90 éves korában meghalt Marianna D. Birnbaum író, irodalom- és kultúrtörténész, Esterházy Péter életművének kiváló ismerője. A halálhírt a szerző kiadója, a Magvető közölte. D. Birnbaum a University of California, Los Angeles kutatóprofesszora, és közel két évtizeden át a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora volt.

Tudományos munkák és riportkötetek, valamint saját szépirodalmi művek is kötődnek a nevéhez. Esterházy Péter életművének kiváló ismerője volt. Fő témája a 15-16. századi művelődéstörténet mellett a zsidó kultúrtörténet, a modern magyar-zsidó társadalom, majd a zsidó női életutak kutatása volt. 

„Marianna D. Birnbaum, eredeti nevén László Daisy, 1934. április 28-án született Budapesten. Az üldöztetést tízévesen Budapesten, nagybátyja lakásában, hat hétig befalazva vészeli át. Szülei életben maradnak, tágabb családját, benne az imádott komáromi rokonsággal, elpusztítja a náci önkény. A felszabadulás után három évvel, 1948-ban a László család azzal kénytelen szembesülni, hogy a vaskereskedő apa miatt osztályellenségnek minősülnek” – emlékezett meg róla Szegő János a Magvető oldalán. Magyar-angol szakon tanult, 1956-ban disszidált az Egyesült Államokba. 

Mindent megkérdezett Esterházytól

A Kossuth- és József Attila-díjas íróról készült első kötete 1991-ben jelent meg Esterházy-kalauz címmel, majd 2007-ben érkezett a bővített kiadás Esterházy-kalauz (bővített kiadás) - A próza iskolája 1988-2000 címmel. 

24 évvel az első kiadás után ismét Esterházy került munkája fő fókuszába, 2015-ben jelent meg Az évek iszkolása című könyve, amelyben megpróbált mindent megkérdezni az írótól: az akkor 65 éves szerzőnek 65 kérdést szegezett (itt írtunk a kötetről).

Marianna D. Birnbaum 2017-ben a Margón mesélt az Esterházyval való közös munkáról. A hivatalos foglalkozását tekintve 15-16. századi latin irodalommal foglalkozó Birnbaum ugyanis nehezen vette rá EP-t egy interjúkötet-szerűség közös megalkotására, mivel az író rendkívül szemérmes alkat volt: amit önmagáról, a családjáról el akart mondani, azt beleírta a szövegeibe. 

Birnbaum viszont játékot ajánlott neki,

méghozzá, hogy „írjunk mindenféléről, kérdés-feleletben vicceljünk egymással!”. Ez az ötlet annyira tetszett Esterházynak, hogy még abba is belement, hogy a Birnbaum által a páratlan oldalakra válogatott szöveghelyeit csak közvetlenül a nyomdába kerülés előtt nézte át.

Láthatatlan nők és kisregény az apáról

Az elmúlt években szépirodalmat is írt. Az Emlékalbum 1944-ből című könyvben az elpusztított rokonság és az 1944-es év történetét dolgozta fel, majd 2018-ban női nézőpontokról írt Láthatatlan történetek címmel.

Korábbi kritikánkban utóbbiról ezt írtuk: „Mi történne, ha egyszer beszélni kezdenének azok a nők, akik hosszú évekig, vagy akár egész életükben hallgattak? Mit mondanának a gyereküknek, a házastársuknak vagy a riválisnak, aki a helyükbe lépett? (...) A Láthatatlan történetek hat különleges gondolatkísérletből áll:

olyan nők szólalnak meg benne, akiknek a nézőpontja elsikkadt a férfiak által írt történelemben.

Most megtudhatjuk, hogy mit mondott volna Léda Csinszkának az Elbocsátó, szép üzenetről és Adyról.”

2020-ban jelent meg az Apu című kötete (olvass bele). Ez a kisregénye édesapja élettörténetét meséli el. A fiktív magnószalagokról az apa szól a lányához, hogy élete végén elmesélje neki az életét, felidézze az ismert történeteket csakúgy, mint a korábban elhallgatott titkokat. Marianna D. Birnbaum nagy beleérzéssel és a tőle megszokott humorral idézi meg egy európai zsidó férfi megrázó történetét a 20. századból.

2022-ben jelent meg Félárnyékban című naplóregénye, ami lebilincselő vallomás a hétköznapok küzdelmeiről, apró örömeiről és megrázó csalódásairól. A bejegyzésekből kibontakozik egy asszony élete, amelyre mindvégig árnyékot vet Magyarország történelmének ellentmondásos közelmúltja.