Meghalt Gyulai Líviusz grafikusművész

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze – írta az MTI. Pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, Weöres Sándor Psychéjének illusztrálásával robbant be a kulturális köztudatba. 

fk | 2021. március 16. |

A Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika „nagy generációjának" egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású - és sokszor archaizáló - tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott.     

-

Az öreg Casanova (1990) - Forrás: MMA

Gyulai Líviusz 1937-ban született a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait.

1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton.

1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.

-

Carmina Burana (1998) - Forrás: MMA

Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot.

Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is.

Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott - írja az MMA közleménye.

(MTI/ Fotó: festival-cannes.com)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

...

Nyáry Luca: Szeretném, ha egyáltalán nem érdekelne, hogyan látnak mások

...

Shakespeare a teremtés fele: tömegkultúra és a 400 éves hatás

...

Egy Mad Max-világ lehetséges forgatókönyv, de van remény

Polc

Biztos, hogy minden apát meg kell ölni? – Bánki Éva regényéről

...

A magány egy város, ahol életre kelnek a falak – Murakami új kötetéről

...

Kaphat-e megváltást, aki megpróbálja megölni Nicolae Ceaușescut?

...

Foci, szex és nagy pénzek: tényleg játék az élet a profi sport világában?

...
A hét könyve
Kritika
Sorozatgyilkos vagy családi titok felelős egy gyerek eltűnéséért? – Liz Moore Az erdő Istene
Vér és agyvelő mindenhol – Újraolvastuk McCarthy western-thrillerét

Vér és agyvelő mindenhol – Újraolvastuk McCarthy western-thrillerét

Cormac McCarthy kötetében ezúttal sem öncélú az erőszak ábrázolása: aki mindössze ennyit keres, nem jó helyen kopogtat. Kritika.