A kísérleteket az Amszterdami Egyetem, a Western Washington Egyetem, a British Columbia és a Torontói Egyetem kutatóiból álló csoport végezte el. A kutatások során arra keresték a válaszokat, hogy miért érdeklődik kevesebb lány a reál tudományok iránt, ugyanis rendszerint sokkal kevesebb lány jelentkezik az úgynevezett MTMI-osztályokba (ide tartozik a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika), ennek eredményeként pedig később is sokkal kevesebb nő fut be karriert ezeken a területeken.
Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. De milyen női szerepmintákat láthatnak ma a lányok, ha a kötelezőkben alig találkoznak nőkkel? Milyen reményekkel, lehetőségekkel indulhat el az írói pályán később egy nő, ha azt tanulja meg az iskolában, hogy az írók alatt csak férfiakat értünk és az irodalomban az ágensek csak fiúk lehetnek? Ezekről a kérdésekről pár hete Bán Zsófiával beszélgettünk, aki éppen erről a Hézagról mesélt, illetve arról, miért káros a minta, az előkép hiánya, és miért lenne szükség rendszerszintű változtatásra. A múlt héten már készítettünk egy összeállítást általános iskolások számára, most pedig a gimnazistáknak gyűjtöttünk össze olyan könyveket, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyek szerepelhetnének a kötelezők közt (jelenleg csak Agatha Christie és Szabó Magda van benne a kerettantervben.)
Tovább olvasokA kutatók azt vizsgálták meg, hogy kevesebb-e a nemekkel kapcsolatos sztereotípia azokban a gyerekekben, akiknek olyan könyveket olvasnak, amelyekben a női főhősök érdeklődnek a matematika vagy a természettudományok iránt. A kísérlet abból állt, hogy könyveket olvastak fel 6 és 11 év közötti gyerekeknek, majd megkérték őket egy-egy teszt elvégzésére, amellyel a nemi alapú sztereotip gondolkodást mérték fel. A kutatók összesen több mint 300 gyereknek olvastak fel, és három különböző könyvet használtak: az elsőben egy fiatal férfi karakter szerepelt, aki jól teljesít matematikából; a másodikban egy fiatal női karakter volt a középpontban, aki szintén jó volt matekból; a harmadikat pedig semlegesnek szánták, ezekben mindkét nemhez tartozó, különféle sportok iránt érdeklődő szereplőkkel találkozhattak a gyerekek.
A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. Elindult a N/ők is írtak.
Tovább olvasokAz adatok elemzése során a kutatók arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akiknek a női főszereplős könyveket olvasták, kevésbé voltak fogékonyak a lányokkal, nőkkel kapcsolatos nemi alapú előítéletekre a kontrollcsoporthoz képest. A kutatás tehát azt sugallja, hogy gyerekkorban a nemi sztereotípiákhoz való hozzáállás még alakítható, éppen ezért nem mindegy, hogy a gyerekeknek milyen történeteket olvasunk vagy adunk a kezébe.
Forrás: Phys.org
