Hírek budapest köztér nő

Újabb budapesti köztereket neveznének el nőkről

Budapesten még mindig kevés köztér viseli nők nevét - tavaly írtunk róla, hogy a fővárosban a valós vagy fiktív személyekről elnevezett utcák és közterek mindössze 10 százaléka viseli nő nevét. A második kerületben egy korábbi döntés szerint öt közterületet nevezte el nőkről (így lett például Szabó Magda sétány vagy Solt Ottilia tér), most pedig újabb korzót, közt, parkot neveznének el nőkről.

"Március 8-ához, a nőnaphoz közeledve továbbra is azt szeretnénk, ha ezen az arányon változtatnánk és a kerületben további - eddig névtelen közterületet - neveznénk el olyan nőkről, akikre joggal vagyunk büszkék" - olvasható a kerület honlapján. Ahogy két éve, úgy idén is a városlakók javaslatát várja az önkormányzat: "Most is számítunk kerületünk közösségének javaslataira annak érdekében, hogy négy eddig névtelen közterület a továbbiakban példamutató munkásságú nők nevét viselhesse". A javaslatokat március 4-ig várják ITT.

Az elmúlt években, ha lassú ütemben is, de megindult némi változás, így más kerületekben is neveztek már el közteret nőkről, Polcz Alaine-ről például egy parkot a tizenkettedik kerületben, Janikovszky Éváról pedig ugyancsak egy parkot a hetedik kerületben.

Janikovszky Éváról neveztek el parkot Erzsébetvárosban

Janikovszky Éva, Kossuth-díjas és József Attila-díjas írónőről nevezte el a Dob utca 37. telken kialakított parkot Erzsébetváros képviselőtestülete szerdán megtartott ülésén – olvasható a kerület honlapján.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról neveztek el közterületet Budapesten

Módosítani akartak a férfi és női utcanevek arányán a fővárosban.

Hírek

Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

Hírek

Tóth Kinga elnyerte a Pompidou Központ irodalmi díját

Idén Tóth Kingát is jelölték a Pompidou Központ kísérletező költészetet elismerő irodalmi díjára. A hétvégén ki is hirdették a nyerteseket, és a magyar költőnek ítélték a Bernhard Heidsieck-díjat.

Még több olvasnivaló

Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William Shakespeare, Agatha Christie, Jane Austen, Charles Dickens, J. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van?

Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik.

Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

A hét könyve

Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Hírek