A kísérleteket az Amszterdami Egyetem, a Western Washington Egyetem, a British Columbia és a Torontói Egyetem kutatóiból álló csoport végezte el. A kutatások során arra keresték a válaszokat, hogy miért érdeklődik kevesebb lány a reál tudományok iránt, ugyanis rendszerint sokkal kevesebb lány jelentkezik az úgynevezett MTMI-osztályokba (ide tartozik a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika), ennek eredményeként pedig később is sokkal kevesebb nő fut be karriert ezeken a területeken.
Olyan könyveket ajánlunk, amelyeknek szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye.
Tovább olvasokA kutatók azt vizsgálták meg, hogy kevesebb-e a nemekkel kapcsolatos sztereotípia azokban a gyerekekben, akiknek olyan könyveket olvasnak, amelyekben a női főhősök érdeklődnek a matematika vagy a természettudományok iránt. A kísérlet abból állt, hogy könyveket olvastak fel 6 és 11 év közötti gyerekeknek, majd megkérték őket egy-egy teszt elvégzésére, amellyel a nemi alapú sztereotip gondolkodást mérték fel. A kutatók összesen több mint 300 gyereknek olvastak fel, és három különböző könyvet használtak: az elsőben egy fiatal férfi karakter szerepelt, aki jól teljesít matematikából; a másodikban egy fiatal női karakter volt a középpontban, aki szintén jó volt matekból; a harmadikat pedig semlegesnek szánták, ezekben mindkét nemhez tartozó, különféle sportok iránt érdeklődő szereplőkkel találkozhattak a gyerekek.
Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.
Tovább olvasokAz adatok elemzése során a kutatók arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akiknek a női főszereplős könyveket olvasták, kevésbé voltak fogékonyak a lányokkal, nőkkel kapcsolatos nemi alapú előítéletekre a kontrollcsoporthoz képest. A kutatás tehát azt sugallja, hogy gyerekkorban a nemi sztereotípiákhoz való hozzáállás még alakítható, éppen ezért nem mindegy, hogy a gyerekeknek milyen történeteket olvasunk vagy adunk a kezébe.
Forrás: Phys.org