Jövőre németül is megjelenik Kiss Noémi Balaton-könyve

Jövőre németül is megjelenik Kiss Noémi Balaton-könyve

Jövő tavasszal jelenik meg németül Kiss Noémi Balaton című novelláskötete Zádor Éva fordításában, amely várhatón sok német olvasóban is erőteljesen rezonál majd.

ro | 2020. november 16. |

Christian Strasser, a német Europa Verlag vezetője a Buchmarkt oldalán számolt be a jövő évi megjelenéseikről. Köztük lesz Kiss Noémi Balaton című novelláskötete, amelyben a szerző - Strasser megfogalmazása szerint - egy olyan tóra emlékszik vissza, amely egykor milliónyi keletnémetnek jelentett kikapcsolódást és reményt - mikor még senki sem sejtette, hogy mi vár még rájuk.

Kiss Noémi novelláskötete nemcsak a nyolcvanak évek és 1989 Balatonját idézi meg, de megjelennek benne például az ötvenes évek is. Interjúnkban a szerző ezt mondta a tóról: "Nekem a Balaton a gyerekkorról szól, és amit ma is nagyon szeretek benne, az a szabadon úszás és futás, a csatangolás a nádasban, amikor a vitorlások felpöttyözik a víztükröt". A kötetet olvasva a szocializmus gazdagjainak és kisembereinek nyári világa mellett bepillanthatunk a legszegényebbek életébe, és átélhetővé válik a kor várakozó, feszült csendje. A nyaralás önfeledt öröme mellett megbicsaklott sorsokat, bűnöket, titkokat és hazugságokat mos partra a víz.

Kiss Noémi a Vaktérkép balatoni kiadásában is beszélt a tóhoz kötődő élményeiről, itt újra tudjátok nézni:

Óriások, egy szerelem és a német nudisták - Vaktérkép // Balaton - Könyves magazin

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Másfélmillió oldal Magyarországon, amit most írók mutatnak meg nekünk. Városok, folyók, tavak, erdők, amiket történetek alakítanak. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép. 2020 nem valószínű, hogy sokak kedvenc éve lesz, viszont az biztos, hogy soha ennyi új tapasztalatot nem gyűjtöttünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kiss Noémi: A Balaton víztükrébe bele van írva a társadalom

A Balaton című novelláskötet szerzőjét, Kiss Noémit az NDK hatásáról, a folyamatosan változó Balatonról és arról a szabadságról kérdeztük, amit a tó hordoz.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Vakáció

„Itt a Balatonon mindegyik gyerek undok, csak én nem, mert én vagyok a legkisebb." Rég volt gyerekkori nyarakat felidézve folytatódig irodalmi körutazásunk a Balaton körül. 

...
Beleolvasó

A 80-as évek Balaton-partján minden vad volt és húsbavágóan mulandó

A nosztalgia és a szabadságvágy könyve Kiss Noémi Balaton című novelláskötete, amely a nyolcvanas évek balatoni nyaralásairól mesél. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.