A Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika „nagy generációjának" egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású - és sokszor archaizáló - tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott.     

Az öreg Casanova (1990) - Forrás: MMA

Gyulai Líviusz 1937-ban született a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait.

1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton.

1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.

Carmina Burana (1998) - Forrás: MMA

Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot.

Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is.

Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott - írja az MMA közleménye.

(MTI/ Fotó: festival-cannes.com)