Nemrég jelent meg magyarul a Budapesten játszódó Karla választása, amelyben már John le Carré fia, Nick Harkaway folytatja George Smiley történetét. 1963 tavaszán járunk, a híres karakter pedig ezúttal egy orosz kém nyomába ered, hogy megmentse Európát a pusztulástól (itt mutattunk egy részletet). A szerző a Guardiannek mesélt meghatározó olvasmányairól – mutatunk néhányat.
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Ehhez a könyvhez fűződik Harkaway legelső olvasós emléke, méghozzá hétéves korából: a corwalli hálószobájában lapozgatta a kötetet. „Titokban azt hittem, hogy Völgyzugolyt erre a házra építették, ami nyilvánvalóan nem így volt” – vallotta be. A mindig aktuális történetből jelenleg éppen újabb adaptáció készül, ami várhatóan 2027-ben jelenik majd meg.
Charles Dickens: Szép remények
„Utáltam. Majdnem örökre elvette a kedvem az olvasástól” – fogalmazott a szerző a sokak által remekműként számon tartott könyvvel kapcsolatban, ami 14 évesen került először a kezébe. Akkoriban nem értette, miért kell neki arról olvasnia, hogy a felnőttek érthetetlenek, és a magány szörnyű.
Később aztán változott a véleménye, de szerinte nem szabadna ezt a regényt ráerőltetni a tinédzserekre.
„Csak azért, mert fiatalokról szól, nem jelenti azt, hogy nekik íródott; nekünk, többieknek íródott, hogy emlékezzünk arra, kik voltunk” – fogalmazott.
Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
Ez a könyv, amelyet a szerző már többször újraolvasott: gyerekként sok álmatlan éjszakát okozott neki, annyira félt tőle, amin később már csak nevetett. Felnőttként döbbent rá, hogy valójában nem is a kutya szörnyűsége, hanem a gazdája megdöbbentő kegyetlensége az izgalmas.
Harkaway elárulta azt is, hogy a rengeteg fontos könyv közepette mégis csak édesapja inspirálta írásra: adott neki egyszer kiskorában ugyanis egy bőrkötéses példányt az egyik könyvéből, és a lapok illata, valamint az egész tárgy szépsége végleg rabul ejtette a kisfiút.
(Guardian)
Fotók: Wikipédia
