tanult gyerekkorában a falusi asszonyoktól, és szerinte lesz-e olyan, aki majd összegyűjti és megírja a jelenleg is zajló háború történeteit? Szvetlana Alekszijevics megrázó történetekről és egy felfüggesztett filmprojektről is mesélt.
Fotó: Valuska Gábor
Tovább olvasokA felsorolásban megtalálható még a feketelisták örökös visszatérője, George Orwell, akinek 1984 című alapműve már a Szovjetunióban is tiltva volt, az országban ugyanis 1988-ig nem lehetett legálisan hozzájutni.