A Book Riot egyik publicistája egy FB-komment kapcsán osztotta meg véleményét a könyvek színek szerinti elrendezéséről. Az újságírót megihlető hozzászólás szerint aki színek szerint rendezi el a könyveit, az nem is érdemli meg, hogy könyvei legyenek. Miért van az, tette fel a kérdést a cikk szerzője, hogy valahányszor egy posztban a polcok színét említik, mindig vitriolos és bántó megjegyzéseket kapnak. És tényleg, miért? Ezen mi is mindig megütközünk a szerkesztőségben.
Miért dühít ez bárkit is?
Egyes kommentelők nemcsak hogy soha nem rendeznék el így a könyveiket, hanem fel is dühödnek, ha bárki, bárhol ezt csinálja a saját köteteivel. Az indoklás általában az, hogy így lehetetlen a könyvek között keresgélni, de közben gond nélkül elfogadnak olyan elrendezéseket (például a könyv mérete, a megjelenés időpontja szerint vagy ha oda tesszük a köteteket, ahol épp akad hely), melyekkel hasonóan nehézkes a keresés.
Az érzelmek szerepe
A könyv mint tárgy a faragott kőtábláktól a papirusztekercseken át a bőr- és vászonkötésű kötetekig tartó útján eljutott a csúcsformájáig, az e-könyvig. Ez utóbbi pedig, ha racionálisan nézzük, szinte minden szempontból jobb, mint a nyomtatott könyv. Akár egy egész könyvtárat magunkkal vihetünk egyetlen aprócska tárgyban, a betűtípust és -méretet ízlés szerint állíthatjuk be és kereshetünk vagy jegyzetelhetünk is a könyvbe. Sokan mégsem szeretik,
a könyv illatára, fogására, a borító színeire vagy a papír illatára hivatkoznak,
és zárójelbe teszik a racionalitást, előtérbe az érzelmeket.
Mindenki rendezze úgy, ahogy akarja
De ha a nyomtatott könyvekért a borító, a kötés esetleg a könyv illata, tehát a könyvtárgy esztétikuma miatt rajongunk, akkor miért ne lehetne színek szerint rendezni őket? Ezt a kérdést teszi fel a publicista, és vele együtt mi is, noha egy korábbi cikksorozatunkból kiderül, hogy a szerkesztőségünk tagjai közül senki sem színek szerint rendezi a könyveit.
Van, aki műfajok szerint, van, aki ábécé sorrendben, van, aki oda suvasztja be a könyvet, ahol épp talál neki helyet. De hát nem teljesen mindegy? Minden megoldás elfogadható, nem jár piros lap senkinek, főleg nem azoknak, akiknek annyi könyve van, hogy azokat már rendszerezni kell.
