A Szépírók Társasága szerint nem megfelelő az írók megsegítésére kiírt pályázat

Nyilatkozatban tiltakozik a Szépírók Társasága a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb pályázata ellen, amely elvileg a kulturális szférát célzó gazdasági mentőcsomag része. Mint írják, üdvözölnek minden segítő szándékot, ugyanakkor a pályázat keretösszegét, a pályázatás módját, illetve feltételeit nem tartják megfelelőnek. Demeter Szilárd a mandiener.hu-n közölt válaszában azt írta, nem jár alanyi jogon támogatás a nehéz helyzetbe került írók számára.

Könyves Magazin | 2020. május 07. |

A koronavírus-járvány miatt jó pár ágazat bajba került Magyarországon, köztük vannak a kulturális élet szereplői is. A könyvesboltok bezárása és az elmaradó könyvfesztivál nagyon súlyosan érintette a könyvszakmát, és sok író is nehéz helyzetbe került. A szakma már egy ideje bizonytalanságban volt, hogy lesz-e a kulturális szférát célzó gazdasági mentőcsomag, és ha igen, milyen formában. A Petőfi Irodalmi Múzeum a napokban írók, költők, dramaturgok és zeneszerzők számára tett közzé egy pályázatot, Köszönjük, Magyarország! címmel. A pályázat kiírásában az szerepel, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel lehetőséget akarnak adni az alkotók „egzisztenciális helyzetének javítására, valamint arra, hogy a veszélyhelyzet elmúltával aktív szereplői maradhassanak a kulturális életnek és bemutathassák új műveiket Kárpát-medence-szerte.” A pályázaton rendelkezésre álló keretösszeg 50 millió forint, amelyből írók, költők részére 30 millió forint jutna. Az igényelhető támogatás írók, költők és dramaturgok esetében: maximum bruttó 150.000 Ft. A benyújtott pályázatokat a Petőfi Irodalmi Ügynökség gondozza.

A Szépírók Társasága most ezzel a pályázattal szemben fejezte ki kétségeit. Nyilatkozatukat teljes terjedelmében közöljük:

NEM PEDIG FORDÍTVA

 A Szépírók Társasága elnökségének nyilatkozata

A Szépírók Társasága elnöksége – mint minden, a kultúra megsegítésére irányuló állami vagy privát törekvést – érdeklődéssel, sőt várakozással fogadta a kulturális kormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb pályázatát, amely egy nagyobb, a kulturális szférát célzó gazdasági mentőcsomag része. Amellett, hogy üdvözlünk minden segítő szándékot, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a pályázat keretösszege, a pályáztatás módja, illetve feltételei korántsem megfelelőek – muszáj kimondanunk: itt-ott kicsinyesek – ahhoz, hogy valódi, transzparens és hatékony támogatást nyújtsanak a nehéz helyzetbe került ágazat számára.

Ezért javaslataink a következőek:

- A térségbeli országok (Szlovákia, Csehország, Ausztria) mintájára a kormányzat biztosítson azonnali, online igényelhető, alanyi jogon járó átalánytámogatást a kultúra szereplői számára, hogy ne különböző bizottságokon, pályázati útvesztőkön és kultúrpolitikai elfogultságokon múljon a segítségnyújtás.

- A reprezentatív írószervezetek kapjanak kiegészítő szociális támogatást, amit rászorultsági alapon oszthatnak szét a különösen nehéz anyagi helyzetbe került tagjaik között, hiszen valódi alapossággal csak a szakma ismeri a szakma szereplőinek egyéni helyzetét és szükségleteit.

 - Ugyan a Nemzeti Kulturális Alap megfelelő nyitottsággal és rugalmassággal áll a már a megvalósítás szakaszában lévő pályázatok átalakításához, átütemezéséhez, mégis szükség volna olyan rapid pályázatokra (gyors elbírálás, rövid megvalósítási idő, azonnali átutalás), amelyek rövid távon biztosíthatnak munkalehetőséget a kultúrában dolgozók számára, a megváltozott körülmények és lehetőségek között is (pl. internetes folyóiratok extra támogatása, digitalizáció, távoktatás, online kulturális események).

Csak a fent felsoroltak részleges vagy teljes megvalósulása mellette jöhet létre olyan független, igazságos és átlátható támogatási rendszer, ami érdemi segítséget nyújthat a magyar kultúra számára.

A Szépírók Társasága elnöksége közben, együttműködve más nemzetközi kulturális szervezetekkel, tovább dolgozik egy, az egész Európai Unióra kiterjedő kulturális támogatási alap létrehozásán, amelynek a részleteiről, az ehhez kapcsolódó kampányról híreink között olvashatnak.

