Papír vagy e-könyv­ – mi jobb a klímának?
ko

Papír vagy e-könyv­ – mi jobb a klímának?

Bár az olvasás karbonlábnyoma egyáltalán nem nagy, mégsem felesleges elgondolkodni azon, a papírkönyv vagy az e-könyv árt-e kevésbé a klímának.

Itt a nyár és ezzel együtt több idő jut az olvasásra is. Ha a nyaralást és főleg a vele járó utazásokat nézzük, akkor egyértelmű, hogy az olvasás nem tartozik a környezetet nagyban veszélyeztető tevékenységek közé. De ha egészen apró dolgokkal is küzdeni szeretnénk a klíma megváltozása ellen, érdemes elgondolkodni azon, hogy az e-könyv vagy a nyomtatott könyv a fenntarthatóbb hosszú távon.

Sok szempontot kell figyelembe venni

Hogy a könyveket nyomtatott formában vagy digitális eszközön érdemes-e olvasni, meglehetősen bonyolult kérdés, melynek mérlegelésekor sok tényezőt kell megvizsgálni. A kiadott mű teljes életciklusát tekintetbe kell venni, onnan kezdve, hogy miként szállítják, mennyi energiát használnak fel a működésükhöz, illetve azt is, hogyan lehet újrahasznosítani őket.

Feltörnek a digitális kiadványok

A digitális olvasás egyre terjed – különösen a hangoskönyvek piaca növekedik. Az Amerikai Kiadók Szövetsége szerint mostanra az Egyesült Államok teljes könyvpiacán körülbelül ugyananakkora részt tesznek ki, mint az e-könyvek, azaz nagyjából 15 százalékot.

De a nyomtatott könyv továbbra is messze a legnépszerűbb formátum.

A kiadók abban érdekeltek, hogy megőrizzék vállalkozásukat, amelyet több száz éven keresztül építettek fel – mondta a Publishers Weekly főszerkesztője, Andrew Albanese, megmagyarázva, hogy az iparág miért összpontosítja erőfeszítéseinek nagy részét a puha- és keményfedeles könyvek fenntarthatóságának javítására a digitális publikáció helyett. A könyvkiadás szereplői arra törekednek, hogy a nyomtatott könyvekkel foglalkozó üzleteket a lehető leghatékonyabban és a lehető legzöldebben irányítsák.

Az egyik oldal: a hagyományos könyvkiadás

A hagyományos nyomtatott könyvkiadásnak viszonylag nagy karbonlábnyoma van. A WordsRated kutatócsoport 2023-as adatai szerint a cellulóz- és a papíripar területén a nyomtatott könyvkiadás a világ harmadik legnagyobb ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátója,

az Egyesült Államokban évente 32 millió fát vágnak ki, hogy a könyvekhez papírt gyártsanak belőlük.

Ezenkívül ott van még a nyomtatás és a szállítás – nem is beszélve arról a sok könyvről, amit meg kell semmisíteni, ha nem tudják eladni őket.

Bár ez bevett gyakorlat az iparágban, a kiadók egyre kevésbé akarják megsemmisíteni a könyveiket, ezért kezdenek áttérni arra, amire például a Chronicle Books, hogy csökkentik a példányszámukat, és megnézik, hogyan fogynak az egyes címek, mielőtt többet nyomtatnának. Persze a költségek így magasabbak, de kevesebb hulladék termelődik. Sok kiadó igyekszik fenntarthatóbb papírt használni, kísérleteznek például pamut alapú újrahasznosított anyagokkal is.

Mindezeken kívül a kiadók a könyvtervezést is újragondolják. Lehet, hogy meglepő, de bizonyos betűtípusok éghajlatbarátabbak lehetnek, hiszen kevesebb tintát és papírt igényelnek.

A másik oldal: digitális kötetek

Úgy tűnik, hogy a digitális olvasásnak jelentős ökoelőnye van a nyomtatott könyvekkel szemben, mivel nem igényel papírt, így megóvja a fákat, megtakarítja a feldolgozást és a szállítást is. Ezenkívül az e-könyv olvasókat gyártó technológiai cégek, mint például az Amazon, amely a piacvezető Kindle e-könyv olvasót értékesíti, újrahasznosítási programokat kínálnak a régi készülékekhez.

Azzal, hogy az e-könyveket választották a nyomtatott kiadványok alternatívájaként, csak a Kindle olvasói a becslések szerint 2,3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg két év alatt, mondta Corey Badcock, a Kindle termék- és marketing vezetője.

De a digitális eszközök azért jelentős karbonlábnyommal is járnak, főleg a gyártási szakaszban. Tokjaik fosszilis tüzelőanyagból származó műanyagokból készülnek, és az akkumulátoraikban lévő ásványok erőforrásigényes bányászatot igényelnek.

A rövid válasz arra, hogy melyik a jobb: attól függ

Berners-Lee, a The Carbon Footprint of Everything szerzője szerint egy átlagos e-olvasó szénlábnyoma körülbelül 80 font (36 kilogramm). Ez azt jelenti, hogy körülbelül 36 kis puhafedelű könyvet kell rajta elolvasni, mielőtt ökológiai értelemben nullszaldós lesz.

Annak eldöntése, hogy digitális eszközt vagy puhakötésű könyvet vigyél-e a strandra, végső soron attól függ, hogy mennyire szorgalmasan olvasol. 

Ha veszel egy e-könyv olvasót, és rengeteg kötetet elolvasol rajta, akkor ez a legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású mód. De ha megveszed, elolvasol néhány könyvet, és úgy döntesz, hogy mégis visszatérsz a nyomtatott könyvekhez, akkor ez a legrosszabb döntés, állítja Berners-Lee. 

Hozzátette, hogy az olvasás azért még mindig egy meglehetősen fenntartható tevékenység – függetlenül attól, hogy e-könyvet vagy régimódi puhakötésű könyvet vásárolsz.

(NPR)

Nyitókép: Hosana Cruz/Pexels