Szatmárnémetiben született 1959-ben, itt érettségizett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, majd a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár diplomát. 1984 és 1989 között a székelyudvarhelyi régióban (Szentábrahám, Siménfalva, Székelykeresztúr) tanított, majd a rendszerváltozás után pár hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója, illetve a magyar társulat művészeti vezetője volt. Előbb a szintén marosvásárhelyi Látó versrovatát szerkesztette, majd 2008 és 2019 között a folyóirat főszerkesztője volt.
December 30-án elhunyt Kovács András Ferenc, a kortárs magyar líra kiemelkedő alkotója. De miért kapcsolódik olyan szorosan a színházhoz? Milyen színű tintákkal írta első költeményeit? Hogyan nehezítette meg a boldogulását a romániai titkosrendőrség? És mit mondott a számmániájáról? A vele készült interjúkból szemezgettünk.
Kovács András Ferencet az idulásától nagy tehetségként, majd
a kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb költőjeként tartotta számon a kritika.
“Poétikai világát a kulturális memória, az emlékezet újraírásának költészeti kísérleteként szokás meghatározni. Művei az irodalmi kód végtelenségét igyekeznek kiaknázni és láthatóvá tenni. Az intertextualitás e versekben megjelenő formája nem egyszerűen a posztmodern szövegkezelés szimpla esete, hiszen Kovács András Ferenc művei nem tüntetik el és olvasztják magukba a formák történetiségét, hanem a költészeti memória kultúrateremtő funkcióját hangsúlyozzák. Ez a költői világ parafrázisokkal, idézetekkel, allúziókkal, rájátszással, utalással és reminiszcenciákkal telített intertextuális szövegek hálózatába vezet. Ezeknek a hálóknak a szétbontása és újfajta összeillesztése hívja elő e költészet formai-hangnemi sokszólamúságát” – írja a Transtelex.
Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője, utolsó kötete az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Bohócöröklét című kötete az évtized legfontosabb magyar könyveit öszegyűjtő listánkra is felkerült:
Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. Itt a második rész!
Ezek mellett válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, virtuóz formaérzékkel verselő költő, műveiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Több költői alteregóval is játszott, ezek voltak létező és általa kitalált, fiktív személyiségek is, a hangjukon más korokból, világokból és élethelyzetekből beszélt. Ilyen alteregói például:
- Caius Licinius Calvus (i. e. 1. század) fiktív római szónok és költő, Catullus kortársa és barátja.
- John Coleman, művésznevén Jack Cole (1958–) fiktív, dél-kaliforniai költő, író, aaki Európában is élt.
- Lázáry René Sándor (1859–1929) fiktív költő, műfordító, latin és francia szakos tanár; aki élt Kolozsváron, Franciaországban, Angliában és Marokkóban is – és Kovácsnál pont száz évvel idősebb.
Kovács András Ferenc tiltakozott az SZFE 2020-as átalakítása, valamint a Népszabadság bezárása ellen is.
1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.
Kovács András Ferenc temetéséről később intézkednek.
Forrás: Transtelex, MTI, Bárka Online
