Hogyan látják az anyák a gyerekverseket?

Könyves Magazin | 2008. február 16. |

[Poronty elolvasta, megírta, hogy látják az anyák a verses gyerekkönyveket]

Rég írtunk már verseskönyvekről. Mostanra összegyűlt egy jó adag új magyar gyerekvers, köztük számos jól eltalált kötet. Én ezeket pécéztem ki, átrágtam magam rajtuk, hol elborzadtam, hol borzongtam az élvezettől. Ezzel a rendszerrel értékeltünk. Tessék megkóstolni, kipróbálni az új és régi-új ízeket!

 

Tóth Krisztina: Állatságok. Magvető, 2007. 1990 Ft. Baranyai András illusztrációival. A

 

Ha valaki olvasta a Friss tintát, és hallgat időnként megzenésített verseket, akkor jó pár darabbal találkozhatott a kötet versei közül. Ez a kis könyv Tóth Krisztina tréfás-állatos verseinek a gyűjteménye. Minden oldalon egy-egy egzotikus, többnyire számunkra ismeretlen és fura nevű állat és a róla szóló vers található. Mellettük-fölöttük-körülöttük Baranyai András rajzai az állatokról. Baranyai hozza a stílusát, kicsit abszurd és bumfordi figurákat, de azért itt némileg hasonlítanak a képek az állatokra, talán hogy meg lehessen ismerni őket. Zseniális ötlet a könyv végén lévő világtérkép, ahol minden rajz megismétlődik kicsiben. Így a gyerekek azt is megtudják, melyik állat hol lakik – no meg eloszlatja kétségeinket, hogy ezek csak kitalált állatok lennének. Lehet össze-vissza lapozgatni és keresgélni, hogy beazonosítsuk a kis rajzokat! A versek színvonala változó: mindegyik jó vers, de azért időnként laposabb az ötlet és a nyelvi poén bennük. De szerethetőek, frissek, maiak: nem csak manír bennük a tuti meg a punk, hanem része a nyelvüknek.A Nagy mara, a Pitbull, a Vombat, A repülő hal – mind elkapnak valami lényeges jellemzőt és eltalált, kicsit megcsavart rímekkel és ötletekkel nagyon komplett kis versekké állnak össze. A kötet pedig úgy, ahogy van, nagyon szépre sikerült.

 


 

Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén. Magvető, 2007. Takács Mari illusztrációival. 2690 Ft. A+

 

Egy nem csak balkézről gyerekverseket író szerző gyűjteményes kötetét tartjuk a kezünkben. A Hajnali csillag peremén vaskos darab – de van benne mélység és könnyűség is: persze tréfás állatok, mint az előzőben, verses mese, a természet rengeteg apró virága, bogara, jelensége. Évszakok és mondókaszerű nonszenszek. Úgy Weöres Sándoros, hogy egyáltalán nem epigon, csak éppen nagyjából ugyanabból az anyagból dolgozik, hasonló eszközökkel: természet, apró költői ötletek, cirkusz, vásár; csengő-bongó rímekkel, erős ritmusokkal, nép- és műköltészeti nagy hagyományú formákkal. Nagy különbség, hogy sok a saját gyereket megszólító vers: Krisztinka és Fanni külön versvilágot vonzanak. Fanni a mosolygó napsugár, kicsit Radnóti Fannijára hasonlít, a természet és a tárgyak megélednek a jelenlétében. Krisztinka a Friss tinta címadó versében is szereplő, mélyebb színekkel megrajzolt, távoli alak. Ő a lámpaméz és tentaoldat. Gyönyörű versek, némelyik már zenét is kapott a Kalákától (nekem a Kínai dallam a kedvencem, igazi apró, mesterien megmunkált, átérzett ékszer). Érdemes őket sokat olvasni, hogy aztán úgy belénk ivódjanak, mint a Bóbita, a Kutya-tár vagy a Csimplimpi. A kötet maga is nagyon szép: Takács Mari rajzai egyenrangúak a versekkel, értelmezik-aláhúzzák őket. Finomak, de nem láthatatlanok. Nekem maga a szöveg kicsit zsúfolt: pár oldalon kicsit sok a vers, persze én igazán az egy vers-egy oldal tördelést szeretem, de a mai világban ez luxus lenne.

 


 

Orbán Ottó: Kati-patika. Móra, 2007. Bálint Endre illusztrációival. 1790 Ft. B

 

Ez a kis kötet egy újramegjelenés a Móránál. Rögtön antipatikus, hogy ez nincs feltüntetve sehol. Persze tudhatjuk, hogy Bálint Endre nyilván nem 2007-ben rajzolgatott hozzá, de akkor sem ártana beleírni, hogy nem újdonsággal állunk szemben. A rajzok az Antanténuszból és a Cini-cini muszikából lehetnek ismerősek: jók, gyerekrajzszerűek, de nem élnek önálló életet: valóban illusztrálják a verseket. Maguk a versek erősen rigmusos, rengeteg abszurdot és humort tartalmazó mondókák Katiról, egy igazi kislány mesésen megverselt hétköznapjairól. Álom és otthoni konflikusok, kicsit talán néha túl felnőttesen, sokszor meg nagyon eltaláltan.

 


 

Kányádi Sándor: A kíváncsi hold. Cartaphilus, 2007. Szegedi Katalin rajzaival. C+

 

Első döbbenetemben nem is tudtam, mi történhetett Kányádival, aki igazi kismesterként nagyon szép formájú versekkel szokott előrukkolni. A verses mese első felében valami nagyon nem stimmel: hol a rím csúszik meg, hol (többnyire) a ritmus. Ez most vagy egy koncepció, amihez nekem nem sikerült felnőni, vagy elaludt a mester, esetleg hajtotta az idő. Aztán mintha bemelegedett volna a keze, az eleinte rétestészta sztori is életre kap, a rímek is a helyükre kerülnek, virtuózan játékosak, igazi gyöngyszemekkel. Csak jussunk el odáig. Mert hogy a Hold megszökött az égről, hányódik, elkapják, labdáznak vele, keresik, bújtatják, ágyba dugják, majd végül csak visszamegy, hogy mindenkinek világítson, míg lent barátai integetnek neki. Ugye érezzük, hogy ez kicsit kevés egy ötven oldalas verses meséhez? Szegedi Katalin illusztrációi meg olyanok, mint mindig. Aki szereti, annak ez is nagyon fog tetszeni. Nekem már picit unalmasak a pontosan ugyanolyan kislányok, a pontosan ugyanolyan tájak. Ez nem jelenti azt, hogy az eltalált mozdulatok és a finom színvilág rosszabb lenne. A kötet igényes, nagyon szép mindezzel együtt.


 

Suhai Pál: Gyermekrajzok. Holnap, 2007. Eredeti gyerekrajzokkal. 1700 Ft. D

 

Igazi epigonköltészet. Hol Weöresös, hol kicsit Radnótis, hol kicsit svédes, de mindenhol kicsit sántít. A rímekben nincs fantázia, a poénokban kevés az ötlet, az apró megfigyelésekben kevés a frisseség. Nem nagyon rossz, csak épp annyira fals, hogy minduntalan elhasaljon egy rím-, ritmus- vagy ötletdarabon. Nem tudja igazán értelmezni-megszólítani a versek párjául állított gyerekrajzokat. A kötet szerkesztése csapnivaló: egy vers, alatta egy lekicsinyített gyerekrajz. Túl fényes, túl koncepciótlan és össze-vissza, amitől hamar unalmassá válik.

 


TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.