Hírek józsef_attila bíró-balogh_tamás irodalomtörténet

Új József Attila-vers került elő, amit szerelmének, Editnek írt

Új József Attila-vers bukkant fel, ami egy négy lapból álló notesztöredéken került elő, írta meg a Telex. A felfedezés óriási, ha belegondolunk abba, hogy legutóbb 2004-ben találtak addig ismeretlen verset a költőtől. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész tanulmányt írt az Edit című, nyolcsoros versről, ami szerinte szövegi kapcsolatban áll a Számvetéssel. Az irodalomtörténészt az Antikvárium.hu vezetője kereste meg, hogy megvizsgálja a noteszlapokat, ami kalapács alá kerül, amire február 18-tól lehet licitálni. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész írt Kosztolányi Dezső utolsó szerelmeiről, Radnóti Miklós kapcsolathálójáról és levelezéséről, Radnóti húgáról, Erdélyi Ágnesről, de egy humorosnak szánt grafikát is bemutatott az ötvenes évekből.

Az Edit verset itt lehet olvasni:

Ezért üldögélek / a világban. // Minden pillanat / édes, kellemes // Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek / kedvesem mosolygok.

Így néz ki a kézirat:

Forrás: Antikvarium.hu

Röviden:
- a noteszt 1945-ben vették el József Attila egy zsidó barátjától
- a vers címzettje, megszólítottja Gyömrői Edit, a költő analitikusa, szerelme (1934 végén ismerkedtek meg). Több verset is írt neki, a legfontosabb a Nagyon fáj
- Bíró-Balogh szerint azért mérföldkő az Edit-vers, mert ez tekinthető az első Gyömrői Edithez írt mű, 1935. március 8-án született
- Barta Istvántól, a költő barátjától kobozták el a noteszt, ami a jegyzkönyv szerint "József Attila Szép remények verses notesze 1935" volt, az irodalomtörténet eddig nem ismerte, utalás sincsen rá.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Erdélyi Ágnes számára Radnóti volt a kapocs az irodalomhoz

Bár bátyja, Radnóti Miklós árnyékában talán kevesebb figyelem hárult eddig Erdélyi Ágnes írói munkásságára, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint az életmű önálló jogon is számot tarthat az olvasók és a szakma figyelmére.

Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

Hírek

Az 50-es években humorosnak szánt grafikában utaltak Radnótira és a holokausztra

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész legutóbbi Facebook-bejegyzésben egy olyan 1957-es grafikát mutatott, amely mai szemmel kimondottan meghökkentő módon utal Radnótira és a holokausztra.

A hét könyve

Kritika

A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is

Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló

Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.