1901 tavaszán pestisjárvány tör ki az Oszmán Birodalom huszonkilencedik tartományában, a Kréta és Ciprus között fekvő Mingeren. A szultán a legjobb orvosait küldi a helyszínre, és megérkezik az uralkodó unokahúga, Pakize szultána is, aki leveleiben hiteles krónikása lesz az eseményeknek. A festői szépségű szigeten - ahol addig látszólag békében éltek egymás mellett muszlimok és keresztények -, a dögvész rég elfeledettnek hitt sérelmeket hoz a felszínre, és ez nemcsak politikai gyilkosságokhoz vezet, de a járvány elleni védekezést is megnehezíti. A végzetes helyzetben Mingert magára hagyják, és miközben vezetői igyekeznek felvenni a küzdelmet a halálos kórral, akaratlanul is olyan történelmi léptékű változások részesei lesznek, amelyek örökre megváltoztatják a sziget sorsát. A Nobel-díjas Orhan Pamuk legújabb művében - amelyet még a világjárvány megjelenése előtt kezdett írni, és közel hat évig dolgozott rajta - mesterien szövi egybe a történelmi, a politikai és a szerelmi regény műfaját, és olyan kérdésekkel szembesíti az olvasókat, amelyek aktuálisabbak, mint valaha.
Egy testben két szív - két lélek és test egymásra találásának gyümölcse. Felfoghatatlan csoda. Életünk legkülönösebb, legérzelmesebb kalandja, ami mindent megváltoztat. Ami addig fontosnak tűnt, lényegtelenné válik, és amivel addig nem törődtünk, hirtelen jelentőséget kap. Pontosan milyen érzés is az, hogy a testünkben egy másik test, egy új élet növekszik? Hogyan fogalmazható meg a várandósság hónapjainak lelki és fizikai hullámvasútja, aztán a szülés fájdalmai, majd az első napok kétségei, bizonytalanságai? És az öröm, a boldogság, hogy felsír, hogy mozog, hogy szuszog? És az, amikor ránk néz, és anyává, apává, szülővé változtat minket? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az Egy testben két szív Szabó T. Anna költő, író és Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta vers- és meseválogatásával, mialatt a várandósság, a szülés és a szülőség egyszerre misztikus és valóságos világába varázsolja az olvasót.
Mi köze a Kiscelli Múzeum épületének a Mágnás Elza-gyilkossághoz? Milyen kripták rejtőznek a Ferenciek tere alatt? Miért tartott tyúkokat zuglói villájában Rákosi Mátyás? Hol élt valójában Rejtő Jenő? A kötet választ ad ezekre a kérdésekre, valamint besétálhatunk segítségével a legnagyobb mágnások életébe és máig álló palotáikba. Kinézünk Csontváry műtermének tetőtéri ablakából, találkozunk Buda ókori, letűnt népével. Egyszóval megismerjük Budapest titkait, amelyek gyakran végig ott voltak a szemünk előtt, de soha nem tudtuk megfejteni őket. Kordos Szabolcs kötete egyszerre oknyomozás, historikus pletykálkodás, és színes alakok forgatagának megörökítése. Képes történelemkönyv, lenyűgöző, szórakoztató felderítőút fővárosunk megunhatatlan történetében.
