A koronavírus-járvány miatt rengeteg tavaszra tervezett rendezvényt kellett lemondani. A könyszakma szempontjából a legnagyobb veszteség persze a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál elhalasztása, amelynek Szvetlana Alekszijevics, illetve Spanyolország lett volna a díszvendége. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke ma ezt nyilatkozta a Fidelio.hu-nak a jövőbeli tervekről: „Már lemondtuk az április végi 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Szomorúan kell hozzátennem most: az az érzésem, hogy a hagyományos júniusi Ünnepi Könyvhetet sem tudjuk megrendezni az adott időpontban.”
Az áprilisi rendezvényükre 140 kiállító jelentkezett be, kétszáz új könyvvel készültek a kiadók, Spanyolország lett volna a díszvendég. Már indultak a nyomdába a rangos könyvesemény prospektusai, amikor leállították a szervezést a COVID-19 terjedése miatt. Gál Katalin azt is elmondta, tervezik, hogy esetleg szeptember második hétvégéjén valamilyen formában mégiscsak rendeznek egy könyvünnepet a Millenárison.
„A helyet optimistán már lefoglaltuk ott arra az időre. Nyilván fogalmunk sincs még, milyen lelkiállapotban, milyen pénzügyi, gazdasági helyzetben kerülünk ki a járványkrízisből. Gyanítom, semmi nem lesz olyan, mint előtte, s ez vélhetően a könyves szakmára is kihat majd.”
Közben az Index ma arról írt, hogy a könyvszakma drámai helyzetbe került a járvány miatt: a hazai könyvesboltok már márciusban 65-70 százalékos forgalomkiesést szenvedtek el. Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója ma az InfoRádiónak adott interjújában beszélt bővebben arról, hogy mit jelent a könyvesboltok bezárása és az elhalasztott könyvfesztivál a szakmának. Mint mondta, a teljes forgalomnak még csúcsidőszakban is csak 30-35-38 százalékát adják az online rendelések, vagyis minimum 60-65 százalékos forgalomvesztés következik be a bolti értékesítésben. „Már látjuk, hogy márciusban – mert az online egy nagyon picit most megerősödött – 65-70 százalékos volt a forgalomkiesés.”
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésnek elnöke éppen emiatt a helyzet miatt fordult levélben Demeter Szilárdhoz, aki jelenleg a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. A távirati iroda tudósítása szerint Gál Katalin a levelében a magyar könyvszakma kérését továbbította:
„Magyarországon a könyvkiadás és -kereskedelem a hozzá fűződő egyéb tevékenységekkel a nemzeti kreatív ipar egyik legjelentősebb zászlóshajója. A szakma által kitermelt áru, a könyv eszmei értéke messze meghaladja a pénzben kifejezhető értékét. (...) A szakmát érintő 2008-as gazdasági válságból és néhány nagy cég csődje miatt éppen feltápászkodóban volt, amikor lecsapott a járvány. Jelenleg valamennyi könyvesbolt bezárt, bár az online értékesítés még korlátozott mértékben folytatódik. A könyviparban dolgozó 20 000 körüli munkavállaló – alkalmazott és vállalkozó – élete pillanatok alatt megváltozott. A munkaadó vállalkozások szinte mind a kkv kategóriába tartoznak, nagyon sok a családi mikrovállalkozás.”
Gál Katalin tíz pontba szedte a magyar könyvszakma kéréseit az állam felé, ezek a következők:
- Mindkét oldalt (munkaadó és -vállaló) érintő közterhek, adó fizetésének felfüggesztése az év végéig.
- A nettó minimálbér biztosítása valamennyi alkalmazott munkavállaló részére. Ugyanennyi támogatás biztosítása a katás, ekhós formában dolgozó munkavállalóknak az év végéig.
- A munkaadó vállalkozások kiesett árbevételének kompenzálása, a tavalyi év mindenkori időszakát bázisként tekintve legalább az egyéb rezsiköltségek fedezésére elegendő mértékben a veszélyhelyzet végéig. A becsült bevételkiesés volumenének felmérése tagszervezeteink körében jelenleg zajlik. Az árbevétel kiesés 40-90 százalékos csökkenése várható.
- Kiemelt mértékű gazdasági mentőöv összeállítása a könyvszakmában legalább 5 éve működő mikrovállalkozások – ezek legtöbbször családi vállalkozások – részére. Ennek tartalmaznia kellene egy vissza nem térítendő támogatást is.
- Az újrakezdéshez jó hitelekre lesz szükség, illetve a meglévő hitelek "átprogramozására"; állami garanciavállalás, 3-5-7 éves futamidő, kamatmentesség, az első évben törlesztési moratórium, forgóeszköz, működési költségek kiegészítése, fejlesztés egyaránt legyen a felhasználási célok között.
- Az e-könyvek áfáját csökkentsék 5%-ra, ezt szinte folyamatosan kértük az elmúlt években. A veszélyhelyzet a digitálisan hozzáférhető tartalmakat értelemszerűen felértékeli. Európában az utolsók között kaphatna az e-könyv a papírkönyvével azonos mértékű áfát.
- Az állam vásároljon a könyvkiadóktól közvetlenül az általuk felkínált könyvekből 50%-os engedménnyel közművelődési hasznosításra, köz- és iskolai könyvtárak, rászoruló családok részére 1 milliárd forint keretösszeg erejéig. Az akció folyamatban van, a MKKE leadta a címlistát – kb. 10 000 cím –, döntésre várunk.
- A pedagógusok, diákok kaphassanak könyvvásárlási kedvezményt.
- Kérjük a nyílt könyvkiadási pályázati lehetőségek bővítését, a pályázható támogatás összegének jelentős emelését, pl. NKA.
- Kérjük a MKKE bevonását a döntéselőkészítési fázisban a szakmát érintő tervezett intézkedések kidolgozásába.
Gál Katalin a levele végén arra kérte Demetert, hogy a kéréseket juttassa el Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárhoz és Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárcanélküli miniszterhez is.
