Telegraph: az angol kiadók egyre több zsidó témájú könyvet utasítanak vissza

A 2023-as október 7-ei események óta, azaz az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanását követően megnőtt azoknak az íróknak a száma, akik zsidó származásuk miatt nem vagy nehezebben tudják kiadni könyveiket. A Telegraph több interjút is készített az angolszász könyvszakma különböző résztvevőivel, hogy utánajárjon, beszélhetünk-e zsidók elleni tendenciáról, vagy akár antiszemitizmusról.

„Nem tudom, hogyan tudnánk eladni”

A Telegraph szerint „puha bojkott” vagy „puha ellenállás” (soft boycotting) zajlik, amely nem a zsidók nyílt elutasítását, megkülönböztetését jelenti, hanem a különböző eltérő okokra való hivatkozást – mint például az eladhatóság vagy a relevancia -, amellyel bizonyos zsidó szerzők vagy témák kizárhatóak a könyvpiacról. Egy irodalmi ügynök szerint: „Ez az év főleg arról szólt, hogy kizárva, hátrányban érezzük magunkat. Ez a fajta puha ellenállás [soft boycotting] nagyon nehezen bizonyítható, és inkább csak paranoiásnak tűnik tőle az ember. Kiküldtem kiadóknak két zsidó szerző kéziratát, de egyiket se tudom eladni. Sőt azokat a könyveket sem, amik a [izraeli-palesztin] konfliktusról szólnak”.

Egy szerkesztőként is dolgozó szerző esetében is feltételezhető ez a megkülönböztetés, mert a könyvét, amely középosztálybeli londoni zsidók életéről szól, először a covid alatt próbálta megjelentetni, viszont a sok pozitív visszajelzés ellenére sem vállalkozott senki a kiadásra. Amikor rákérdezett, hogy miért nem érdeklődnek, akkor általában azt a választ kapta, nem tudják, hogyan tudnák eladni. A Hamász 2023. október 7-én hajtotta végre Izrael történetének legsúlyosabb terrortámadását: az előbb hivatkozott szerző ezt követően is megpróbálta megjelentetni a könyvét, de ekkor már biztos volt abban, hogy nem fogja senki kiadni.

Az októberi események feltehetőleg csak kihangsúlyozták, ami már eleve ott lehetett. Neil Blair szerint, aki többek között J.K. Rowling ügynöke, „azok a könyvek, amik pro-izraelinek számítanak, már október 7-e előtt is nehezen voltak kiadhatóak, de ezek az események csak még nehezebbé tették ezt a helyzetet.”

Az okok nem tiszták

A Telegraph szerint elmúlt hónapokban több eset is volt, hogy zsidó származású írót vagy zsidó témát feldolgozó anyagot különböző okokkal utasítottak vissza. A szituáció egy kényes politikai helyzetet szül, amelyben a kiadók vagy ügynökök inkább eltávolodnak egy írótól, annak érdekében, hogy ne kelljen állást foglalniuk a konfliktusban.

Justin Solomons, aki a Byte The Book (nemzetközi kiadást segítő cég) tulajdonosa, úgy gondolja: „A kiadói szféra baloldali beállítottságú, és található benne egy bizonyos mértékű woke-ság, de sokszor inkább konzervatív, főleg ha arról van szó, hogy egy könyv kiadása nem biztonságos, és az erősen zsidó témájú könyvek nem biztonságosan kiadhatóak. Nem mintha nem lenne rá olvasó, mert az van, de azok mind allergiásak rá”.

A Publishers Association (az Egyesült Királyság kiadóit összefogó szervezet) szóvivője szerint az antiszemita hangok felerősödése az október 7-i események után sokkal gyakoribb lett, de hisz abban, hogy a könyvek és az olvasás mindenki számára nyitott lehetőség, és a legfontosabb az elfogadás és a nyitottság megteremtése.

A két élű kard

Viszont nemcsak arról van szó, hogy esetleg az amerikai vagy angol könyvpiac kevésbé akarja kiadni egy zsidó író könyvét, hanem arról is, hogy az izraeli kiadók sem tudnak bizonyos könyveket kiadni. Sally Rooney 2021-ben nem engedélyezte, hogy könyvét kiadják Izraelben, ezzel kinyilvánítva véleményét az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán.

Ornit Cohen-Barack, aki korábban Rooney köteteit jelentette meg Izraelben, úgy látja ez ugyanazt a diszkriminációt idézi elő, ami ellen Rooney kiált. „Az elit, aki beszél és olvas angolul, hozzá fog majd férni a könyveidhez, de az olyanok mint Félix, a karakter az új könyvedből [Hová lettél, szép világ?], soha találkoznak majd azzal, hogy milyen az ha őket egy másik kultúrában reprezentálják. Azzal hogy elutasítod a könyved izraeli kiadását, azzal az izraeli Félixet utasítod el” – írta Cohen-Barack egy nyílt levélben az íróhoz.

A kivétel: Holokauszt

A holokausztról szóló könyvek általában kivételnek számítanak. „Nagyon bizarr, hogy a holokauszt történetek átmennek a rostán. Bármi, ami élő zsidókról szól, akiknek a védelme és reprezentációja különösen fontos lenne, túl komplikáltnak, kényesnek és problémásnak számít” - mondta Lucy Abrahams, egy Tel Avivban élő brit irodalomközvetítő, aki nemzetközi kiadókkal és cégekkel dolgozik. Azt gondolja, hogy a holokauszt talán könnyebben tálalható, mivel ezekben a történetekben „a gyűlölet inkább jobbról érkezik, mint bal oldalról”.

(Telegraph)