A jelenleg meghirdetett magyarországi kulturális mentőcsomag nem tesz mást, mint tovább erősíti az eddigi pályázati rendszer egyenlőtlenségeit, és feltételeivel, akarva-akaratlanul, megpróbálja tovább korrumpálni a nehéz helyzetbe jutott, de a függetlenségét föladni továbbra sem kívánó kulturális szférát. A hazai kultúrpolitika és a propagandasajtó gyakran hangoztatott tézise ugyanis – miszerint ha az állam pénzt ad, akkor joga is van feltételeket szabni, követelményeket fölállítani és válogatni – csak azt bizonyítja, hogy fogalmuk sincs az állam, a kultúra és úgy általában a demokrácia működéséről. Hiszen éppen a szakma joga és kötelessége, hogy ellenőrizze, a kormányzat megfelelően használja-e fel a kultúrára szánt pénzt. Nem pedig fordítva. Arról már nem is beszélve, hogy sem az államnak, sem a kultúrának, sem az irodalomnak nincs pénze. Az olvasónak, a nézőnek, a vásárlónak van. Mielőtt és miután befizették az adójukat – amiből az állam gazdálkodik, esetleg támogatást nyújt. Mi megpróbálunk továbbra is értük, nekik és velük együtt dolgozni, igazságos, átlátható és minőségi feltételekkel. Ezért is született ez a nyilatkozat.

A Szépírók Társasága elnöksége

Demeter Szilárd a mandiner.hu-n közölt írásában válaszolt a Szépírók Társaságának nyilatkozatára:

A Szépírók Társasága nyilatkozatot adott ki.

Ebből az derül ki, hogy a Szépírók Társasága elnökségének „fogalma sincs az állam, a kultúra és úgy általában a demokrácia működéséről”. Az a demokrácia, amiben mi élünk Magyarországon – és nagyjából egész Európában – az az ún. képviseleti demokrácia. Alapképlete: a választópolgárok négyévente döntenek valamely politikai formáció mellett, és amely formáció megszerzi az állampolgárok szavazatainak többségét, az kormányoz.

A kormányzás azt jelenti többek között, hogy a döntéshozók eldöntik, mire adnak pénzt, mire nem. Tehát amit ők kifogásolnak, idézem: „ha az állam pénzt ad, akkor joga is van feltételeket szabni, követelményeket fölállítani és válogatni”, azt választói felhatalmazás alapján teszik. Ezt nevezik politikának.

Ezzel szemben a következő tételmondat: „éppen a szakma joga és kötelessége, hogy ellenőrizze, a kormányzat megfelelően használja-e fel a kultúrára szánt pénzt”, kissé nehezen védhető a magyar jogszabályi környezetben. Lehetséges, hogy létezik a Szakma Jogainak Egyetemes Nyilatkozata, bár én eddig nem találkoztam ilyennel. Tehát ismereteim szerint a szakmának ilyen joga nincs és nem is lehet levezetni sem az Alaptörvényből, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájából. Lehet, hogy a szakma az ötödik vagy a jóég tudja, hányadik hatalmi ágként tételezi magát, ettől még nem lesz az.

Ennyit az elvi keretekről.

Ha jól értem a Szépírók Társaságának a nyilatkozatát, akkor alapvetően két problémájuk van:

  1. nem alanyi jogon jár a támogatás,
  2. nem ők osztják maguknak.

Világválság idején, egyáltalán alanyi jogon követelni pénzt szerintem pofátlanság. És csak azt mutatja, hogy a Szépírók Társaságának elnöksége úgy véli, hogy a szépírók többek és fontosabbak, mint bárki más.

A magam részéről ezt a nézetüket nagyon nem osztom. Fontosnak tartom a művészetet és a művészeket, de „az alanyi jogon jár nekünk” korszaka lejárt. Nem jár. Teljesítmény okán jár. Adóforintok szétosztásakor teljesítményt feltételül szabni tehát nem „korrumpálás”, hanem felelősségteljes gazdálkodás.

És hogy a reprezentatív írószervezetek osztogassanak támogatást "a szakma szereplőinek egyéni helyzete és szükségletei" ismeretében, na, ezt lefordítom: mi adjuk a zsét haveri alapon, szekértáborok törésvonalai mentén stb.

Békeidőben lehet ezzel szórakozni, bár drága mulatság, de most nehéz időket élünk, amikor nem csak a különböző érdekcsoportok tagjai szorulnak támogatásra, hanem minden magyar alkotó, aki értékelhető teljesítményt tud fölmutatni.

Ezt a feladatot látják el a kultúrstratégiai intézmények a kulturális kormányzat megbízásából.

Köszönöm a figyelmet!

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Veszélyben van a könyvhét és az egész könyvszakma

Komoly bajba került a könyvszakma a koronavírus-járvány miatt. Elképzelhető, hogy a könyvfesztivál után az Ünnepi Könyvhetet is el kell halasztani. Az MKKE a kormány segítségét kéri. 

...
Hírek

Elhalasztják a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált

A kormány ma döntött arról, hogy határozatlan ideig tilos lesz Magyarországon 100 fő feletti beltéri rendezvényt tartani. 

...
Hírek

Hányan rejtőznek egy könyv mögött? Miért van bajban a könyvpiac?

Dávid Anna, a Magvető igazgatója nemcsak feltette a kérdést, hogy hányan rejtőznek egy könyv mögött, de egy jól áttekinthető ábrán választ is adott rá: kiderül, milyen hosszú lánc végén jut az olvasó kezébe egy könyv, és emiatt érdemes végiggondolni, mennyire összetett és bonyolult a könyvpiac helyzete, ami az elmúlt egy hónapban szinte teljesen leállt. 

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe

Selyem Zsuzsa: Ne fázz! [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (1.rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A jelölt könyvek befutottak, mi pedig bemutatjuk, kik közül kerülhet ki 2020 Margó-díjasa.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...
Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

...
Forgách Kinga

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.