Mi is megírtuk, hogy Krasznahorkai László nemrég interjút adott egy svéd lapnak, amiben többek között egy szélsőjobboldali tüntetés „Vissza Trianont” plakátját említve az általános elbutulásról beszélt. „Trianon egy párizsi kastély volt, ahol a békeszerződést aláírták, semmi más. Ennyire műveletlenek ma az emberek” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy szerinte Magyarországon már nincs remény.

„Trianon az nem egy ház”

„Szegeden elolvasod a magyar író interjúját, és nem érdekel. / Másnap Szabadkán az édesanyád hetvenedik születésnapján eszedbe jut az interjúból egy mondat, hogy Trianon egy kastély és semmi más, és az ajkadba harapsz” – kezdi Kollár Árpád a cikkét az Öt.hu oldalán. A trianoni békeszerződés jelenbeli következményeit sokféle szempontból megragadó szövegből nyilvánvalóvá válik, hogy

mások mellett a Szerbiában született költőt is rosszul érintette pályatársa nyilatkozata.

„Trianon az, amikor a szülővárosodban bemész a Platon könyvesboltba, és megörülsz, hogy van magyar nyelvű Krasznahorkai-kötet” – idézi meg név szerint is az írót, majd leszögezi, hogy „Trianon az most van, nem akkor volt, Trianon az itt van, nem ott volt”.

Tévedés történt?

A szöveg hamar bejárta az internetet: a kommentelők saját Trianon-képükkel egészítették ki Kollárét, pár nap múlva pedig megérkezett Krasznahorkai László válaszlevele is.

A szerző szerint a stockholmi interjút súlyosan félreértelmezték,

ő ugyanis nem a trianoni katasztrófát próbálta elbagatellizálni, hanem a „fertőzésszerűen terjedő butasággal szemben” nyilatkozott, amely Magyarországon sajnos sokakat érint. „Az ostobaság ellen beszéltem ebben az interjúban, és nem a már helyrehozhatatlan trianoni igazságtalanságról” – fogalmazott.

Kollár Árpád cikkével kapcsolatban kijelentette, hogy állításaival egyetért, megrendítette őt a vallomás. „Megértem a fájdalmát, és ha ez így jó önnek, verje le rajtam. Tévedésből” – zárta az üzenetet.

„Barátsággal, Árpád”

Természetesen a címzett sem hagyta szó nélkül a levelet. Az Öt oldalán elolvasható a viszonválasz is, melyben Kollár megértéssel és barátsággal közelít Krasznahorkai soraihoz.

Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy nem bánja a történteket.

„Mindez lehetőséget adott arra, hogy elmondjak valami fontosat, amit régóta el akartam mondani, de nem találtam hozzá eddig megfelelő nyelvet és formát” – írta.

Fotók: Csimota, Magvető